Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-04-07 / 14. szám

van érdekelve a legközvetlenebbül az építőiparnál, mert munkájával itt keresi meg kenyerét. Ha már most ennek a 100.000 építőipari munkásnak oktatását kérjük számon, — ha ugyan van kitől, — azt találjuk, hogy az rá van bizva a jó Istenre ; itt-amott, nagyobb városokban van alsófoku „iparos^cmowc" iskola

; a hova bejárnak az építőiparos tanulók 'is, ha befoghatják őket; a legtöbb azonban more patrio szerzi meg a szükséges szakismereteket; keveri a homokot mésszel, hogy malter legyen be iöle, vagy cementtel betonnak ; hordja fején a téglát, malteros ládát, vizet stb. mert kap ezért a kisegitő munkáért 50—70 krt ; 3—4 év alatt felszabadul, lesz segéd; ekkor be van fejezve az oktatás. Harminc év óta működik a fő városban az állami felső épitőipariskola; mivel vidéken ép tizannyi építőiparos van (90.000), mint a fővárosban (9000), ilyen arányban 10 felsöépítőiparisko Iára tarthatna igényt az ország ; a 20 építőipari képesítést nyújtó vizsgálóbizottsághoz épen 20 épitőipariskola kellene. Csak ötöt állítva is föl, áz öt országrész mindegyikében egyet «t. i. (Dunáninnen, Dunántúl, Tiszáninnen, Tiszántúl, Erdély), a vidék így felére közelítené meg építőipari rendszeres oktatásával a fővárost. Nem szükséges pedig, hogy ezek az ujszervezetü épííö ipariskolák ép ott legyenek, a hol az 1884. évi XVII. t. c.-kel szervezett vizsgáló bizottságok vannak, mert ezek hivatása ép oly kevéssé a vizsgálás, mint az oklatás ; egyszerűen fölmentetnek a vizsgálati teendőktől s élnek munkakörüknek ; el se kell vinni egy helyről se, a hol most van, az állami építészeti hivatalt; maradnak ott, ahol eddig voltak ; a városok nem vesztik el őket. Hogy azonban egyszerre 20 építő ipariskolát állítsunk föl az országban, arra elég gazdagok nem vagyunk s ennyire talán szükségünk sincsen; ezek a vizsgálóbizottsági székhelyek némely helyütt szinte egymás hátán vannak (pl. Arad—Temesvár; Debreceu—Nagyvárad ; Sopron—Pozsony ; Miskolcz— Kassa ; Kolozsvár—Marosvásárhely— Szeged ; Pécs—Zombor); az uj szervezésnél gondosabban, nagyobb körültekintéssel kell a helyeket megválogatni. Ha már most ezt az öt építőipariskolát egységesen szervezzük, megszüntetve a rendes és rendkívüli tanfolyamra különítést, az osztályok, oktatószemélyzet, óraszám stb. is felére száll; nyolc osztály helyett elég lesz négy, — ami azt jelenti, hogy ugyanazon költséggel kétannyi iskolát állíthatunk az egységes szervezet szerint; bőven számitva hatvanezer koronát egy épitőipariskola fentartására, (a budapestinek évi kiadása 103.000 K volt legutóbb 10 osztályra), évi 300.000 Kból föl lehetne tartani ezt az öt építöipariskolát az egész or szagban, — a mennyit most beleölnek egész haszontalanul, egy egy középiskolai internátusba. s. Gy. Falusi tapasztalatok. Igen tisztelt szerkesztőség! Engedje meg, hogy becses lapjukban néhány mostani tapasztalatomat elmondjam, annál is inkább, mert ezek minden gazdái kodó embert közelről érintenek és épp ezen oknál fogva meg is érdemlik, hogy nyilvánosságra hozassanak. Hiszem is, hogy az audiatur et altéra pars elvénél fogva jut hely becses lapjukban tapasztalataim közlésére. Azt hiszem, meg van arról győződve mindenki és jogosan, hogy a jelenlegi kereskedelemügyi miniszter valóban szivén hordja hazánk érdekeit és legjobb belátása szerint igyekszik ezeket érvényre juttatni, de utóvégre ő is, mint minden halandó a legjobb szándék mellett is túllőhet néha a czélon és ő ezt a vasárnapi munkaszünetet illető legújabb rendeletével meg is cselekedte, mely állitá9 sómat ezennel be is fogom bizonyítani. Ezen legújabb rendelet szerint, vasárnapon délelőtt 10 óráig kizárólag csak a napi élelmezés körébe tartozó czikkek árusítása engedtetik meg, a többi czikkek árusításával foglalkozó üzletek egész vasárnapon zárva tartandók. Ez nagyon humánus rendelet és tanúságot tesz a jelenlegi kereskedelemügyi miniszter jó szivéről, de mindennek dacára ez a rendelet sokban káros a vidéki városok kereskedőire és a falusi népre nézve, akár föld mivest, napszámost vagy cselédet illetőleg. A falusi ember a hét 6 napján, legalább az év három negyedében, t. i. legfeljebb a 3 téli hónap kivételével, kénytelen