Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.
1911-12-31 / 53. szám
vl "l: V- • í • W. szinte el is tűnik a koncepció méreteiben. De a mi szemünk megakadt, rajta, mert nemcsak megláttuk, ha nem át is éreztük ama csekélység nek látszó detailnak ugy gazdasági, mint forgalmi, sőt szociális szempontból is komoly jelentőségét. Ez a vásárügy az ország vidékein. Az ország gazdája panaszosan emiitette föl a Ház előtt, mennyire ostromolják a kormányt a vidékeik uj keletű vásártartási engedélyekért. Mint halljuk, csak az utolsó időben kétszáz folyamodással kellett a földmivelési minisztériumnak foglalkoznia. S a miniszter be is jelentette a képviselőházban elvi álláspontját, hogy ő ezentúl eme mánia elől elzárkózik, mert terjedésében beteges tünetet lát s egész vásározási rendszerünket szinte nemzeti szerencsétlenségnek tartja. Az ő elvi feltétele feltétlenül igaz. A vásár a régi idők elavult iá-. tézménye, mely többé nem fér a mo dern életviszonyokba, sőt ártalmukra van nekik. . M Vásárokra addig volt szükség, a meddig a gyors forgalom feltételei és eszközei hiányoztak, A patriarchális ódon Magyarország is helyi létet élt csupán, vasutak nélkül és peri odikus vérkeringése nagyobb területre nézve csak a vásárok közvetítésével vala lehetséges. A gazda ter ményét, az iparos termékét csupán vásáros helyeken és vasárnapon hoz liatta forgalomba, mert a kínálat csakis ott és akkor találta meg kereső közönségét. De ma a helyzet más és az életnek is ahhoz kellene alakulni. Vasúthálózatunk. vonatjárataink megszüntették a távolságot termelők és fo gyasztók közt. Ma képtelen állapot, ha a konkurrens nem igyekszik szükségleteit rögtön beszerezni, mihelyt hiányukat érezni kezdi, hanem elvár hónapszámra, bevárja a legközelebbi vásárt, holott a piacot, a termelőket bármikor megtalálná, mert hisz a for galom állandóan vásárt tart. — Még nagyobb abszurdum, hogy a termelés áruival az év nagyobb részén át üzleti otthonában, vagy normális piacán ne boldogulna, hanem prosperációját, lendületét vásári kirándulásaitól remélné. Helyesen mondta a parlamentben a földmivelésügyi tárca tárgya'ásánál a miniszter, hogy ez a rendszer abnormis; valósággal semmi érdeket nem szolgál s ki nem elégíthet. Az árusító felpakkolja készleteit, költ az útra, fizet helypénzt, elvesztegeti idejét s legtöbbször csalódottan tér vissza: a vásári forgalom alig hoz konyhájára valamit. Ellenben a vásározással járó egyéb költekezés, az elmaradhatatlan dinum dánumok, verekedések, nem ritkán a kriminális bonyodalmak a Katzen jammer nehéz árnyékával födik el a netáni szórványos előnyöket. A miniszter rámutatott a gyakorlati okokra, a mik a vásárraániát vidéki községeink részéről némileg érthetővé teszik. Sok községnek a vásáron szedhető helypénzek a legbőségesebb jövedelmi forrása ; haszon néz ki a vásárokból a közigazgatás egyes kisebb organumai javára is: a jegyző a passzus kiállítása vágy átírása révén, a finánc a birságpénzék százalékából pénzel. Legtöbb haszon az egész vásározás révén a korcsmárosoknak, csapszékeknek s a cigányoknak jut, mert ezeket a sokadalomból mindenki felkeresi : termelők is, fogyasztók is, hogy emezek a vétel örömét, amazok az eladás profitját az álloimíson muzsikaszóval — beigyák. Ezért ugyancsak nem érdemes vásárokat tartani, különben volt akárhány szomorú példa, mikor a termelő még az élelmezést s a fuvar költségét sem kaphatta meg a forgalomból, a földmives pedig a rándulással napokat vesztegetett azért, hogy egy pár csizmát vásárolhasson. A földmivelésügyi miniszter praktikus államférfiúi felfogására és mély szociális érzékére vall, hogy ez állapotok tarthatatlan voltát felismerte s ezzel nagyot korrigált elődeinek mulasztásán. Volt bátorsága is hozzá, hogy az állapotokra rámutasson, azokat kellő világítással jellemezze s levonja