Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.
1911-10-01 / 40. szám
JL X T- ó-vfolyam.. Pápa, 1911. o3s:-fcó"b©T? 1. 40. szám. mm Közérdekű független hetilap. — ftiegj jelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szára óra 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. A drágaság. A mult héten Budapest munkás népe tartott tüntető gyűléseket, amelyeken tiltakozott az ellen a szipolyozó eljárás ellen, hogy az élelmiszerek ára napról-napra emelkedik anélkül, hogy ennek az emelkedésnek elfogadható okai lennének. Évek óta türjük csendes megadással, hogy a legszükségesebb, mindennapi élelmiszerek: a hus, a tej, a vaj, a főzelékek, sőt legutóbb a burgonya ára is oly mértékben emelkednek, amely sehogy sincsen arányban a fogyasztóközönség kereseti viszonyaival. Keressük, kutatjuk ennek a drágaságnak okát és nem tudjuk eltalálni. Nagyrészben a közvetitő kereskedelmet okozzák az élelmiszerek megdrágulásáért és akik ezt állítják, igazuk is van. Mert tagadhatatlan tény, hogy a termelő közönség már annyira hozzá van szokva ahhoz, hogy a fogyasztóval egy általán ne érintkezzék, hogy ezen változtatni volna a legfőbb feladat, A közvetítő kereskedelem pár év óta olyan arányban kezd működni, a melyet megengedni nem volna szabad. Százával járják a városi kereskedő ügy nökei a falvakat, akik azután összevásárolnak mindenféle élelmiszert a marhától kezdve a tojásig és gyümölcsig, ugy, hogy a városok népe a heti, sőt még az országos vásárokon is csak igen kis mértékben vásárolhat valamit a termelőtől, hanem az összes piaci kereskedelmet már a közvetítő kereskedés tartja kezei között. A termelőre nézve természetes, hogy kényelmesebb, ha anélkül, hogy be kellene jönnie a városba, lakóhelyén adhatja el portékáját, pláne olyan áron amilyent a városban kapna, ha portékáját oda vinné. Mert az is a tény, hogy ezek az ügynökök olyan áron vásárolják össze az élelmiszereket, amilyen áron adják, mert ez reájuk nézve mindegy. Ök a maguK szükséges nyereségét hozzáütik a vételárhoz és igy adják tovább, jói tudván azt, hogy annak a szegény fogyasztónak meg kell adni azt az árát, amelyet tőle kérnek, mert élni csak kell, az életnek az első feltétele pedig a táplálkozás. Hogy ez így van, mindenki tudja. — Hiszen csak kisérfcse meg valaki kimenni a falukba és ott vásárolni a termelőtől. Biztositjuk, hogy alig kapja meg olcsóbban, mint például a mi piacunkon, mert a falusi gazda egykedvűen vállat vonva kijelenti, hogy nem adja portékáját olcsóbban, s ha nem tetszik majd megveszi az, vagy ez a kereskedő. Ha azután a kisebb város népe mégis csak megsokalja a folyton fokozódó drágulást és szükségleteit nem szerzi be kellő mértékben és inkább kész nélkülözni, a közvetitő kereskedelemre nézve ez sem baj, mert egyszerűen összepakkolja áruit és viszi a fővárosba, vagy Bécsbe és ott eladja kétszeres áron, mert hiszen a nagy városok mindinkább szaporodó népességének szükséglete — úgyszólván — kielégíthetetlen s megvesz mindent olyan áron, !ÁKCZA A modell. Charles Requeme, a hírneves festő már hetek óta lehetetlenül vergődött műtermében, amelynek ajtaját még legjobb barátai előtt is zárva tartotta. Egy uj festmény tárgya ragadta meg képzeletét oly erővel, hogy szinte beteggé tette. Egy „Flórát" akart festeni, de nem a régi, sablonos modorban, mint robusztus, erőteljes, duzzadó idomú nőalakot, lelki szemei előtt határozatlan körvonalakban egy növényház tikkadt hangulata lebegett, a gardéniák és orchideák bársonyos környezeté ben, amelyek a legcsekelyebb érintésnél is megremegnek, mintha titokzatos varázs érintené szirmaikat. A székeken szerteszét vázlatok és akvarellek hevernek ; ezeken igyekezett a mü vész sejtelmes álmait megvalósítani. A munka azonban nem sikerült, mert a két hét alatt bemutatkozott asszonyok és leányok között, — akik banális szépségüket előtte feltárták, — egyetlen modelt sem ta Iáit, mely eszményének megfelelt volna. . . Egyik sem birl olyan csábító fényű szemekkel, titokzatos, talányszerii mosolylyal és azzal a gyermeteg ártatlansággal, amelyet a művész képzeletében maga elé varázsolt. — Merengéséből halk kopogás riasztotta fel. Hátra tolta az ajtót takaró nehéz füg gönyt, kinézett a kis ablakon ós a küszöbön egy szegényes, szürke ruhába öltözött fiatal leányt pillantott meg. Gyorsan kinyitotta az ajtót. — Uram, — szólt félénken a leányka, — hallottam, hogy uj festményéhez modellt keres és azért jöttem, hogy bemutatkozzam. — Lépjen közelebb gyermekem. A leányka a folyosóról a műterembe lépett, melynek vakító fénye nagy zavarba hozta. Félénken, elfogultan nézett a mesterre, aki szakértő szemekkel vizsgálgatta. A rosszul szabott foszlányos ruha, a cérna keztyü és egyszerű szürke széles karimájú szalmakalap azt gyanittatta, hogy a leány a nép köréből származott. Alakja magas, karcsú és hajlékony, az arcza szabályos és csodaszép volt. — Állott már valahol modellt ? — Soha uram ! Gondolja, hogy megfelelek kívánalmainak? kérdezte szerényen, miközben sötétkék nagy szemeit a festőhöz felemelte. A művész kaczagott. — Igy első tekintetre nem mondhatok még végleges ítéletet. A leány észrevette naiv kérdésének helytelenségét és zavarában mélyen elpirult. — Ott levetheti köpenyét és felső ruháját, — mondta a festő, egy spanyolfalra mutatva. A leány eltűnt egy függöny mögött a A magyar borvizek királya KAPHATÓ: a PÁPAI SZIKVIZGYÁR SZÖVETKEZETNÉL a* 3s:ö^7-©-tŰ5:eziC> áradon : *| 2 liter 30 [, 1 liter 38 f, li 2 liter 44 f, 2 liter 54 f. Az árak üvegestül tíz üvegtol ksadve házhoz szállítva értendők. = Ugyanott D R É H E R-féle kőbányai és kanizsai hordó- és palack sörök házhozszállitYa jutányosán kaphatók, = 8—10