Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-12-31 / 53. szám

akadályozásával, célra is vezettek ; mienk azonban az az erkölcsi diadal, hogy a kereskedelmi miniszter beköszöntő beszédében bejelentette az épitöiparoktatás novelláris újjászervezését s a novellához szükséges épitöiparstatisztikai adatokat — talán Pápáról kérték be s küldik föl legelőször, a keresk. és iparkamara utján, a miniszterhez ; ezenkivül pedig egy nagytekintélyű szakbizottság — kezdheti legelejéről a munkát, kell e Pápán ipariskola és milyen ? mennyibe kerül ? Lesz-e remény a költségek előteremtésére ? Mikor pedig a telek legalább 100.000 K értékben, a mi a terület és határos utcaszabályozásával csak egy év múlva is kétannyit fog érni, már biztosítva volt az iskola céljaira ; mikor a város közönségének megvolt a készsége, hogy az épület emelésére megkívánt 2—300.000 K t, ha kölcsön pénzen is, előteremti, úgy állítván föl a mérleget, hogy ez a befektetés évente visszatérül csak a szakiskola növendékeinek költekezéséből, — tehát 100 percentes üzlet kötéséről van szó ; — akkor ezen óvatos, előrelátó népvezérek — kitértek a várost fenyegető nagy veszedelem elöl, a tenyerükbe kínálkozó fél millió korona haszon elfogadásától; — mit csinálnánk mi, jámbor mucsa iak, ilyen nagy summa pénzzel ? — sok ez nekünk! el se tudnók költeni! Pedig egy élesszemü sólymot már elhessegettem, a ki a mi galambunkra vadászott s mindenáron elakarta fogni; Bujk József, bpesti tanárjelölt irt nekem t. i. szeptemberben, tudassam vele, mi uton-módon lehet ilyen felső épilö ipariskolát megszervezni, a milyenről én, e lapok hasábjain értekezem, — mert ő is szeretne ilyet szülővárosának, Karcagnak megszerezni, — levén ö fia a karcagi főgimnázium érdemes igazgatójának. Én arra kértem, válaszomban, a lelkes fiatal embert, ne bolygassa addig a felső épitőipariskolát Karcagon, mig mi Pápán a kormánynyal meg nem egyeztünk ; külömben is Karcagon nincs kö, a miből építsenek ; a mi vármegyénk pedig csupa szikla, melyből élő vizet, vagy inkább mannát fog termelni az az épitőipariskola, a földben szegény, ipari munkára a természettől, meg helyzete által rákényszeritett lakosság felsegitésére; Karcagon pedig sok a föld, a lakosság főfoglalkozása a mezőgazdaság, — inkább az intenzív gazdálkodás iránt érdeklődjék ifjú kartársam; igyekezzék a karcagi földmives iskolát kertészeti tan intézetté fejleszteni; ilyen is csak egyetlen egy van az országban; szívesen nyújtok ily irányú szándékához segitö kezet. Érveim meggyőzték a fiatal embert — s nem sürgeti azóta a felső épitőipariskolának — Karcagra telepítését. Hát a tanári karral hogy vagyunk, vagy volnánk? Én szeptemberben, mikor az iskola megnyitására készültünk, összeállítottam egy 8—10 tagu tanáritestületet; de biztosítottam a budapesti igazgatót, Kolbenhayer urat, hogy akár tízféle változatban variálható ez a tes tület városunkban; vagyunk, hála Istennek, tanárok elegen ; a bpesti állami felső épitőipariskola 10 osztályában pedig van 9 rendes és . 