belőlük az egyetlen ésszerű konklúziót, hogy a vásármánia tultengéseinek ezentúl határ lesz szabandó, a kormány hatalom szükséges fékeivel s az ujabb vásártartási engedélyek megtagadásával. Reméljük, hogy a minisztert ez álláspontjában az országos közvélemény, maguk a községek is vidékenkint támogatni fogják. Mert nagyon megszívlelendő mindannyiunk javára a komoly iutelem, amellyel beszédének a vásárokra vonatkozó részét végezte : Ez egy nemzeti csapás — úgymond — s a kár milliárdokra megy. A pápai ipartestület jubileuma. — Polgármesterünk ünneplése. — A Pápai Ipartestület karácsony második napján délelőtt 11 órakor megtartott diszgyülésben ünnepelte meg fennállásának zokogva adja majd tudtára, milyen fájdalmas és lesújtó lenne rá nézve, ha most az aggkor küszöbén, romba dőlne házi tiízhe lyének megszentelt oltára. Elébe állítja azt az istenitett fiu képét, akinek tiszta, csodás ifjúságát most az atya akarja elhomályosítani. Egy estén, mikor magukra maradtak és férje távozni készült, töredező hangon meggyónta neki lelki nyomorúságát. — Elmondta barátnői közléseit, a saját gyanúját és folyton növekvő aggodalmát.. A férj eleinte zavartan, meglepetten hallgatta. Azután. . hiijelen félbeszakította, mellé ült és gyöngéden megfogja kezeit: — És te mindezt elhitted ? Hitted, hogy én 8yivie Rosinó kedvese vagyok?.. Szegény barátnőm; talán helyesebben cselekszem, ha mindent őszintén megvallottam volna, de azt hittem, hogy nem jut majd tudomásodra. Bizonyos álszeméremből : el akartam előtted tervemet titkolni. És te nem találtad ki az igazságot ^Nem,a te nemes lelked azt sohasem sejíhette és mert olyan távol állottál az igazságtól, meg is akartalak tőle kímélni. Tehát igaz szeretettel és gyöngédséggel neveltem a kis tündért ugy, amint ápolni szokták a szép virágot. Tökéletesítettem, finomítottam. — Nos? — De nem a magam gyönyörűségére. Oh, hogy ti anyák mind olyan egyformák vagytok 1 Hát sohase gondoltál arra, hogy milyen veszélyes a fiúgyermek első, bizonytalan lépése az élet forgatagában? Sohase gondoltál a csalódásra, mely reá első ka landja átélésében várakozik és első, édes eszményeit megölheti, tiszta, fiatal életét megmérgezheti ? Ellenben, milyen szép és gyönyörű álma lehet az ifjúnak, ha a szerelmet egy csinos, fiatal, intelligens művésznő által ismeri meg. — Tehát te azt akartad. — Igen, ezt az álmot akartam Mauriceunk számára megvalósítani. Látod, még ez is nyugtalanít, volt tehát okom előtted terveimet titkolgatni. Pedig a helyes, becsületes uton jártam, Sylv'ie ismeri a neki szánt szerepet és nem vonakodik azt végigjátszani. És a mi nagy fiunk ez első éléményébői olyan becses és kedves emléket őriz meg majd a szivében, amely döntő befolyással lesz egész életére nézve. Nekem pedig meg lesz a határtalan örömöm, hogy a kulisszák mögül gyönyörködhetem ama szinmű teljes sikerében, amelyet — atyai gondossággal és előrelátással,— minden részletében magam rendeztem. És igy minden jóra fordul. Nos, neheztelsz még most is rám ? Az asszony zavarában hallgatott. Meglepte a terv vakmerősége és igen kellemetlenül érezte magát, amiért férjét alaptalanul meggyanúsította. Kifejlett, finom női ösztönével azonban megsejtette, hogy férje egy kicsit mégis beleszeretett a tanítványába és nem minden fájdalom nélkül várja művének sikerét. De azért ezzel a gyöngéd felkiáltással borult a nyakába : — Szegény öregem, te 1 — Szegény öregem ! STRAUSZ JEWŐ ^ w , , , STRAUSZ JENŐ i®, /a ^ a i i angol uri divatkülönlegességek üzlete Győr, Baross ut 30. Wl AOW 1 tL I iCfc t a nS o1 ur i divatkülönlegességek üzlete 1TJL l% C 1 J 1* lLi 1" ^ Győr.SBaross-ut 30. Ttl t> \ i. * O' 3 > © C/J * ed n N © az összes oszi aníjol uri divatküíöniegesséyek nagy választékban. O g ® ® | OOOO Angol átmeneti kabátok 9-10 Habig kalapok. QOOO fe" r <2
