Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.
1911-12-17 / 51. szám
XZX1I. évfolyam. Pápa, 1911. decem"ber 17. 51. száma. mm 0 \ V Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Rgész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos ós kiadó : POLLATSEK FRIGYE 8. HIRDET ESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. A napi lapok dec. 9-i hírei sze rint december 8-án tartotta Beöthy keresk. miniszter beköszöntőjét a képviselőházban s bejelentette a többek között az ipartörvény (1884. évi XVII. t. c.) részleges revízióját,különösen is az építőipar oktatás újjászervezését. Nem hallottam, nem olvastam még ezt a programmot, pedig nagyon szerelném megösmerni; azt azonban megmondhatom, milyen most az oktatás, meg hogy milyennek kellene lennie ; mivel pedig alkalmam volt a most ural kodó hivatalos felfogást is megösmerni, körülbelül ki is tudom találni, milyen lesz az a törvénytervezet, a mit a mi niszter egy szakértőkből összeállított bizottság elé fog terjeszteni. Iparoktatási törvényünket a hetvenes évek közepén Treíort, akkori kultuszminiszter kezdeményezte; 1879/80ban Stoczek József, akkori műegyetemi rektor és Gönczy Pál, közoktatási államtitkár dolgozta ki a budapesti állami középipartanoda szervezetét és tantervét; az ipartörvényt azonban csak négy év múlva, mint említettem, 1884 ben hozták meg. Az ipartörvény előtt 12 évvel, 1872 óta működött már Kassán az állami gépészeti középipartanoda; 1894-től fogva pedig felső ipariskola van Szegeden kapcsolatban fa és fémipar iskolával. Ezek a'külömbözö időben létesült ipariskolák ma már mind a hárman felső ipariskola cimet viselnek, de szervezetük eltérő; közös tulajdonságuk az, hogy egyforma előtanulmányt kiván mindannyi, t. i. négy középiskolai osztályt s megvan végzett növendékeik mindegyikének az önkénytességi joga (1889. évi VI. t. c. 25. §-a alapján;) szervezetük azonban, mint emiitettem, külömbözö, mert a kassai felső ipariskola ma is gépészeti, három évfolyam mai; a szegedi négy évfolyamú, úgv, hogy a két első év gépészeti, a har madik és negyedik fa- és fémipari; a budrpesti három évfolyamos, négy szakosztállyal (gépészet, vegyészet, fém és vasipar, faipar.) Ez tehát valósággal kis műegyetem, négy karral s hogy szervezete a legéletképesebb, — talán mert hozzáértő szakember, Stoczek műegyetemi rektor csinálta, mi sem bizonyítja élénkebben, mint az a körülmény, hogy egy szakosztálya, az építészeti, az intézet megnyitása után 19 évvel (1898 ban) kivált az anyaiskolából s azóta mint önálló szakiskola, felső építőipariskola működik Budapesten s fejlődésében, a tanulók számát tekintve, elérte az anyaintézetet; itt is, ott is, 400 a tanulók létszáma; az első kiválás után 1 h évre, f. év április havában határozta el az illetékes minisztérium megint egy szakosztálynak, a vegyészetinek kitelepítését s önálló intézetté kifejlesztését. Lesz tehát az 1912/13. iskolai évtől kezdve, öt felső ipariskolánk. Ha azonban az előképzettséget s a végzett tanulmányokat tekintjük, felső ipariskolának kell minősítenünk még 2 tanintézetet, t. i. a mekhanikai és órásipari, meg az iparművészeti szakiskoTÁKCZA Czélnál, — Két gyerek 1 mondották az isme rősök, mikor együtt látták Forray Katinkát a vőlegényével. Katinka ugyanis tizenhétéves volt, de korántsem-látszott annyinak, leendő párja Székely Ábris pedig még nem töltötte be a huszonhármat. Hát bizony, amint mosolyogva egymásba kapaszkodtak és gondtalan, boldo? arczezal jár'ák az utcát, ugy festettek, mint két vidám gyermek, akik most indulnak meg a nagy útra, az élet útjára, ahol csupa mosoly, csupa derű vár rájuk. Ők legalább igy hitték ezt és senki se zavarta meg álmodozásukat. Katinka el végezte a négy felsőt, aztán nem ambicionálta, hogy tovább tanulván, diplomát szerezzen. Ugy látta, hogy társnői közül, akik előbb végeztek mint ő, nagyon kevesen veszik hasznát oklevelüknek s csak haszontalan lótás-futás és protekczió keresésében telik idejük. Inkább megtanult sütni-fozni, háztartást vezetni, ruhát varrni, kalapot di sziteni, hogy ha valami szerencséje akad, hát megállhassa helyét, mint derék, jóravaló asszony, aki paradicsommá teszi otthonát. Egészen őszintén megmondom, Katinka szegény volt, — mint ahogy mondani szo kás — a templom egere. Az édesatyja elete derekán, mint keresett, szerencsés kezű orvos halt meg. Alig tudott azonban annyit szerezni haláláig, amennyinek kamatjaiból Katinka, meg az édesanyja nagy szerényen megélhettek. Hogy Katinka férjhez megy, háromezer koronát abból is a kelengyére visz el. Forróencsi Forray Dénes özvegyének igy alig marad ezer koronája egy évre, hogy abból tengesse életét. Súlyosbító körülmény, hogy előkelő rokonaik vannak, akik megkívánják, hogy az özvegy és leánya kifogástalanul öltözködjenek, ha körükben megjelenni óhajtanak. A két magános nő nagyon szigorúan vette a rokonok követelését és sokszor a szájuktól vonták el azt, amit ruhára kellettt költeniök. Noha teljesen hiába való volt, hogy kedvükben járjanak, mert jötanácsnál egyebet sohasem kaptak tőlük. Most is, hogy Székely Ábrisnak igent mondott, nagyon sok kifogással találkozott e tette az előkelő rokonság körében. Mert hát megint csak őszintének kell lennem, Székely Abris vámtiszt volt s nagyon szerény fizetésének felemlítése mellett szemére vetették Katinkának, hogy ilyen pártit harminczéves korában is csinálhatna. — Egy Forray Katinka és egy kishivatalnok ! — méltatlankodott egyik pártában maradt nagynénje. — Azt szeretném tudni, — mondotta egy másik tekintélyes rokon, akinek hússzor annyi jövedelme volt, mint amennyi Katinkáéknak lesz ós állítólag mégis gondokkal STEINBERGER M. UTÓDA BENEDEK OSZKÁR Pápa, Fő-utcza 13. — ORAK, EKSZEREK, EZÜSTNEMÜEK, — CHINA-EZÜST DÍSZTÁRGYAK kizárólag finomabb minőségben gyári árakon kaphatók. — NAGY SZEMÜVEG RAKTÁR!