Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-01-07 / 1. szám

.. n I 3 5 Pápai'immy városunk és megyénk közönségéhez, hanem tény az is, és erre önérzettel hivatkozunk, hogy a „Pápai Közlöny" számot tesz és általánosan elismerik, hogy a vidék legnagyobb és legjobb hetilapja között foglal helyet. r Evek nehéz, következetes, ön megtagadó munkájába került ez ered mény, de meghoztuk, mert közönsé­günkért tettük, hivatásunkért áldoztuk. Jól esik tudnunk, hogy közönségünk, ha szeret is kritizálni, de mégis mél­tatja fáradozásainkat. Ám e téren megállapodás, meg­nyugvás nem lehet. A célok, melyek­ért lapunk küzd, az évekkel, az elért eredményekkel növekednek. És ha a „Pápai Közlöny" a vidéki hír­lapirodalom terén ma már valami, be valljuk őszintén, hogy szeretnénk még több, még nagyobb lenni. A sajtó minden független orgá­numának csak egy lehet a köteles­ségMhogy bátran és férfiasan reá­nijj^^'a a bajokra, ezáltal remél or voslást. Hogy felköltse bennük az akaratot, a férfias elhatározást, hogy megszüntesse a közönyt, érdektelen* séget. A független sajtónak ezen harca nem könnyű. A nyílt és alattomos tá madások, a kisebbítés, a rágalmazás ezer és ezer nemével kell megküz denie. Az anyagi haszonnak minden meg nem engedett módját el kell ma gától utasitania és egyedül a közön ség önzetlen támogatásából kell erőt merítenie. Mi is érezzük ennek a harcnak a súlyát és nehézségeit, de ez nem fog bennünket visszarettenteni, hogy ugy mint eddig, férfias bátorsággal szálljunk sikra a közérdek védelmére. Hogy függetlenül minden hatalomtól, minden érdektől és minden befolyás­tól, küzdjünk továbbra is a közjó érdekében ! Meg vagyunk győződve, hogy városunk és megyénk nagy közön sége megérti a mi szavunkat és bi­zalmával megajándékozva támogatni fogja a „Pápai Közlöny" független közérdekű hetilapot, melynek főtörek­vése, hogy hű tükre legyen Pápa vá­rosának s anuak mindenkor javára szolgáljon. Polfatsek Frigyes. Városi törvény. L Politikai és társadalmi lapok lát­ható örömmel, bizakodó reménységgel közölték városunk orsz. képviselőjének, dr. Antal Géza urnák a polgármesterek országos egyesületében tartott előadását a „Városok" ról (pl. Bp. Hírlap dec. 24. sz, „Városok Lapja" karácsonyi száma slb.) Ez a fejtegetés azzal a felhívással záródik, bárcsak vinnék át a politikusok a városok erkölcsi értékelését a gyakor­lati értékelés terére; alkotnák meg a városi törvényt. Milyennek gondolja ezt el a kép­viselő ur, szerencsém volt tőle hallani: kiépíteni a városok önkormányzatát s életet önteni a rend. tanácsú városok­kal politikailag egy tekintet alá eső já­rásokba. 10—12 évvel ezelőtt, a jobblétre szenderült „Pápai Újság" idejében, va­lamiféle alkalomból, beszélgettünk vá­rosi ügyekről, a már elköltözött dr. Koritschoner Lipót ügyvéd, dr. Kende Ádám, tevékeny munkása most is a közügynek, én és még többen. Koritschoner ügyvéd tette azt a megjegyzést, melyet most felújítani hal­lok, a városokról; vegyük ki őket, t. i. a rend. tanácsú városokat, a vármegye fenhatósága alól s rendeljük közvetle­nül a belügyminisztérium alá. A megye már úgyis agonizál, csak a városokból élődik; hátráltatja csak őket fejlődé­sükben, folytonos gyámkodásával. Meg­kívánja a demokrácia ezt a változtatást a községi szervezeten ; hiszen az utolsó fél század alatt olyan nagyarányú mun­kásságot fejtettek ki a városok a nem­zeti ügy szolgálatában, kulturális intéz­mények alapításával, fen tartásával, hogy illő a nemzetnek, illetve törvényhozá­sának ezt a munkát elismerni és ho­norálni. Jobban szeretném, ha ketten meg­cseréltük volna munkakörünket; én fej­tegetném a városi törvény társadalmi vonatkozásait s a képviselő ur, mint 'politikus, szerves javaslattal járulna a törvényhozás elé a községi törvény re­visioja felöl (1886. évi XXII. t. c.j; így hamarább jutnánk dűlőre. De ha egy szer máskép történt, az se baj ; annál kevésbbé feszélyez bármi melléktekintet, mert egy még nem létező törvényről sza­megkülönböztetni és elfoglalják helyüket a szük üléseken. A fényképész sietve forgatja kinema­tografus gépének csavarját; az őrök hátrább terelik a kíváncsian tolakodó közönséget. — Helyet kérünk, helyet! Ide uraim 1 Egy mechanikus mindkét kezével meg nyomja a propeller szárnyát, mely mindjob­ban forogni kezd. Azután fülsiketítő, menny­dörgésszerű zaj hallatszik. Valóságos vihar! Néhány erőteljes férfi a vibráló hajónak tá­maszkodott, hogy még visszatarthassa. A pillanat lélekemelő... ünnepélyes!... Mülier olyan mozdulatot tesz kezével, mintha áldást osztana. A hajó lassan gördül tova a piszkos talajon, azután hirtelen a levegőbe emelke­dik. Az ég tiszta, a hajó mind magasabbra emelkedik, a két 110 feszült figyelemmel kiséri útjában ! Nekem ugy tetszik, mintha a két nő tekintetéből féltékenységet, elkeseredést, sőt talán keserű gyűlöletet olvasnék ki az em­beriség legújabb, korszakalkotó vívmánya ellen. Az a két férfi ott fönn a magasban, az emberi szenvedélyektől ment, tiszta lég­körben, a legnagyobb veszélyben lebeg ég és föld között. A nők tekintete folyton magasabbra emelkedik a hajóval, mindjobban megerőlte­tik magukat, hogy a mindinkább kisebbedő képet a levegőürben szemeikkel kisérhessék ! Most már értem a hűségesen szerető asszo nyolc lázndasát az emberiség ellen. Szemei­met folyton csak rájuk szegezem. Miért is kisérjem tekintetemmel a levegő utasait, mikor igy — a nők szeméből — még jobban megfigyelhetem irányukat. Látom, hogy most már elérték a meghatározott magasságot és lassacskán alább szállanak. A tömeg a repülőtér vége felé hátrált és most az idő­jelző körül a korlátnál csoportosul. Müllerné megragadja Brégánó kezét.. ugy látszik, bátorsága sziinőfélben van. A két nő fejével egy kissé oldalra fordult, hogy a leszállás irányát biztosabban láthas­sák. Hirtelen kitágulnak szemeik erősen ... mind erősebben. Borzongás fut rajtam végig, amint rájuk nézek. Ez az őrültek tágranyilt, tengerzöld szemű, rémült tekintete ! A bor­zalom vérfagyasztó tekintete!... Olyan zaj verődik füleimhez, mintha száraz galyakat dobnának a lobogó lángokba. Olykor olykor egy kifejezéstelen, éles sikoly vegyül az ijesztő nagy csendbe ! Ott lenn a tér végén, egy kis rakás vászon és, fa látszik, egészen kicsi, alig észrevehető. És a tömeg eszeve­szetten rohan előre ! Amit ezután elmondok, alig tartott néhány pillanatig. A két asszony egymásba font kezekkel, mintha összebilincselték volna, dermedten áll egymás mellett, halálra vált, sápadt arccal. Mintha valami megsemmisítő erő a földhöz szegezte volna őket. — Ez egyike ama borzalmas pillanatoknak, mikor az ember ereiben a vérkeringés eláll és a halál leheletét érezzük közelünkben. Az autók kirobognak a deszkabódék árnyékából és a tömeg felé tartanak, csak a két nő és én magara maradtunk ott, mintha közös sors tartana bennünket lenyűgözve. Müllerné végre erőt vesz magán és reszkető ajkakkal hebegi: — Az Isten szerelmére kérem, uram, siessen oda, nézze meg, mi történt? De képtelen vagyok helyemből kimoz­dulni. Hirtelen nagy zaj és mozgás keletke­zik a tömegben. Ezekben a kinos haláltsejtő pillanatokban a gyáva ember olyan nyomo­rult, hogy önkéntelen ösztönt érez a sors előtt térdre omlani. A csoport oszladozik STRAUSZ JENŐ ^ STRAUSZ JEÜŐ | 5 angol uri divatkülönlegességek üzlete Wl ÍZ"g iTk angol uri divatkülönlegességek üzlete |> | jjjj Győr, Baross ut 30. JJMAj^KjA. I%Aj£i IjÜJL GyŐP j Baross ul: 30. O az összes öszi an^ol uri divatkülönlegességek nagy választékban Q || J-1 OOOO Angol átrreneti kabátok. -10 Habig kalapok. OOQO |' S 1

Next

/
Thumbnails
Contents