Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-08-27 / 35. szám

Közérdekű íüggetlen hetilap. — iegjefenik minden vasárnap. ELÓFIZETESI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. HIRDETESEK E8 NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- ós papirkereskedésóben. A pápa-sümegi vasútról. Említést tettünk előző lapunkban azon kérvényről, mely a pápa—devecser—sümegi vasút érdekében a vármegye törvényhatósági bizottságához lesz beadva azzal, hogy a vármegye ezen vasúthoz a szokásos kilométe renkinti hozzájárulást — melyet egy ízben már megtagadott — tekintve ezen vasút fontosságát szavazza meg. Volt alkalmunk a kérvényt elolvasni és az abban felhozott érveket oly fontosnak tartjuk, hogy a kérvényt egyrészt aktualitásánál fogva, másrészt lakosságunk tájékoztatása cél jából egész terjedelménél fogva a következőkben leközöljük : Alulírottak, mint a tisztelt Törvényhatóság megyebizottsági tagjai, vármegyénk területén még szükségesnek mutatkozó h. é. vasutak létesítése tárgyában a következő előterjesztést és indítványt tesszük : Ha Veszprémvármegye közgazdaságilag elmaradni nem akar a vele •szomszédos vármegyéktől vasutak létesítésében, ez esetben a szomszédos vármegyék, amely részen uj vásuti irányok és gócpontok létesítésén fára doznak, azon irányok és góczpontok ellensúlyozására a velük való összeköttetést vármegyénknek is létesíteni kell, mert különben a szomszédos megyék uj vasutirányai és gócpontjai mindjobban magukhoz vonzzák a mi vármegyénk szomszédos szélső részei közgazdasági forgalmát, vármegyénk kárára. És arra is kell ügyelnünk, hogy vármegyénk belső részei, ha szűkösen vannak vasúttal ellátva, a hiányok itt is pótoltassanak, hogy e részek se legyenek elhagyatottak. Vasutak létesítése kérdésével tehát nem szabad megmaradni vármegyénknek azon tétlenségben, melyben most van, nyilván azon pénzügyi okokból és nehézségekből, hogy eddig már sokat áldoztunk vasutakra, most már tovább azt nem tehetjük, vagy azon okokból, hogy amely vidék már el van látva vasúttal, az a vasút nélküli vidék elhagyatottságával nem törődnék és ujabb áldozatra nem volna hajlandó. Mert az első esetben, ha a további áldozathozatalok szükségessége elöl teljesen elzárkózik vármegyénk, szegénységünk és eddigi vasúti terheink miatt, annyi bizonyos, hogy tétlenségünk folytán szegénysége vármegyénknek még TÁKCZA A titkár ur, Sárai Szűcs Miska gondolkozva baktatott át a Lánchídon. A fején régimódi cziiinder ragyogott, fekete télikabátja alól bő, pohostérdü pepitanadrág fityegett ki és bánatosan borult rá minden lépésnél a kitaposott czugos czipőkre. A kis szürke, divatból kiment ember azon morfondírozott, amit a hivatalban hallott : Kőrössy Vinczét kinevezték tanácsosnak. Hm. Hát ez azt jelenti, hogy őt Szűcs Mihály titkárt, aki éppen soron volt, pretereálták. Még nem adták ki a kinevezést, de már hivatalos helyen se tagadják, hogy igy van, hát igy van. Pedig mennyit dolgozott, mennyit fáradt, mennyit törte magát. A hóna alatt most is ott van egy táskára való akta. Reggel már háromfertálykilenckor bent van a hivatalban, estéket görnyed át az íróasztala mellett, még Odahaza is; husz év óta ez az első eset, hogy kettő előtt megy haza, és tessék, itt van a jutalom. De hát ilyen az élet. Némelyik emberre csak ugy szórja a virágot, némelyikről meg lehúzza még a ruhát is. Hej, hej. Husz esztendeig küzdött, íz zadt, csakhogy át ne lépje ez a mihaszna ember. Husz esztendeig állandóan tudta, érezte, hogy ez az elegáns, szellemes vivőr, az ő imponáló külsőségeivel, befolyásos barátaival ellenfele és a maga szerény szürkeségében szürke eszközökkel, naiv nagyképűséggel, felesleges szorgalmi igyekezettel vívta véle szemben a párbajt. És most — legyőzték. Pedig, szóbeszéd tárgya, hogy az a másik milyen könnyen vesz mindent: életet, hivatalt. Már esztendők óta alig van nap, hogy délelőtt el ne tűnjön egy-két órára. nagyobb lesz, mintha további áldozatok lehető módja elöl el nem zárkóznék. Egyébiránt azon esetet, hogy vasúttal ellátott községeink megyebizottsági tagjai szükkeblüek volnának ujabbi vasutak segélyezése iránt föl se tesszük a vármegye közönsége megyebizottsági tagjai nagy többségétől. A Pápa—Somlyó vidék—Sümeg irányú vasút, melyen át a vármegye pápai és devecseri járása közvetlen összeköttetést kapnaZalavánnegyével Somlyóvásárhely—Devecseren át; a Veszprém—Nagyvázsony—Tapolca irányú vasút, melyen át a Balaton vidék forgalma jelentékeny részét visszanyerné Veszprém városa ; a Zircz—Szápár—Bodajki vasút, melyen át a Bakonynak keleti része nyerne eddig nélkülözött vasúti összeköttetéseket Zircz—Veszprém, másrészről Székesfehérvár—Komárom felé ; a Siófok—Enying—Sárbogárd, vagy Dég—Szilasbalhás—Rézszilos irányú vasút, mely hivatva volna az enyingi járást a Balaton siófoki vidékével, és hajókon át a zalai részekkel összekötni, — másrészről dél irányú forgalmát emelni; hogyha Pápa városa Marcal melAzt mondják, valami szoknya után megy. Ma már féltizenegykor elment, s azóta vissza se jött. Hát ehhez ért, azt meg kell adni. A hivatalos dolgokban — jobb arról nem beszélni — munkakönyvet sem vezet, de a hivatalból elszökni, utolsó divat szerint öltözködni, hízelegni, kurizálni, ebben mester. És amilyen szerencséje van szegény Szűcs Miskának, az is megeshetik, hogy januárban az ő osztályába kerül, s akkor aztán ez az ember fogja őt minősíteni. Őt, aki egész életében nem tett egyebet, mint szorgalmas volt, küzdött, szolgálta a hivatalát, a feleségét, a családját ez a léhűtő, aki egész életében másokból élt. A Lánczhid vaslécei között átsivitott a szél s keményre fagyott hóport szórt a levegőbe. Mintha az idő is felháborodott volna azon a nagy igazságtalanságon, ami Miskával esett. Nagy megaláztatás ez, annyi bizonyos, A magyar borvizek királya —K^UPH^TÓ: a PÁPAI SZIKVIZGYÁR SZÖVETKEZETNÉL a ls:ö-v©-bl^©zö áo^alsioiCL : 31 Í2 liter 30 f, 1 liter 38 f, f|

2 liter 4Í f, 2 liter 54 f, 3-10 77 ' ki árak üvegestol tis üvegtől kezdve hízhos szíllitva értendők, = Ugyanott D R É H E R-féle kőbányai és kanizsai hordó- és palack sörök házhozszállitya jutányosán kaphatók, = Borszéki