Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.
1911-02-19 / 8. szám
is csalódtunk. Örömmel konstatáljuk ugyanis, hogy városunk polgármestere, ki a polgármesteri szék elfoglalása óta folyton fényes tanújelét adta annak, hogy városunk érdekeit célzó vitális ügyeiben radikális orvoslást eszközöl, ezen fontos kérdést is magáévá leszi s városunk épitési szabályrendeletének elkészítését megfogja sürgetni. Ez a tudat megnyugtat bennünket s most már erös hitünk, hogy már rövid idö alatt ezen kérdés a közgyűlés napirendjére fog kerülni. Tudjuk ugyan, hogy ezen szabályrendelettel kapcsolatosan az utcák rendezése anyagi áldozattal van egybekötve, de ezt most már kikerülni nem lehet s reméljük is, hogy képviselőtestületünk ezt belátva, nem fog visszariadni ezen áldozat elöl, mert ennél a kérdésnél szűkmarkúnknak nem szabad lenni. Ezen meggyőződéstől áthatva intézzük most már újólag szavunkat városunk érdemes polgármesteréhez s kérjük lakosságunk nevében — kik hozzánk fordulnak már több izben panaszukkal — hogy ha már kezébe vette a városrendezés ügyét, hasson oda, hogy épitési szabályrendeletünk nemcsak mielőbb elkészüljön, de jól is készüljön el és mielőbb hatályba is lépjen. Ezzel kapcsolatosan pedig tegye meg a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy a bizottság, melyhez kiadatott, minél előbb terjessze be ezt az elaborátumot, mert enélkül alig képzelhető, hogy valaha városunkat a modern városok sorai között említhessük. Nemcsak évtizedről évtizedre és népszámlálásról népszámlálásra, hanem évről évre, sőt hónapról hónapra megállapítható, hogy feltartózhatatlanül növekedik Magyarországon a kivándorlók száma, s a kivándorlás köz gazdasági életünket gyökereiben tá madta meg. A kivándorlás nem szórványos, s nem is csupán egyes vidékeket érintő helyi jelenség, hanem országos baj, melynek hatásait és következményeit a városok is meg érzik. Már a városok ipari népességének jelentékeny része is megy tengerentúlra, hol boldogulását keresi. S mikor városaink lakosságának számbeli gyarapodása a népszámlálás adatai szerint sok helyen nem felel meg annak a várakozásnak, melyet hozzája fűztek, — a csökkenés tényezői közé a kivándorlást is hozzá kel] számitanunk. A kivándorlás ha tásait a városukban is csaknem meg érzik az iparvállalatok, mint a falukról történő kivándorlásét a mezőgazdaság. vS bár igaz, hogy a mi váró saink felszívó ereje össze sem hasonlítható a nyugati országok városainak felszivó erejével és népfeleslegeket elnyelő képességével, mégis megállapítható, hogy sok olyan város van Magyarországon, hol itt ott, helylyel közzel már érezhetők a kivándorlás visszahatásai s egyik másik iparban néha nagyobb a munkáskereslet, mint a kínálat. A kivándorlás okairól és következményeiről köteteket irtak már öszsze s magas színvonalon álló ankétek foglalkoztak a kérdéssel. A kivándorlás okait különböző nézőpontból nagyon különféle okokra vezették viszsza, mely okok között szerepeltek olyanok is, mint például a meggazdagodási vágy, a néplélek megfejthetetlen rejtélye, a vándorlási hajlam, erkölcsi okok stb. Eltekintve azonban a kivándorlás individuális okaitól, mely minden egyénnél más és más lehet, megállapítható, hogy a kivándorlók zöme kizárólag gazdasági okokból vándorol ki. Az egész kivándorlási problémának, — mint egy kitűnő irónk mondotta, — csakis ugy mint egész közgazdasági életünknek, mint társadalmi kristályosodásnak két fokusa van: az egyik az életigény, a másik a termelési képesség. Nálunk az életigény és a termelési képesség