Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-10-13 / 41. szám

^XIXI- é-^folya7Ti Pápa, 1Q12. ofe-fc. 13. 4=1. szám, Közérdekű tüggeiien hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELOFIZETESI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATS fí K FRIGY E 8. HIRDETÉSEK É8 NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Köztudomásu dolog, hogy a nemrég alkotott városi törvény utasítja a kormányt, hogy a rendőrség államosítására vonatkozó törvényjavaslatot két éven belül az országgyűlésnek terjessze elő. A kormány pedig megbízta dr. Pekáry Ferenc minisztefí tanácsost a vidéki rendőrségek tanulmányozásával. Ezek az intézkedések kétségen kívül az államosítás előjelei és arra is engednek következtetni, hogy a vidéki rendőrség államosítása nem fog sokáig késni. Nem az optimizmus súgja ne künk az államosítás közeledtét, hanem a vidéki rendőrség konjunktúrája olyan, hogy az államosítás létrejöttében immár kételkedni nem lehet. Hogy végre az államosításnál tar tunk az nem egyeseknek érdeme. Az egyesek érdeme csak annyi, amennyivel egyénenként az államosítás érdekében kifejtett tevékenységükkel hozzájárultak, hogy a mü könnyebben létrejöhessen. Azzal nem azt akarjuk jelezni, hogy érdemük el ne ismertessék, sőt ellenkezőleg: az érdemesek jutalmaztassanak ! JVJi tette a vidéki rendőrség államosítását szükségessé ? A magyar állam fontos érdeke ! Fontos állami érdek az, hogy a külföld szerezzen tudomást arról,, hogy Magyarország közbiztonságára nem 137féle szervezetlen városi rendőrségek őrködnek többé, hanem egy államilag egységesen szervezett, katonailag fegyelmezett, iskolázott, megfelelően fizetett, független rendőrség ügyel, mely minden tekintetben megbízható, vagyis: európai színvonalon áll. És mihelyt a külföld meg fog győződni, hogy Magyarországon a muze umba* való megbízhatatlan*vidékKrend őrség helyébe modern államrendőrség lépett, nyomban fogják észrevenni, hogy a külföldi töke felénk tart és gyatra iparunk föl fog lendülni. Nyílt titok, hogy a külföld azért tartja magát távol tőlünk, mert tudja, hogy a városokban, ahova a m. kir. csendőrség keze el nem ér, a közbiztonsági állapotok megbízhatatlanok. Fontos állami érdek az is, hogy a törvények és rendeletek pontosan végrehajtassanak, ami a mai állapotok mellett lehetetlen. Lehetetlen pedig azért, mert a mostani rendőrség önmagával is tehetetlen, hogy lehet tehát tőle kívánni, hogy még hivatásának is megfeleljen. Ezt jól tudják lent is, fent is. Hány hasznos törvény és rendelet vár végrehajtásra! Csak egyet említünk: a bevándorlásról szóló 1903. évi V. t. cikket. Sok ingyenélötöl szabadulna meg Magyarország, ha az emiitett törvény szigorúan végrehajtatnék. Akárhányszor megtörténik, hogy teljesen vagyontalan s igy a közbiztonságra veszélyes egyén, csak mogyoróvesszövel a kézében átlépi szép országunk határát. Néhány év múlva már virilista. Honnan szerezte hát a vagyont, amikor a határon átsétálva, csak inogyoróvessző volt a kezében ? Erre ugyancsak egyszerű a felelett: kiszipolyozta a szeot^- I ÁKCZA ^^ A szoknyás főispán, Amíg a régi udvarházak nem düledeztek össze s mig a nagy famíliák, a vérbeli dzsentrik nem mentek tönkre, sok szép domínium volt a déllői mosolygó völgyben, de olyan pompás, híres kastély egy sem volt, mint a marosszegi Gericzey földesúré. A híresség oka pedig nem a sugár jegenyék közt szemérmeteskedő kastély volt, hanem a benne lakó nagyasszony, a szoknyás főispán. Hej, hová is lettek a régi, mesés idők, mikor a vármegyében ez a világszép aszszony dirigált? A mézes szavával, csillogó szemeivel, parancsoló erélyével odahajlitotta a nemes vármegye urait, ahová akarta . . . Első férje-ura, a jámbor Gericzey Ádám, aféle csendes, jó ember volt, aki a légynek sem vétett, semmibe bele nem avatkozott, akinek mindegy volr, hogy a világ jobbra forog-e vagy balra. Meg volt abban nyugodva, hogy az ő felesége a legszebb, legokosabb asszony az egész bérezés hazában, majd eligazít az mindent. Kérdezhettek az öregtől akármit, — ami ugyan ritkán történt, — mindenre azt mondia: — Majd a feleségem eligazítja, menjetek hozzá. Hogy miképpen jutott a feleségéhez, annak hosszú sora van. A nagyasszony volt a nagyhírű Sóvárady-familia legszebb virágszála, — ezelőtt vagy negyven esztendővel. Szemefénye, büszkesége, királynője minden mulatságnak, ahol csak megjelent. Ha hiányzott is, csak őt emlegették rajongók, irigyek egyaránt. Annyi duellumot verekedtek érte, miatta, hogy még ^az édesanyja sem tart-, hatta számon. A miatta esett utolsó párbaj után lett Gericzey Ádám felesége. Nem szerelemből ment a dereshaju gavallérhoz, hanem — boszuból. Mikor abban a párviadalban a nyalka Benkő Pistát, — akihez tán húzott is egy kicsit a büszke szive, — agyonlőtte Harcói Laci, keserűségében nem az életben maradt hősnek nyújtotta a kezét, — pedig de kérte, — hanem a jámbor Gericey Ádámnak, aki színét se látta soha semmiféle párbajnak. Szinte hanyatt esett az egész aranyifjúság erre a hirre. Tán valamennyi erdő, folyó azt zúgta: a

rszépek szépe, Sóvárady Juliska, Gericzey Ádám felesége lesz ! Ki hallott ilyent ? Pedig mégis ugy lett. Hiába, asszonyok gondolatán, csillagok járásán bajos eligazodni.. Mikor az uj nagyasszony belépett a marosszegi kastély ba, egy-kettőre megmond ta az urának : — No, édes uram, ha eddig nem is volt híres ez a porta, majd az lesz ezután ! Ugy fogunk élni, ahogyan illik. Legelőbb is a kaput kell kivetni a sarkából, mert még megakadna benne valami tüzes négyes. A vendégszobákat szépen be kell bútoroztatni, uj divat szerint, hogy jól érezzük magunkat, .'.kosztiimkelme újdonságainkra/, és legújabb diyatukész nőikabátj ainkra felhívjuk tisztelt vevőink szíves figyelmét. KRAUSZ ÉS KORÉIN nagyáruháza. Rendőrségünk újjászervezése.