Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-10-08 / 41. szám

* fikáltabb elemekből alkotott vármegyeháza, mikor neki tetszik és a kormány előtt is inKább latba jő az ö szava, mint a városoké. Városunk képviselőtestületének legutóbb tartott ülésén is éreztették velünk a gyámságot egy vármegyei határozattal mely autonómiánkba vágott, mely helyzetből egyszer már ki kell szabaditani városunkat. Autonomiát követelünk, amely biztosítsa nekünk, hogy sorsunkról éppen olyan joggal és hatáskörrel intézkedhessünk, mint a törvényhatósági joggal felruházott városok. — A mig ezt az autonomiát nekünk meg nem adják, addig szó sem lehet a vidéki városok intenziv fejlesztéséről. Elvégre túlléptük már a gyermekévek korát, benöhetet már a fejünk lágya. Itt az ideje, hogy tudjunk a magunk eszével is gondolkodni és midőn a polgárság egyéni megterheltetéséröl van szó ; akkor merőben felesleges és czélszerütlen is egy homogén érdekű hatóságnak, mint a vármegyének szükségtelen és felesleges gondnoksága. Önálló törvényhatósággá kell Pápa városának alakulni ! Ez legyen most a jelszó. — Ezt tegye megfontolás, vita és határozat tárgyává a város. Pápa város fejlődése és virágzásának sorsa el van döntve és ezek kétségbevonhatlan bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy Pápa városának meg vannak mindazon feltételei, melyek ügyének önálló, megyei gyámkodástól független vezetésére indicalják. Ezen megindokolt és jelzett viszonyaink és körülményeink teszik kötelességünké, hogy előrántsuk az önálló ság kérdését a feledés homályából és városi hatóságunk figyelmét ezen nagy horderejű kérdés megoldására felhívjuk. Az idő és alkalom soha se volt és talán nem is lesz oly kedvező mint a jelenlegi helyzetben. Rajta tehát! tegyünk és dolgozzunk e fontos cél elérésében. A cél, melyet ezzel elérünk igen üdvös, nem egyébb, mint a város közjava, a polgárság közös érdeke. Ily üdvös auspiciumok mellett csak a didergő szűkkeblűség és a rövidlátó elfogultság nem tart velünk, a polgárság túlnyomó része az általuk kitűzött lobogóhoz csatlakozik, melyre írva van hogy : Önálló törvényhatósággá kell Pápa városának alakulni! A ös az ínnnár meglehetős hálátlan szerep azoknak a kritikáknak számát szaporítani, amiket az összes közgazdasági tényezők részéről az adóreformjavaslatok joggal provokáltak. Távol áll tőlünk egy oly adórendszer pártolása, mely a különféle foglalkozásokból származó jövedelmekre nézve más és más adófoko zatokat rendszeresítene. Ezzel az eddiginél még rosszabb helyzetet teremtenénk, mert ez még merészebb hozadéki adórendszert létesítene. —- Az üzlet és vállalkozás körében azonban vannak olyan üzleti alakulatok, amelyek tekintetében fontos közgazdasági, pénzügyi és erkölcsi érdekek arra utalnak, hogy ezek jövedelmeit az adóteher szempontjából különös bírálat tárgyává tegyük. Ezek az üzleti alakulatok, a termelők vagy kereskedők kartelei. Nagyfontosságú közgazdasági elv, hogy a termelvén^ek ára merőben a kereslet és kínálat viszonyából alakuljon ki. Minden mesterséges szabályozás káros hatású, mert vagy a termelést köti gúzsba, vagy a fogyasztókat szolgáltatja ki a termelők kontrolálhatatlan önkényének. Nagyfontosságú közgazdasági és pénzügyi szempontok követelik tehát, hogy a kartellszövetségbe tartozó vállalatok jövedelme nagyobb adófokozatokkal terheltessenek meg, mint a kartelen kivül álló vállalatoic jövedelmei. A nagyobb adóteherrel korlátot emelünk a kartelek szaporodásának, ami közgazdasági és pénzügyi szempontból nagyon kívánatos. Az arányosság és az igazságosság elvei is arra utalnak, hogy ezt a korlátot a célszerű adórendszerrel állítsuk fel. Kétségtelen ugyanis, hogy egyes válmár a napi programmjához, ugy mint a délutáni alvás, vagy a reggeli rosszkedv. Jött nap-nap után, szép fehér téli éjszakákon és csúnya, lucskos márciusi hajnalokon átázva, dideregve, ide jött melegedni a párfümös, cigarettafüstös levegőbe. Otthon volt már itt, a színpad bársonyfüggönye a szeme előtt kopott meg, az uj emberek előtte úsztak be nyakig, az uj star feltétlenül tánczolt vele egy tourt — ez már hozzátartozott az első fellépéséhez. Boris főhadnagy népszerű, sőt mi több: tekintélyes ember volt itt és igy élt, éldegélt a buta éjszakákon keresztül, egy kicsit meggylirődött, fáradtabb lett talán, de azért nem züllött el egészen. Soha sem költekezett, tizkoronással fizetett és a második tizkoronásra ritkán került a sor. Az uniformisa mindig uj volt és elegáns, már amennyire ez egyenruhában lehetséges. Még uj ötletekkel is hatott, amikre a rezesképü, vén kapitányok tisztára szívdobogást kaptak. A csuklyás gallérját például arany zsinór ral gombolta össze a nyakában, a lovaglócsizmáját egyenesen Londonból hozatta, a szalonnadrágját pedig szakítva minden tiszti nadrág-tradiczióval, civilisen bőre szabatta. — A kaszárnyát szívből utálta és egyetlen titkos vágya volt, amit még önmagának se mert bevallani, valami furcsa gyerekes sóvárgás : kimenni idegenbe, nagyon messzire, uj életet kezdeni, ami nem olyan, mint ez és talán rosszabb, de más. Eleinte csak ritkán ábrándozott ilyesmiről, egyébként pedig lustán, energiátlanul folytatta a régi életet. De ahogy lassankint kitavaszodott és egy langyos májusi éjszakán egyedül kószált ; Boris főhadnagy — a mulatót már becsukták, — hirtelen megkapta valami Szinte mellbevágta egy végtelenül szegényes, szomorú érzés. Hát ennek örökké igy kell mennie ? Mindig ugyanaz, nem lesz egy év sem ebben a nyomorúságos életben, ami különb, érdekesebb, mint a többi, amikor végre történik valami ? A gyenge emberek legfőbb erőssége és ez talán a legszilárdabb elhatározásokat is pótolja, hogy az ilyen nyugtalanságok, kósza ötletek mindig visszatérnek hozzájuk. — Visszajönnek százszor, ezerszer, belevájják magukat az agyvelejükbe és amit az em • ber százszor elgondolt, azt könnyű megtenni egyszer. Igy történt minden nagyobb esemény, lelki szenzáció nélkül, hogy Boris főhadnagy e ezerszeresen bevált tíidőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyulladások után Egészséges tüdők erős étvágy óvszer tÜdŐvéSZ ellen.