Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.
1911-08-27 / 35. szám
lékével Alásony—Dabronyon át Jánosháza irányban vasúthoz juthatna, ez is szükséges volna ; végre szükséges volna egyszer már arra is gondolni, hogy Veszprém és Pápa a Bakonyon keresztül közvetlen vasúti összeköttetéshez jusson Pápa— Tapolcafö—Jákó—Városlöd—Szentgáli, vagy Pápa—Gerencevölgy—Bakonybél —Herendi vasúttal. Azok a megyebizottsági tagok, akiknek fogalma van a vasutak közgazdasági fontosságáról, nem hiszem, hogy be ne látnák, hogy tényleg az elősorolt irányú vasutakra igen nagy szüksége volna vármegyénk érdekelt lakosságának, mert ezen jelzett vasutirányok által vármegyénknek való összeköttetések dolgában nagyon szegényes helyzete kellő orvoslást nyerne, vagyis vármegyénknek a világtól nagyon el zárva levő bakonyi belső részei, valamint a szomszédos vármegyékkel összekötött elhagyott szélei megtalálnák a nekik nagyon szükséges vasúti forgalmukat. Érezzük mi előterjesztők és indítványozók, hogy az elősorolt sokirányú vasutaknak egyszerre való létesitése oly nagy áldozatokat kivánna a vármegyétől, hogy bármennyire szükséges volna is mindegyik vasút, azokat egyszerre nem segíthetjük. Ezen nehézségek hatása alatt tehát két kivihető javaslattal járulunk a Tek. Törvényhatósági Közgyűléshez : határozza el a vármegye, hogy mindezen fentebb elősorolt jelzett irányú vasutak segélyezését elvileg szükségesnek ismeri és abban a sorrendben, amint azok bármi uton-módon megvalósulási terv alá vetetnek, anyagi erejéhez mérten segélyezi is, sőt ezek pártolására a m. kir. Kereskedelmi minisztert is felkéri. Mivel pedig a tervezett vasutak közül a Pápa—Somlyó vidék—Sümeg irányú vasút tervezése már annyira előrehaladott állapotban van, hogy ugy Pápa városa, mint a két érdekelt pápai és devecseri járási községek és nagybirtokosok jelentékeny anyagi segélyeket. köteleztek e vasútnak, ellenben Veszprémvármegye segélyadása mindezideig hiányzik, hololt a zalai részre ugyancsak jelentékeny segélyt köteleztek az ottani érdekelt községek és nagy birlokosok, és Zalavármegye is megszavazott kilométerenkint 6000 K segélyt ; és mivel e vasutiránynak a közigazgatási bejárása is megtörtént már 1910. év őszén, miként ez vármegyei alispánunk évi jelentésében is benne foglaltatott : ezek alapján indítványozzuk, hogy vármegyei segélyül a Pápa—Somlyóvidék—Sümeg irányú vasútra szavazzon meg a vármegye közönsége törzsrészvények ellenében kilométerenkint 6000, azaz hatezer korona segélyt és pedig 1 olyan kivihető módon, hogy amely vármegyei kölcsönök eddig terhelik a vármegye közönségét, az azokból eddig már letörlesztve levő több mint háromezer koronát konverzionális kölcsönujitásokkal a hitelező pénzintézeteknél újra folyósittassa, az eredetileg megállapított évi törlesztések határidejének a letörlesztett évi járulékok erejéig további ujabb évekre eltolásával, de az eddigi évi járulékok mennyiségének emelése nélkül és azok megmaradásával, s az ilykép előálló uj tökéből fogja a vármegye segélyezni a Pápa-Somlyóvidék-Sümeg irányú vasutat, mint ezidö szerint segélyezésre elsősorban a napirenden levőt. Annak indokolására, hogy ezen Sümeg irányú vasút segélyezése sürgősen szükséges, fel kell hoznunk azon körülményt, hogy amennyiben Veszprémvármegye késlekednék továbbra is ezen vasútnak segélyezésében, a zalavármegyei segélyek is megszűnnek és más irányú vasutakra fordíttatnak és beláthatatlan időkre agyon lenne ütve ezen a Pápa és Veszprém forgalmára fontos Zalamegye irányú vasút létesíthetése ; már pedig ha a vármegye két kereskedelmi góczpontjának : Pápa és Veszprémnek fejlesztésén nem iparkodunk, ezzel bünt követ el a vármegye nemcsak a két város ellen, de a vasút által közvetlen érdekelt