Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.
1912-09-22 / 38. szám
lem és a mezőgazdaság némileg fellendült, az ingatlanok értéke különösen a gyárak körül tetemese nnagyobbodott. Tekintettel azonban arra, hogy a lakosság szaporodása, a város térj esz kedése sok intézmény létesitését teszi szükségessé, amelyek nélkül egy modern város nem fejlődhet, azonban ezek tetemes kiadást is jelentenek egy városra és hogy a város lakossága a reá nehezedő pótadót könnyebben fizethesse, kereseti viszonyait kell fokozni és javítani minden körülményeknél fogva, városunk képviselőtestülete na gyon helyesen megragadta az alkalmat, hogy városunk jövőjére és haladására ezen gyár létesítésével egy hatalmas tökét adjon./A műtrágyagyár létesítésével egy oly intézményt biztosítunk magunknak, mely városunk jövőjének biztosítását nagy alapokra fekteti. Oly terméket van hivatva pro dukálni, amelynek napról-napra na gyobb és nagyobb jövője van és lesz, mert műtrágya nélkül mezőgazdaságunk termelő képessége nem emelkedhetik, léhát a létesítendő gyár aka va nem akarva kénytelen lesz munkásainak számát fokozatosan szaporítani, már pedig a munkások számának emelkedésében találja meg főkép Pápa városa mindazokat az előnyöket, amelyekért a gyár igazgatósága állal kért áldoza tokát és kedvezményeket készséggel megadta. Készséggel és örömmel megadhatta azért is, mert 15 év elteltével a gyár oly adóalanyt fog képezni, amely bőven fogja kárpótolni a várost a megadott terület, útjavítás és vízvezetéki költségekért, nemkülönben a homok és kavicsért. Nagyon is arányban állónak találjuk a kért kedvezményeket az elérendő közvetett és közvetlen haszonnal. A város az átengedett területért évi 1187 korona bért kapott, ami tény leg elenyésző csekély az elérendő eredményhez. Az utak áthelyezése, a vízvezetéknek készítése 20550 koronába kerül, a homok és kavicsnyujtás, miután a városnak bányája van, csupán a fuvarozás és kiaknázási költség számítható, ami szinte csekélységnek vehelö az elérendő eredményhez. A 15 évi községi pótadó, a vasúti kövezetés vámmentesség nyújtása is meghozza majd a 15 év után városunknak a kiszámithatlan jövedelmi forrást. Nagyon helyesen és üdvösen cselekedett városunk képviselőtestülete a midőn az erre hozott határozatot birtokon kivüli felebbezésnek mondta ki, mert a Hungária részvénytársaság a gyár építését még ez év folyamán óhajtja megkezdeni, mig ennek kimondása nélkül a város kockára tenné ezen gyárnak létesitését, ami városunk jövő fejlődésére megnevezhetetlen vesztességet jelentett volna. Mint már emiitettük városunk képviselőtestülete örömmel és lelke sedéssel szavazta meg a kért kedvezményeket és ami bennünket illet, mi is nagy reményeket füzünk ezen gyár létesítéséhez, mert ezzel városunk fejlődését és haladását reméljük biz tositva látni. Az értelmiség és az iparfejlesztés. A magyar államélet tényezői a legutóbbi évtized óta állandó forrongásban vannak. Nemcsak az állandó napirenden levő politikai kérdések, hanem főleg a gazdasági kérdések kielégítő megoldatásának feladata is súlyos gondja vezető államférfiainknak, mit még nehezit az a körülmény is, hogy politikai célzatosságból az azonos súrlódó népszigetek is egymásra uszittatnak, hogy a magyar államélet épülete helyes gazdasági alapokon fel ne építtethessék — osztrák érdekek miatt. A kormány által a legutóbb napi rendre hozott iparfejlesztésről szóló törvényjavaslatnak tárgyalása alkalmával sok helyes gondolat hozatott fel, mellyel önálló gazdasági fejlődésünk utja megjelöltetett, de sem az irányt adó kormány, sem a képviselők részéről az értelmiségi (honoratior) osztály részére szerepkör ki nem jelöltetett. Az egész vita folyama alatt leginkább arról volt szó, hogy mennyiben nyer majd kisegítést közvetve a gyáialapitások által a