Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.
1912-11-10 / 45. szám
XXTI. évfolyam 1912. no^r. lO. 45. szám üözérdekü fáinfiefíen lieiüap — Íeg|elenik inioden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : P 0 li L A T S E K FRIGYE S. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur ! Engedje meg igen tisztelt Szerkesztő Ur, hogy a létesítendő felső kereskedelmi iskola ügyében a helyi sajtó lapjaiban felhozott érveket a le hetö legtárgyilagosabb megvilágításban vizsgálat tárgyává tehessem, annak előzetes kijelentése mellett, hogy leljesen téves a „Pápai Hírlap" nagyérdemű szerkesztőjének, lapja 43 ik számában közölt amaz állítása, hogy én „conditio sine qua non" gyanánt kötöttem volna ki igazgatóvá leendő megválasztatásomat. Valósággal nevetségesnek tartanám magam is, hogy a város képviselőtestületének választási jogát semmibe se véve, annak praejudicálni akarjak. Mint eshetőséget azonban, tervezetem elkészítésénél igazgatóvá leendő megbizatásomai fellétlenül számba kellett vennem, mert senkiről nincs jogom feltételezni, bogy tervezetem elfogadása esetében engem csak arra használjon fel, hogy velem a sült gesztenyét a parázs alól kikapartassa — más részére. Tény, hogy a tervezet -elkészítését magam ajánlottam fel a polgármester urnák, aki ezen önkéntes váilalkozáso mat tisztán a közérdek szemponljából szívesen fogadta. Támadni azonban ebben az igazán égetően szükséges és épen ezért mielőbb megvalósítandó közérdekű ügyben, — azért, mert tervezetet eddigelé még más nem készített, — engem jogosan talán még sem lehet és még kevésbbé a polgármester urat. Módjukban lett volna az igen tisztelt helybeli, közgazdasági kérdésekkel is foglalkozó kartárs uraknak tervezetek elkészítésével engem már régen megelőzni, illetőleg tervezetein benyújtása óta is ujabb tervezetei a ?áros érdemes tanácsához benyújtani. Hogy ezt ebben az általuk is égetően szükségesnek el ismert, fontos ügyben idáig még meg nem tették, arról sem ajiemes tanács, sem szerénységem nem tehetünk, ez azonban semmiesetre sem lehet ok arra, hogy a benyújtott tervezet az igen tisztelt kartárs urak részéről is a legtárgyilagosabb kritikával ne fogadtassék. Elvégre is vagy jó az általam készített tervezet, vagy pedig rossz. Ha jó, akkor mint komoly eshetőség magától beállhat igazgatóvá leendő megbízatásom, ha pedig nem az, akkor semmi egyéb nem történik, minthogy továbbra is az állami közoktatásügy szolgálatában maradok. Ezt elbírálni a képviselőtestület lesz hivatva, ennek praejudicálni én ép ugy nem akarhatok, mint ahogy nem lehet célja senkinek egy ilyen fontos közérdekű ügyben tervezetem ellen hangulatot kelteni pusztán azért, mert ez az egyedüli tervezet eddigelé. Legfőbb célomat ezen ügy iránt való az eddiginél sokkal fokozottabb érdeklődés felkeltését gondolom, már letagadhatatlamd elértem, a többi, a városi képviselőtestület dolga lesz, mely bizonyára a helyzethez illő tárgyilagossággal fog határozni. Tárgyilagos kritikára azonban mindenki részéTöl joggal számithatok és ezt ne tessék lefegyverző bóknak venni, ismerve a pápai sajtónak és kartárs TARCZ/Y Premiere lázban, Az előszoba ajtaja olyan zajosán csapódott, be, hogy JuUette felriadt merengéséből. A nehéz függönnyel fedett ajtó küszöbén összeszorított, ajkakkal, fénytelen szemekkel megjelent Paul, majd némán a díván sarkába rogyott, keresztbe fonta karjait, amig végre felesége aggódó kérdéseire vadul kifakadt: — Hogy mi a bajom ? Vége a dara bomnak ! Girot visszaadta a neki osztott szerepet! — Lehetellen! — Pedig ugy van I Éppen Grassadien igazgató irodájában tartózkodtam, amikor belépett Girot szemtelen mosollyal és kiállhatatlan orrhangján igy szólt: „Ez a szerep nem nekem való! Nem értem meg, nem érzem át és talán a szerző javára cselekszem, ha el nem játszom !" — A gazember! P3dig éppen, az ő egyéniségére szabtam a főszerepet! És most Grassadien más darabot tűzött az enyém helyett műsorra. — Szegény Paul. — Mindennek részben te vagy az oka, — folytatta ingerülten Paul. — írói körökben a nő a férjnek munkatársa szokott lenni. Látogatásokat tesz, uj összeköttetéseket keres ós igyekszik a befolyásos egyéneket házának vendégül megnyerni! De te visszavonulsz, mint a félénk csiga, folyton itthon penészedel és kerülöd az embereket! Juliette válaszolni akart, de jobbnak látta a hallgatást, mert női ösztönével megsejtette, hogy mi ingerelte férje ellen a szinész boszuvágyát. Girot, — mint szinész, — a imp hőse volt. Noha már meghaladta életének negyvenedik évét, mégis karcsú, szép ember maradt és rendkivüli elegáns fellépésével, dus fekete hajával a nők kedvenczévé küz dötte magát. Fenyesen megjátszotta az érettebb szerelmeseket, akik akaraterejükkel megfékezik a gyávákat, megremegtetik a gazembereket és lebilincselik a nőket. Girot ezt a szerepet az életben is sikerrel játszotta. A harminczéves, hóditó szépségű Juliette, hullámzó szőke hajával, mélységes kék szemeivel, őzszerü termetével megnyerte a művész tetszését és Girot, a könnyű győzelem biztos reményében megostromolta szerelmével a költő szép feleségél ; de miután váratlanul határozott ellenkezésre talált, most gyáva boszuját a szerencsétlen férjen töltötte ki. Paul felemelkedett helyéről és izgatottan a kalapja után nyúlt: —• Kimegyek egy kicsit a szabad levegőre ; a fejem zug, félek, hogy beleőrülök. Juliette — magára maradva — hosz • szasan elgondolkozott, azután hirtelen elha tározással az Íróasztalhoz lépett. Két nappal később a kétségbeesett költő hivatalos értesítést kapott az igazgatótól, hogy darabjából a próbák már folyamatban vannak. Örömtől sugárzó arcczal rohant felesége szobájába és az igazgató levelét kezében lengetve, kiáltotta : A FŐVÁROSHOZ SZOKOTT KÉNYESEBB IGÉNYŰ URAK ÍZLÉSÉNEK IS MEGFELELŐ RUHÁZATOT 1 csakis Fő-utca 19 sz. alafi ll | V" s^s* íii in * w ^ (közvetlen a megyeháza mellett) J^Ji dLMh^JSÜ Amerikából mostanában ide letelepedett papi-, uri- és egyeurulia-szabékiiál lehet megrendelni. C\L\o\év\ve\e\W sxaWsJoma és V\Ao\goxás \ ^{a^ atvgoV és sVó\orsT,ácyv Ve\méV\>ev\ \ Válasz a felső keresk. iskola ügyében.