devecseri és pápai járás egyes községei ellen is, mert ha a vármegye kereskedelmi és ipari piacát képező két nagy város forgalma nem emeltetik, megsinylik azt a falusi községek is a vármegyében. A többi jelzett vasúti irányok létesítésének terve ha majd annyira előre fog haladni, mint ma ^inár a Pápa— Sümeg irányú vasút ügye van, akkor évek múlnak el és az eddigi vármegyei kölcsönökből akkorra ismét oly nagy összegek lesznek letörlesztve, hogy az ujabb vasutak segélyezése ismét lehető lesz, azok létesülése sorrendjében. Pápa, 1911. augusztus hó 12-én. Mély tisztelettel: Több megyebizottsági tag. Ha a vármegye a hozzájárulást megszavazza •— amit remélünk is — ugy a vasút létesitése biztositva van, sőt — mint illetékes helyről értesítve vagyunk — az építkezés már a jövő tavasszal kezdetét is veszi. de hát aki husz esztendőt átül egy hivatalban, az mire a Lloyd-házhoz ér, le tudja nyelni az ilyet is. A Fürdő-utczában már vigasztalni is tudta magát: Legyen az övé a fizetéstöbblet, a rang, revideálja csak a darabjaimat, minősítsen, egy valami mégis csak van, amit nem vehet el tőlem, amiért irigyelhet, amit el nem cserélnék az ő tanácsosságáért, meg nagyságos cziméért. Az én puha fészkem, az én szőke asszonyom, meg az a haszontalan kölyök, aki most ismétli a negyediket, de a szeme olyan mint az anyjáé, az álla metszése meg mint az enyém. És ha hazamegyek a hivatalból, ők várnak rám, a tanácsos úrra meg (ezt némi kárörömmel tette hozzá) a korcsma, a klub, meg talán valami festékszagu orfeuradáma. Az Andrássy-uton egy gummikerekü kanyarodott el mellette. Föltekintett. A zárt kocsiban Vince ült egy nővel. A nőn zöldtollas kalap volt és sürün mintázott, fekete fátyol, — az arczát nem is tudta kivenni Miska, de azt látta, hogy Vincze mindkét karjával átölelve tartja. Hát ezért nem jött ma hivatalba a tanácsos ur. És emiatt az ember miatt mellőzték őt, Hallatlan ! Es a felesége hogy várta már a kinevezést. Mit mondjon most ni ki ? Legjobb lesz, ha nem is szól róla. Ilyen gondok közt került haza Szűcs Mihály. A cseléd nyitott elölte ajtót. A felesége, aki ilyenkor várni szokta, nem volt otthon. — Hol van az asszony, Zsuzsi ? Zsuzsi, akinek valami boszusága volt, az olcsó cselédek szemtelenségével felelt: — Ott ahol tegnap volt. — Hát tegnap hol volt ? Én nem tudok róla. — Hát pedig tudhatná már a nagyságos ur, hogy délelőtt mindig el szók' a nagysága menni. Csengettek. Margit jött haza. A fején aranyosszőke haján nagy zöldtollas kalap volt, az arcán sürü mintázatú íekete fátyol. A férfi összerezzent. Mintha csak az imént látta volna ezt a kalapot. Hirtelen valami bódultság fogta el, nem is tudott gondolkozni. Összefüggéseket keresett és még jobban megzavarodott. Gépiesen ment be a szobába az asszony után. Margit ledobta a kalapját és szemeit dörzsölve szólott: — Miska, mit csináltál az istenért ? A szegény embert ez a kérdés még jobban megzavarta : — Én ? — hebegte bambán. > — Igen, valami mulasztást kellett elkövetned, hiszen pretereáltak. — Honnan tudod ? — Kőrössy mondta. — Mikor? — Az imént — hazakísért. — Hol találkoztál vele ? Az asszony egy pillanatig késett a felelettel : A földalattin. Szűcs Mihályt elborította a hőség, meg a hideg verejték. Hát csakugyan ő volt. Kőrössyvel találkozott, de nem a földalattin. Meglopta újra, megalázta újra! — És Isten tudja mióta. A torka elszorult, az öklei fölemelkedtek, feneketlen vágyat érzett ölni, azután levetette magát egy karosszékbe és zokogni kezdett, mint egy gyerek. Leán\?ok és fiuk részére az intézetek előipása szeFint a l e^ obb minő s^ ben és a c legjutányosabb árban kaphatók ooooooooooo INTÉZETI RUHAKELMÉK-, FEHSRNEMÜEK- KRAUSZ ÉS KORÉIN ÉS KELEN&YEK 00000 0 divatánMzában Pipa, OOOOOO