minden idejét a keresetet biztosító munkának szentelni, hétköznapon nem végezheti szükséges vásárlásait még a legközelebbi városban sem, mert ez sok időt mulasztana. Csakis vasárnapon vehet magának annyi szabadságot, hogy a heti munkával szerzett pénzen a szükségessé vált különböző vásárlásait a szomszédos városban elvégezhesse ; de hogy tehessen ennek eleget, ha ott vasárnapon minden üzlet be van zárva, az élelmiszerek árusításával foglalkozók pedig csak 10 óráig vannak nyitva. Nem lévén mindenkinek fogatja, néha 4—5, sőt még több órai gyalogolást kell végeznie az illetőnek, mig bejut a legközelebbi városba — Elizabeth, — mondja a nénje — ugy-e, megkötöd nekem azt a harisnyát? És nem árulod el senkinek sem, hogy az a te öreg nénédnek készül ? — Legyen nyugodt a néni, nem fogja megtudni senki sem. Mária néni mikor magára maradt, be felé jóízűen nevetni kezdett és olyan vidám volt, hogy alig egy kis órát tudott csak aludni az éjszakán át. S másnap, mikor már a kocsiján ült, amivel hazautazni szándékozott, még újra meghagyta: a szinek teljesen egyezzenek ! Elizabeth is bement a városba, hogy megvegye a harisnyához szükséges pamutot. S mikor visszatért: ugy érezte, hogy nagyon is elhagyatott ő igy egymagában. Kívánta, vajha eljönne Joel s elviselhetővé tenné szomorú magányát. Kopogtattak. Megállt a szívverése. Azt hitte Joel jön. De az ajtó keretében mr. Daffy mosolygó arca jelent meg. — Bocsánatot kell kérnem, de tegnap a kellemes szórakozás közben egészen megfeledkeztem a tojásokról. Azokért jöttem* vissza. Elizabeth az üdvözlések után elsietett értük s mire visszajött, mr. Daffy már pipára gyújtott s otthonosan érezte magát. Ha elegáns akar lenni =— STRAUSZJENŐHÖZ kell fordulni! — Elizabethnek, miután nénje nem volt ott, kezdett kényelmetlen lenni a helyzet, odaadta tehát neki a tojásokat: — íme mr. Daffy, vegye. Sok szeren csét kívánok hozzá. Mr. Daffy elővette erszényét: — Mivel tartozom érte, kisasszony ? — Oh, semmivel se ! Hiszen szomszédok vagyunk. Majd lia kikelnek, kapok értük egy csirkét. Jó ? A férfi kelletlenül állt fel. — Legjobb is lesz, ha haza megyek. Ha valamire szüksége lenne, kérem, jusson eszébe, hogy rendelkezésére állok. Elizabeth megköszönte és a bucsu je léül kezét nyújtotta. — Mikor jöttem, azon gondolkoztam, hogy ad e vájjon a szekfüiből nekem? A kedvencz virágaim és önnek annyi van a kertjében ... Elizabeth akarata ellenére lement vele a kertbe, szedett neki egy csomó virágot s mr. Daffy boldogan távozott. A kapuban Joel jött vele szemben. Piros volt és dühös. Nem fogadta a köszöntését sem. Rohant Elizabeth után. — Nem szeretem az ilyen dolgokat! Nem szeretem ! — ismételte. — Nem járja, hogy igy járjanak maga után a férfiak. Ez helytelen ! — Mi helytelen, Joél? Mit tettem rosszul. Joel akkor pillantotta csak meg a leány karján levő kis kötőkosárban a színes gombolyagokat. — Ezt, hogy éppen olyan harisnyát köt, amilyent ő visel! Elizabeth arczán egyszerre átvillant Mária néni lelkének minden litkos gondolata és megragyogott az arcza. Szivét majd szétvetette a boldogság és kimondhatatlan bájos volt igy, a mosoly és a sírás között küzdve. Joel átfonta karjaival és magához szorította: — Mihelyt kihirdetnek bennünket, megtartjuk esküvőnket, drágám 1 Nem merem már magára hagyni. De ezt a harisnyát, ezt el kell égetnie. Ne is lássa az az ember, hogy maga észrevette. Elizabeth — aki most már világosan látta az okot, amiért Mária néni ezeket a harisnyákat vele megköttetni akarta — kaczagott, kaczagott, majd sirt a nevetéstől, mig felelte : — A harisnyák már el vannak igérve, Joel. de legyen nyugodt, nem mr. Daffynak kötöm . . . Ahova a iegujabb tavaszi czikkek megérkeztek, kalapokban, P. & C. Habig, Gyukits és Társa, Borsalinó és Pichler ez csak nálam kapható egyedárusitásban, cipőkben a híres Lichímann-félét tartom, valódi vámpecséttel ellátott angol tavaszi felöltők, raglánok, utazó pláidek, sapkák, nyakkendők, keztyük, fehérnemiiekben csak szavatolt jó minőséget tartok. — Kelengyéket szállítok minden létező árban. — Meghívást készséggel elfogadok és a tavaszi kolekciommal megjelenek. Mély tisztelettel Slrausz Jeuö, angol uri divatáru üzlete Győr, Baross-ut 30. Telefon 555. Interurbán 555.