Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-11-26 / 48. szám

nagyobb saját vagyont állítván igazán jelentékeny betétjei biztosításául. A Pápai Takarékpénztár méltóbb cselekedettel nem zárhatná be félszá­zados munkálkodását, méltóbban nem ünnepelhetné küszöbön álló ötven éves jubileumát mint ez emlékkel, melyet tökeemelésével magának, a közönségnek, gazdasági életünknek és városunknak állit. Örömmel köszöntjük ez alkalom­ból a Takarékpénztár vezetőségét, an­nak méltó igazgatóságát. Pollatsek Frigyes. A vidéki városokról. A hivatalos lap mult heti száma közzéteszi a mult esztendei népszám­lálásnak azokat az adatait, amelyek a tízezer lakosnál népesebb városokra és községekre vonatkoznak. A kimu­tatás tanúságot tesz arról, hogy az utolsó tiz esztendő alatt a magyar városok ismét hatalmasan megterebé­lyesedtek. Még emlékezünk rá, hogy a fővárosra vonatkozó adatoi publi­kálása után mindannyiunkat csalódás érte : Budapest nem fejlődött, nem gyarapodott olyan arányokban, amint ezt jósolták és remélték. Azonban igy is dupla annyi ember lakja Buda­pestet, mint huszonöt évvel ezelőtt ; 880.371 lakossal az európai nagy metropolisok között is számottevő helyet foglal el a magyar főváros. Mégis : inkább a vidéki városok gyarapodása mutatja ezalatt az utolsó decennium alatt azt, hogy a városok­ban való koncentráció egyre erősödő folyamatot mutat Magyarországon. Im­már nem Budapest az egyetlen városa az országnak, melynek lakossága meg haladja a százezret: Szegednek 118 ezer lakosa van és a nyomában Sza­badka 94 ezer, Debreczen 92 ezer lakossal sietnek előre igérve, hogy a legközelebbi népszámlálásra legalább három városunk éri el a százezer la­kost. Pozsonynak 78 ezer lakosa van, Temesvárnak, Kecskemétnek, Nagy váradnak, Aradnak, Hódmezővásár­helynek, Kolozsvárnak 60 és néhány ezer. Ötven és hatvan ezer lakos kö zött két város van: Miskolcz és Új­pest, negyvenezren felül hat város, harminczezren felül tizennégy város, húszezren felül huszonkét város. Ezek a számok együtt es kiegészítve egy gyorsan fejlődő és nagy arányokban kibontakozó városi kultura képét mu­tatják, arai nem régi és örvendetes szimptoma Magyarországon. A városi kultura nálunk megké sett: várost az ipar és kereskedelem tud teremteni, a mezőgazdasági or­szág falvakban szokott gazdag lenni. Ipar és kereskedelem nélkül nálunk még mindig falvak és tanyák népesí­tették be az országot olyan időben, amikor a külföldön már régen folya­matban volt a városi kultura fejlődése s ezzel ipari és kereskedelmi gócz­pontokban a városok gyors gyarapo­dása. A magyar városok azok az ősi helyek, amelyek meg voltak, alvó SBÜ gyek valóban nagyon elgondolkoztak. Hisz itt rejtett akna repül a levegőbe. Szendrey Júlia, akinek ahhoz is volt bátorsága, hogy divat szempontjából férfi módra {levágassa szép barna haját, bizonyára nem véletlenül választotta a magyaros ruházatot a szatmári bálra. — Bizonyos, hogy Pesten az összes mágnásnék ilyen ruhában tánczolnak a Re­doute-ban. No hiszen, meg is járják a szat­mári hölgyek az uj bécsies báliruhákkal, a melyeket idáig a legújabb divatnak véltek. Ebéd után, azaz dehogy is volt ebéd ezen az izgalmas napon, hisz az úrnők már előtte való napon, vagy talán már előbb Í3 elkészítették hajdiszüket a Pestről ide ér­kezett francia borbéllyal, mr. Privardier-ral, azaz első segédjével, mert a jeles férfi nem érhet reá az utolsó perezben — ebédutáni időben a városban futótűzként terjedt el a hire annak, hogy a gyorskocsi meghozta a legújabb kotillon jelvényeket. Aki a kotillo­nokat látta, csodákot mesél azoknak szép­ségéről, csinosságáról. A szatmári hölgyek