közt .pisparitás mutatkozik : ugyanis a nyugoti életigény korábban érkezett hozzánk, mint a nyugoti termelőképesség. A termelési képesség és az életigéuy disparitása egész sor disparitást idézett elő társadalmi és gazdasági életünkben, mely • •••NtaÉnaMMMttMnHtitaNNM ket. Sőt azt hiszem, szívesen fogadta az én áldozásaimat és máris megsegített. Mert olyan dolognak jöttem a nyomára, ami nagyon fontos a mi boldogságunkra, mely nem késhet már sokáig. Csak te légy erős, lelkemnek gyönyörűséges Dorikéje. Csak te légy' erős és ne engedd magadat eltántorítani. Különösen ne a te mostoha anyádtól, akiről megtudtam, hogy . . . De ezt már nem merem meginti. Ha megtudnád, a te szűzies, tiszta lelked megrendülne a szörnyülködéstől. De Apollo velünk van és az Olympos jó isteni. Csak légy óvatos, légy erős, bízzál bennem, szeress engem. Látod, milyen jó, hogy -tagjf-; lettem ennek az uj egyesületnek. Ebben a deipné tériában sok ember gyiil össze és itt sok mindent megtud az ember. Itt tudtam meg én is azt a nagy titkot, mely majd a mi boldogságunkhoz vezet. Most csak annyit, hogy kisérd figye lemmel a te mostoha anyádat, Learchist. A többit pedig csak bizd reám ! Csak te légy erős ! Ezer szerelemmel üdvözöl Dilos. A fiatal leánynak egész lelkét foglalkoztatta szerelmes ifjának ez a rejtelmes levele. Nem értette ugyan meg titokzatos cél zásait, (ie azt sejtette, hogy Dilos olyan dolgoknak jött a nyomára, melyek nagyon s/.orosan összefüggenek az ő boldogságával. Csaknem egy fél esztendeje mar, hogy a lelkén a bánat rágódott. Az apja ráparancsolt, li9gy neki Stesichoros feleségével kell lennie. És az apui parancs ellen nem lehetett föllázadni. Hacsak a halált nem választja. És ő el volt rá szánva, hogy inkább a háláit választja, mint sem hogy azé az utálatos embere legyen. Mikor ő már szűzies szivének tiszta érzésével szerette Dilost. Ez a levél volt az első szines sugár bánatának sötét napjaiban. Újra meg újra átolvasta a levelet. Mit tudhatott meg Diios az ő mostoha-anyjáról ? Mit ért az alatt, hogy a lelke megrendülne a szörnyülködéstől ? Miért ii'ja, hogy kísérje figyelemmel Learchist ? És miben bizik olyan nagyon ? A kis szőke leányka töprenkedve járkált szobájában, mely a görög házak beosztása szerint az oszlopos prostasra nyílt és közel volt a kerthez, Dorike az ő nyugtalan lelkével ki kívánkozott szük szobájának falai közül és szinte ringatva szőke fürtös fejét, imbolygott az osziopos csarnokon át a kert felé. Az alkony már kiterítette sötét denevérszárnyait és a félhomály ezüstösen fénylett, minden tárgynak valami kísérteties világosságot adva, megtompitva szélüket és elmosva körvonalaikat. És amint az ajtón megremegve kilépett, egyszerre csak nevetés, elfojtott viGümőkór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvosok csak SIROLIN Roche"-t 99 rendelnek. Sík vannak a Sirolin Joclie"-ra utalva? 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bántalmaiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. 8. Asztmában szenvedők lényeges könny^bbülést éreznek már rövid használat után. 4. Skrohilás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatarrusos gyermekeknek íontos szere a Sirolin „Rocne". A táplálkozást nagyban elősegíti [ttMhiW lí'We r* aA8 B«.. 3=-lan B.ánloü légzöstervtk 1 igbeíegedtíscÍTél. ÜLHÍíüími/.ST m A® 4- korona? Csakis eredeti csomagolású Sirolin „Roche a-t kérjen, minden utánzatot vagy pótkészitményt kérünk a leghatározottabban visszautasítani. F. HoffmannLa Roche & Co., Basel (Svájcz), Grenzach (Baden).