munkásosztály, másrészt utalás történt arra, hogy a ! mágnások nagy tőkéjének e gazdasági munkálatokon való részvételével minő eredmények volnának elérhetők! A főkérdés, az ipariskolák tömeges felállítása, úgyszólván mellőztetett és csak az helyeztetett kilátásba, Ez a hangulat azonban csak rövid ideig .tartott és miután a Claudine által feltálalt kitűnő vacsorát tnohó étvágygyal elfogyasztottam, sajátságos tompa merengés vett erőt rajtam, noha erre a legcsekélyebb okom sem volt. Valószínű, hogy a zord időjárás okozta a kellemetlen, nyomott hangulatot. A vidéki kis város unalmas őszi estéi nem alkalmasak arra, hogy az ódon ház magányát megélénkítsék, annál kevésbbé ma, amikor a szélvihar panaszosan süvölt végig a íoljosókon és a háztetőn levő szélkakas nyikorogva forog a saját tengelye körül. Odakünn a fák nyögdécseltek, az ele mek tomboltak és a természet nagy zűrzavarából egy vigasztaló hang sem csillapította le türelmetlenségemet. Most már sajnáltam, hogy nem fogadtam el jó barátom, de Brégy márki meghívását, aki fogolypecsenyére és egy palaczk jó burgundira szívesen látott volna ma estére vendégül. Ilyen gondolatokkal foglalkoztam, amikor éppen a ház közelében egy automobil pöffögését hallottam. Közvetlen utána erős csengetés hangzott a kapu felől. Kétségtelen, hogy még a késő estéli órában is valami súlyosan beteg emberhez akarnak hívni. Hirtelen lesiettem a lépcsőn, kinyitottam a kaput és szemben álltam de Brégy márki soffőrjével, aki izgatott hangon igy szólt. — Az istenért, jöjjön gyorsan, orvos ur, a kastélyban nagy baj történt, a márki ur . . . Hirtelen felkészültem és az autó, mint a szélvész, robogott a sötét, ködös, panaszos éjszakában. A hideg, nedves levegő az arczomat hasította. A sofför ráhajolt a kormány kerékre és óvatosan figyelt a sötét uf, irányára, amelyet csak a fényszóró lámpák sugarai világítottak meg néhány lépés nyire. A brainvillei kastély körülbelül huszonöt kilométernyire fekszik Serion városkához, amelyben én már 10 év óta teljesítem orvosi hivatásomat. A kastélyt pompás, gondozott park övezi, az egész szép birtokot pedig a Vivette patak lassan hömpölygő, csobogó vize szeli át. Amikor én Serionban letelepedtem, a kastély még lakatlan volt. De Brégy márki csak négy év előtt költözött birtokára. A márki hatalmas termetű, erőteljes, harmincÖtéves férfi volt és első találkozásunk alkalmával azt a benyomást tette rám, hogy duzzadó egészségével nem igen lesz szűk sége orvosi segélyemre és szolgálatomra. Feltevésemben nem is csalatkoztam. Azonban néha mégis igénybe vette segélyemet és igy közelebbi érintkezésbe jutottunk és olyan bizalmas barátság fejlődött ki közöttünk, hogy a vadász szezon alatt évenkint mindig két három napot töltöttem Brainvilleben. A látszólagos bizalmasság ellenére is meg kell vallanom, hogy a márkit nem ismerhettem meg egészen, mert zárkózott természetű volt és egyhangú munkáséletet folytatott. Brainvílle nagyon el volt hanyagolva és a márki minden idejét a birtok rendbehozatalának szentelte. Egyetlen szórakozása a vadászat és az olvasás \ olt. Magáról csak ritkán beszélt és múltjának némely eseménye csak véletlenül jutott tudomásomra. Egy alkalommal Párisba mentem és felkerestem régi, kedves barátomat, Villelonge tanárt. Miközben vidéki életmódom iránt érdeklődött, véletlenül de Brégy márki nevét is emiitettem. Villelonge ismerte a márkit és a következő részleteket mondotta el nekem életéből: A márki megrendítő családi dráma hatása alatt vonult vissza Brainville be. Szerelmi házasságot kötött ff Oszi ujdonsá Habig kalapok, angol átmeneti kabátok, esőernyők, kesztyűk, angol kocsi takarók, Borsalino, Pichler, Gyukits és Társa kalapokban nagy o frQ11 c_ " uri divat különlegességek választék. OLIdUbZ JC110 üzlete Györ, Baross-ut 3o, Telefon Rzáim 555.
