Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-11-03 / 44. szám

XIXIII- ó-vfolyam. Pápa, 1Q12. nrLO-v-- 3. 44=. szárm. Közérdekű független heííiap. — legjebnsk Eiünden vasárnap, ELOFIZETESI ARAK : Rgész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : P 0 L L A T B E K FRIGYES. HIRDETESEK E8 NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Felső kereskedelmi iskola Pápán. Valóságos megdöbbenéssel olvasom e lapok mult heti vezércikkében, hogy a felső kereskedelmi iskola felállítása városunkban szinte elhatározott dolog. Benne van az ismertetésben a kérdés egész története, a mely oly rohamlépésben száguldott befejezéshez, a tervezetnek a közgyűlés szentesitése alá bocsátásához, hogy csak a japán hadvezérek mandzsúriai rohamait tudom hozzáhasonlitani. Felszólalt egy városi képviselő a költségvetés tárgyalásakor, felső keresk. iskola létesítése érdekében ; a polgár mester tudakozódott a közoktatási és kereskedelmi minisztériumban s onnan államsegéllyel megbiztatva, tervezetet kért Jiáez Lajos alsókubini áll. középiskolai tanártól; e tervezet szerint csak az első három évben kívánna az iskola nagyobb áldozatot, aztán maga magát fizetné ki. A városi tanács tehát ajánlja a közgyűlésnek a felső kereskedelmi iskola felállítását már az 1913—14. iskolai évre ; 5500 K beállítását a költségvetésbe, az első évre; az iparostanonciskola rendelkezésre bocsátását; Rácz Lajosnak igazgatóul megbízatását, a nyilvánossági jog megszerzésének s nőnövendékek felvételének kikötésével. Nem keresem a felsorolt tények összefüggésétmért ment a polgármester Alsókubinba — tanácsért. Hogy lehet egy Pápa városi keresk. iskola igazgatója alsókubini középiskolai rendes tanár ? Hogy fogja magát a felső kereskedelmi iskola a harmadik évtől kezdve kifizetni ? stb. Csak azt szeretném tudni, mi szükség van most erre a nagy sietségre ? miért kell olyan meglepetésszerűen a város nyakába varrni egy olyan drága szakiskolát, melyet az állam fellállitani nem akar ? melyet a város fenntartani nem bir ? melyre, a sablonos typas szerint, se Pápának, se vidékének, se az egész országnak semmi szüksége nincs, -— hisz az orrunk előtt van három felső kereskedelmi iskola, Szombathelyen, Győrött és Veszprémben ; végre amely a kereskedelmi pályán határozott túltermelésre vezetvén, a tervezett iránybarí, csak a meglevő kereskedők versenyét fokozná, a mely nem alapulván intenzív termelésen az ipari és mezőgazdasági foglalkozásban, csak ezen osztálynak, a kereskedőknek proleíárizáiását készítené elő. A felső kereskedelmi iskolák száma Magyarországon 40 ; a háromszor népesebb, százszor gazdagabb Németországban kielégíti a közgazdasági élet szükségleteit 30 ily szakiskola. Vájjon azt hiszi a t. városi tanács, hogy a f. kereskedelmi iskola felállításától városunk minden szatócsüzlete egyszerre nagykereskedő áruház lesz ? Nem ért rá meglátni, hogy a 12—13 év előtt nagy erőfeszítéssel megszervezett földinivesiskola haldoklik, mivel elvágták életgyökereit, melyekkel a népiskolába kapaszkodott ; megnyesték ágait, hogy a polgári s egyéb középiskolával össze ne érjenek? Nem fájlalja a nemes tanács, hogy egy év előtt elszalasztott egy műszaki iskola felállítására olyan kedvező alkalI l\ R CJ Z- A den gyilkoló szerszámot, ami a házban volt. Az ura vadászfegyvereit, a pisztolyokat a A kelepcze. puskamüveshez vitette. A tőröket elrejtette, Nem a félelem miatt. Attól tartott, hogy a néma harcz erőszakos küzdelemben csúcsosodnék ki, Asztalos Fülöp, a vele született alattomosság következéseképpen nem szem tői szembe kerülne vele. Az orvtámadás lehetősége borzongatta meg az asszonyt. Az időnként kisértő és nyugtalanító rémképeket igy könnyebben el tudta "isehii, mert számított az önvédelem lehetőségére. Kifejezhetetlen kéjesnek találta ezt az állapotot. Együtt élni egy emberrel, akinek minden pillanatban meg vau a joga, hogy vérrel kérje számon a hűtlenséget. Egy födél alatt, egy szobában. Hallani éjjelenként, hogyan hánykolódik ágyában s hinni, — amikor karja végigsiklik a selyempapianon, — hogy talán most nyul titokban a párnája alá, most mar a testébe, most jött el a végső pillanat. A férj ijesztő nyugalommal járt-kelt. Ajka két szélén állandó fagyos mosoly. DüKözel három hónap óta tartott a néma harc. A nő az asszonyok speciális szimatjával kikombinálta, hogy a férje mindent sejt. Az ura lelki pozic/Jóját a sejtés és a tudás mesg> éjére, helyezte. Tul van a — talán beigazolt — sejtésen, de még innen a biztos tudáson. Asztalos Fülöp idegesítő hidegsége, kiélezett iróniája mögött egy figyelő, tettenérésre vágyó férfi támadási készsége rejlett. Mikor Adél lehunyt szemmel maga elé idézte a leleplezés következményeinek eshetőségeit, az urát rideg mosolyra nyúlt ábrázatával olyannak látta, mint eey szikla meredek peremén leselkedő párducot, amely a levegőbe bámul, csak hogy palástolja, hogy ugrani, fojtani kész. S ettől a képtől nem tudott szabadulni. Titkolt egymásutánban eltüntetett minA FŐVÁROSHOZ SZOKOTT KÉNYESEBB IGÉNYŰ URAK ÍZLÉSÉNEK IS MEGFELELŐ RUHÁZATOT csakis Főutca 19 sz. alatt (közvetlen a megyeháza mellett) C& Amerikából mostanában ide letelepedett papi-, uri- és egyeuriika-szabókuál leltet megreiideliti. C\J^o\év\vö\e\W s7,a\>ás^0vma és Vv&oXtjo^ás \ ^á\asT,\éV. 9a\ó^\ atvgoV és sVó\orsxacj\ VeWéV\>eti \ höngött magában, mert meddő volt minden óvatos szimatolása. Nem tudott bizonyságot szerezni. El kellett viselni kifakadás nélkül a felesége jelenlétét. Nem vonhatta felelősségre, holott letagadhatatlan szimptómák szóltak amellett, hogy az asszony majdnem minden nap találkozik Boránd Tiborral. Figyelte őketegyütt, figyelte.külön külön. Hiába. Be kellett ismernie, hogy nagyszerűen kijátsszák. S minthogy Asztalos Fülöp irtózott a nyilvános botránytól, nem akart egy negyedik személyt beleavatni. Várt. Amig csak egyszer kérdezte az ura kereste e valaki, addig nem tünt föl Asz talos Fülöp szemének különös felcsillanása. A második, a harmadik kérdés után kissé megremegett az asszony orrcimbája, mint az őzé, amikor a vadásznak neszét veszi. — Mit akar? Kit várhat? — tépelődött magában. — Tibort semmiesetre sem. O mit sem tud a néma barczról Részint gyöngédségből titkolta, részint rettegett attól, hogy Tibor gyávasagból vagy becsületesség! rohamában szakítani fog vele.