Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.
1911-03-26 / 13. szám
XZ3CX. évfolyam. Pápa, 1911. xxxánrclTXS 26. 13. szám, LÖNY Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes száin ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Irta: KEMÉNY BÉLA. Pápai embernek, ba bacilliisról esik valahol szó, mindjárt a Cinca jut az eszébe. És ha a világ valamelyik pontiáról emberéletet pusztitó veszedelem hirét hozza az újság, a Cinca aktuálissá lesz. Ez az aktualitása aztán dagad és apad aszerint, amilyen erővel a veszedelem harsonáját az újságok fújják. Igy van ez pápai ember emlékezet óta, de azért marad — mégis Cinca a Cinca. A minapában a város egészség ügyi bizottsága tanácskozott az egyik iskolában előfordult néhány kanyaró eset terjedésének meggátlását czélzó intézkedések felett. Itt is szóba került a Cinca, de teljes jóindulatra talált és egy hajaszála sem görbült meg. Még gynekologiai és sebészeti kérdések is szóvátétettek, sőt a halhatatlan Semmelweisznek a gyermekágyi lázról alkotott elmélete is beszédtárgyát képezte. A bennünket mult évben fenyegetett kolerajárványról is esett szó. Mindez érdekes és értékes vitáknak azonban csak az volt az eredménye, hogy mi az egészségügyi bizottságnak orvosi _ tudományokban laikus tagjai örömmel és élvezettel hallgattuk vitatkozó orvosaink szakszerű fejtegetéseit és gyönyörködtünk az ö széleskörű nagy tudásukban. És minthogy mind e szellemi élvezetekhez a Cinca révén jutottunk, a Cinca kegyelmet kapott, sőt bizonyos tekintetekben rehabilitálva lett. No de nem is a Cincáról akartam én beszélni, hanem egy másik tényezőről, mely nálunk ingyen és bérmentve szállítja házhoz a minden rendű és rangú bacillusokat. Tessék elhinni annyi bacillust nem termel és egész undok tartalmával nem rejt annyi veszedelmet magában még a Cinca sem, mint a mi söpretlen aszfaltunk tengernyi pora. Tessék csak megnézni a mi utcáinkat ilyenkor kora tavasszal, amikor a felszikkadt téli sárból por lesz és azt a port egy könnyű tavaszi szellő megmozgatja és egy kis böjti szelecske felkavarja, arcunkba csapja és légzési szerveinkben elhelyezi, mi pedig prüszszögünk, krákogunk, köhécselünk és minden áron szabadulni akarunk a belénk szállt portól, ámde már késő, a bacilluskák gyorsabbak és élelmesebbek semhogy tőlük megszabadulIÁRCZ/Y Háztüznézőben. Az ötven felé járt az öreg Lebánovics, akinek életében senki sem merte szemére vetni ezt az öregséget. Idősebb urak szerint ugyanis mindig annak a nagyapja, néha pláne a keresztapja az öreg, aki mondja, s magam is csupán kellő távolságból, egy ha talmas emberöltővel később, merem kimondani a nagy szót, minekutána nem él már sem a nagyapám, sem a keresztanyám, de Lebánovics bácsi sem. A történetet is egy szép asszonytól hallottam, akit bókkal halmoztam tl valamikor s aki megcirógatta érte az arcomat. Húszéves voltam, ő pedig nyolcvan, de azért együtt báloztunk. En még blazirt voltam, ő már megint ifjú, aki fiatal népekkel vette magát körül és bizalmas körökben néha énekelt is. A hangja gyönge, vékony volt, de aki látta, amint neki pirulva üti hozzá keskeny fehér kezével a taktust, annak a szivébe markolt valami. Talán sok madárdalos' tavaszával a mult, amit • csak akkor értünk meg, hu mi is nyolcvanévesek leszünk. Mikor a bálakon mindenki táncolt, én hassunk és igy szedjük magunkba és hordjuk magunkban tudja Isten mi mindennek a csiráját. Ez a rengeteg pormennyiség, rengeteg bajnak az okozója, fejlesztője és kulturvárosban tűrhetetlen. Mit használ az aszfalt gyalogjárda és az ugyanilyen kocsiút, ha rajta jól megyünk is, de — rosszul járunk. Évről-évre megujul a panasz a tavaszi porcsinálta bacillusvásár miatt de eredménytelenül. Pedig de egyszerű módon lehetne e sérelmes és siralmas állapoton segíteni,. Hogyan ? Megmondom. N Az utcaöntözést ne hűssitönek tartogassuk a napsütötte meleg napokra, hanem a téli sárból lett tavaszi portenger lekötésére használjuk. Tessék előszedni és idejekorán jó karba használható állapotba helyezni az utcaöntöző eszközöket és mindjárt az első pillanatban, mihelyt az első port hordhatná támadásnak kitett szerveinkbe az első tavaszi lenge szellő, azokat elébe állítani és útját állani. Ne a napot nézzük utcaöntözés dolgában, hanem a port. Tessék a gyalogjárdáknak a mamelléje húzódtam és szidattam magam. — Olyan vagy, mint Lebánovics volt, — mondta. — Azt is fárasztotta a tánc. Egyszer nagyon benne voltunk az éjjeli zenékben, én a nagyasszony ablakai alá vittem a cigányt. A zsaluk mögött meggyújtották a gyertyát s az ott égett, amíg el nem vonultunk. Régen igy adták meg a Nachtmuzsik módját, ő most sem akart elmaradni a maga korától. De másnap maga elé citált. — Te asszonybolonditó, te korhely, hát már sosem javulsz meg ! Egészen olyan leszel, mint amilyen Lebánovics volt. Akarták házasítani, de nem állt kötélAz orvosi kar által afánlva. Gümőkór (tüdőbajok), légzőszervi bántalmak, szamárköhögés, influenzánál* Ki használjon Sirolint? 1. A ki hosszú időn keresztül köhögés nálat után lényeges könnyebbülni! bnptaínaiban szenved. éreznek. 8. Mindazok, kik géeehurutban szenved- 4. Skrofulás, mirigyduzzadásoí, szem* 4a nek, Sirolin „Roche" által rövid időn orrhurutos gyermekeknek rendkívül belül meggyógyulnak. fontos szer a Sirolin. 8. Asztmában szonvedők már rövid hasz- A táplálkozást nagyban elősegíti. Csak eredeti csomagolású SIROLIN „Roche u-t kérjünk és pótszereket határozottan utasítsunk vissza. kapható mindon gyógyszertárban. A.ra üvegónkent A korona. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co Basel (Svájcz). Grenzach (Baden),