arcza valósággal belepirult, ezen izgalmas hírekbe, pedig akkor még nem volt általá­nos divat a bécsi festékek használata. — A szobalányok, szakácsnők és mindeneslányok, akik reggel óta szaladgáltak már különféle üzenetekkel és megbízatásokkal, csaknem lelkendezve jelentették úrnőiknek, hogy a gyorskocsin néhány idegen ur, bizonyosan pesti arszlánok is érkeztek a városba, akik majd gúnyos mosollyal tartanak szemlét a bálon a vidéki hölgyek felett. Igy tudomásra jutott egy magas, szőke urnák a megérke­zése, a ki ha nem gróf, akkor legalább is báró a mellénye után ítélve. Azonkívül egy alacsonyabb, vöröses barkós ur is érkezett a gyorskocsin, a kinek a felöltőjén olyan gombok vannak, mint egy gyermektenyér. Egy kopottas c?izmáju, magyar ruhás, kis­baj aszú ifjút is hozott a posta, de az nem igen sokat számíthat a bálon, mert még jó­ravaló kabátja sincs. Valami kóbor diáknak látszik, aki szép hollótollakkal kereskedik a táblabíró uraknál. Csak Pap tekintetes ur csipkerózsikák voltak a zivataros szá­zadok alatt, alvó csipkerózsikák ma radtak az országos stagnálás hosszú másfélszázada alatt is. Csak az alkot­mányos korszak liberális érája alatt in­dultak gyors fölcseperedésnek, mintha néhány évtized alatt akarnák helyre pótolni évszázadok mulasztását. Ez részben sikerült is nekik : a magyar ipar és kereskedelem fellen­dülése hozta magával a városok föl­cseperedését. Hisszük azt, hogy nagy hasznára az országnak nemcsak azért, mert mindegyik város egy-egy ipari és kereskedelmi gócpont is egyúttal, környékének az érverő szive, hanem azért is, mert amint a megizmosodott városok belépne a közéletbe, ez két­ségtelenül gyökeresen megváltoztatja az ország közszeüemét is. Addig, amíg város nem volt Ma­gyarországon, itt ismeretlen fogalom volt a városi .polgár is, vagy pedig egy olyan tényező, akivel felesleges és szükségtelen dolog volt számolni. A vidék : a falu, a tanya, a latífun­diumos főúr kastélya és a kurta ne­mes kúriája dirigálta az ország sor­sát, olyan elvek, czélok, érdekek és ideálok szerint, a melyek illettek a falu, a tanya, a nemesi kúria szük látóköréhez s nem mondottak e'lene a latifundium önzésének. Attól, hogy a városok megerősö­désével a városi polgárság is ténye zőként jelenik meg a magyar kö ben, mi két dolgot várunk: e' demokratikus szellem megerősödé mondott olyasfélét, hogy a kopott diák va lami költőféle legyen. De -hiszen minden kicsapott diák költő manapság. Igy folytak az izgalmas előkészületek a szatmári bálra, amely hivatva volt arra, hogy megdobogtassa azokat a sziveket, a melyek egymásnak vannak szánva; a zene és a tánc varázsa alatt életre keltse a kis érzelemcsirákat, felhevítse az ifjú hajadono­kat, hogy a következő hosszú esztendőben legyen miről ábrándozniok, áhnodozniok a behavazott falusi udvarházakban. Jövel ó gyönyörűséges báli éjszaka, midőn felcsendülnek a Margit valezer lágy ütemei és a polonaise csodaszép figurái az ég felé ringatják a falusi kisasszonyok lel­két, a melyek hajh, máskor kénytelenek a kacsa- és a tyukültetés prózai gondolatával foglalatoskodni és csak sebtiben olvashatják el azokat a verseket is, amelyeket Hiador ir hölgyek lapjába. Jöjj gyönyörűséges havas éjjel, amidőn a régi fogadó léghuza­mos szálájában tündökölve ragyognak a STRAUSZ JEÜŐ angol uri divatkülönlegességek üzlete Győr, Baross ut 30. Megérkeztek STRAUSZ JENŐ angol uri divatkülönlegességek üzlete CD­2 >| I. 8 Győr, Baross-ut 30. | s | O az összes őszi angol uri divatklilönlegességek nagy választékban. O OOOD Angol átmeneti kabátok 6-10 > S C/> i o a* a > 2. co M Habig kalapok. 0Ö30 1' jS

Next

/
Thumbnails
Contents