21 bejáró tanár, kik közül épitész 7, mérnök 7, ipariskolát végzett 2; középiskolai tanár 10; kereskedelmi isk. tanár 1; tisztviselő 2; orvos 1. Az állami jellegű szakiskolát tehát kétharmadban bejáró óraadók látják el; nincs t. i. elég tanár az országban, a kinek oklevele van, de állása nincs; — jutalmazni kell a már kathedrával bírókat, mert ők alighanem választók; a 30 tagu testület egyharmada pedig — olyan középiskolai tanár, — a ki 50.000 K fizetésen alul nem jönne vidékre tanítani, ha kineveznék! Istenem, van-e annak a 11 budapesti collegámnak együtt véve évi 50.000 korona jövedelme? Ha volna, nem volna az tanár egyik se, hanem úr, kortes, vagy képviselő, főispán, bankigazgató s más efféle, a ki dolgoztat, nem a maga munkájából él. Sarudy G-yörgy. A földmivelésügyi miniszter nagy programmbeszédéből egy epizódikus mozzanatot emelünk ki ezúttal. — Talán apró részlet az földmivelési miniszterünk hatalmas munkatervében, gondosságával, figyelmességével és tanácsai val; rendkivüli hatalmat gyakorolt fölötte és ugyanolyan módon befolyásoltatta magát. — 0 ... ő . .. Noudet ? — zokogta a megtépett szivü, csalódott asszony. Az orvos viselkedése annál feltűnőbb volt, mert az ilyesmit nem szokták meg tőle. Csodálkoztak rajta, hogy ez a rajongó lelkületi tudós, aki emelt fővel mindig a fellegekben járt, most hirtelen egy kis szi nósznő előtt állapodott meg. Még jobban csodálkoztak azon, hogy a kitűnő férj és kifogástalan családapa hirtelen olyan buzgó színházlátogató lett és jellemzésére már ki is találták a gúnyos megjegyzést: „Ez már nem is szobatudós, hanem, kulisszatudós". Ebben a korban gyakran történnek lelki vi harok és ezek a legborzasztóbbak. Talán még nem késő, még meg lehetne menteni. Tapintattal, gyöngédséggel és türelemmel. * Mikor a jó barátnő eltávozott, Noudetné szinte bénultan maradt székében és elgondolkozott a hallottak felől. Kételyei támadtak, mert, férje hűséges, jóságos hitestárs volt eddig, aki minden becsvágyát és reményét egyetlen fia jövőjébe helyezte. A fia nevelése képezte életének legnagyobb feladatát. És most, mikor már majdnem elérte a nagy és nemes czélt, — mert Maurice legközelebb tizenhétéves lesz — kockára tenné becsületes nevét, jó hírét, hogy őrülten hódoljon egy pillanatnyi szenvedélynek és vakon rohanjon a megszégye ni tő kalandba? Nem, nem, ez lehetetlen ! Pedig most, — mikor a gyanú már szivébe fészkelte magát — nap nap mellett ujabb bizonyítékokat talált. Férje a szokottnál későbben jár haza és mindannyiszor sürv gős megbetegedéseket használ elmaradása ürügyéül. Antirené vakmerő rágalmaitól fel bátorítva, többi barátnői is felkeresték kellemetlen híreikkel. A doktort fényes nappal látták Sylvie Rosine oldalán. Találkoztak velük a Louvreben, a Luxenburg-muzeum ban. Talán a művészet szentélyébe akarja avatni kis barátnőjét? Mert gondosan órkö dött az olvasmányai fölött is. Egy könyvkereskedőnél egész csomó könyvet rendelt meg számára. Arról is susogtak a gonosz nyelvek, hogy a legkitűnőbb tanárokat küldi hozzá, hogy a műveltségében mutatkozó hiányokat kiegyenlítsék. Végre pedig, hogy á művésznő minden időben szívesen fogadja lakásán és miután Sylvie ifjú korának teljes virágzásában van és duzzadó egészségnek i Örvend, egész helyesen arra következtettek, | hogy Noudet ur nem pusztán orvosi gyógykezelés céljából tölti nála minden idejét. Mindezek a hírek ugy hatottak a két ségbeesett asszonyra, mint az ökölcsapások. Nem birta már a kétely gyötrő kínjait. — Mintha lidércnyomás feküdt volna a lelkén, mindent tudni akart, hogy végre szabad lélegzethez juthasson. Ki tudja, hátha a kölcsönös kimagyarázások után bekövetkezik a megbánás és annak nyomán az őszinte megtérés. Rá akar mutatni az együtt eltöltött husz év zavartalan boldogságára. Hangosan STEINBERGER M. UTÖDA BENEDEK OSZKÁR Pápa, Fő-utcza 13. — ÓRÁK, ÉKSZEREK, EZÜSTNEMÜEK, — CHINA-EZÜST DÍSZTÁRGYAK kizárólag finomabb minőségben gyári árakon kaphatók. — NAGY SZEMÜVEG RAKTÁR!