Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-08-06 / 32. szám

1. 1910. évi zárószámadások. A képviselőtestület miután a zárszámadást minden egyes képviselő nyomtatásban megkapta észrevétel nélkül a pénzügyi bizottág javaslata alapján elfogadja, a szokásos felmentvényt megadja és utasítja .a városi tanácsot, hogy a hátralékos pótado behajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. 2. Legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1912. évi névjegyzékének kiigazítására bizottság kiküldése iránti javaslat. A képviselőtestület a legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1912 évi névjegyzékének kiigazítására a városi tanács javaslatára dr. Kluge Endre, Saáry Lajos, Steinberger Lipót, Boltkadenő képviselőket és Csoknyay Károly városi főjegyzőt bizza meg. 3. Langráf Zsigmond pápai és Szóld Manó mezőlaki lakosok elhulló állatok feldolgozására 50 évre kizárólagos jogot kérnek. Mielőtt a képviselőtestület a kérelem tárgyában érdemlegesen határozna, utasítja a városi tanácsot, hogy oly városokból, ahol ily telep már létesült, szerezze be a telep műszaki leírását, a beruházandó tőke nagyságát és annak jövedelmezőségét. Egyben utasítja a tanácsot, hogy lépjen érintkezésbe a vállalkozó czéggel az iránt, hogy egyes elhullott állatok után mily összeget volnának hajlandók a gazdaközönségnek fizetni. 4. Városi tanács azon javaslattal járul a képviselőtestület elé, hogy 15619 korona készpénz törzsvagyona erejéig vásároljon osztrák magyar bank részvényeket. A képviselőtestület, tekintettel arra, hogy ezen összeggel a banknál egy szavazatot nem nyerhetne, tehát ezen törzsvagyont ezen célra nem fordilja, hanem igenis felhívja a városi árvaszéket, hogy a gyámi tartalékalapból vásárolható részvényekre vonatkozólag tegyen részletes javaslatot. 5. Schneider Jenő a városmalom bér lője a malom vizszerkezetének kijavítása alkalmával felmerült 240 korona 20 fillér tulkiadásnak kiutalását, — Berta Márton pápai lakos a városmalomnak 1912. évi május hó 1.-től kaptafaipar czéljaira 1372 korona bérfizetés ellenében leendő átengedését kéri. Halász Mihály méltányosnak tartja ezen tulkiadás kiutalását. Ugyanily értelemben szólal fel Győri Gyula is. A képviselőtestület a kérelemnek azon részét, hogy a felmerült 240 kor. 20 fillér tulkiadás a város pénztárból kiutaltassék, méltányosnak tartja és kiutalja. Berta Márton kérelme, tekintettel arra, hogy a városmalom 12 évre szerződésileg ki van adva, tárgytalanná lett. 6. Szepessy Sándorné budapesti lakos padokon gyakorolható hirdetésekre engedélyt kér. A városi tanács a szerződés tervezetet egyúttal bemutatja. A képviselőtestület a szerződés tervezetet elfogadja, melyet a tanács Szepessy Sándornéval megkötött, mely szerint 100 pad lesz elhelyezve a városban és a padok fenntaitására vállalkozó van kötelezve. Az elhelyezést a város határozza meg. 7. Kriszt Jenő pápai lakos róm. kath. esperes-plébános kéri, hogy a Ruszék utca szük voltára való tekintetből a kocsiközlekedés elől elzárassék. Miután a folyamodó időközben kérel inét visszavonta, s ezen ügy napirendről levétetett. 8. Javaslat, hogy a városmajor mellett elvonuló czincza árok beboltoztassék 2500 kor. költséggel. dr. Steiner József nem tartja szükségesnek a beboltozást. Blau Henrik, Győri Gyula és dr. Weltner Sándor a beboltozás sürgőssége mellett érveltek. Névszerinti szavazással és csakis birtokon kivüli felebezéssel hozatott meg a következő határozat: A képviselőtestület tekintettel arra, hogy ezen árok bebol tozása közegészségi szempontból nagyon is szükséges, nem várva be az ottani telkek eladását; hanem haladéktalanul kívánja annak beboltozását. A költség 2360 koronát tesz ki, melyet a pápai takarékpénztárból felveendő folyószámla kölcsönnel fedezi. 9. A városi tanács a tüzrendészeti szabályrendeletet az országos tűzoltószövetség javaslatának megfelelőleg átalakítva tár* gyalás és elfogadás végett bemutatja. Miután a tüzrendészeti szabályrendelet igen sok magánérdeket érint, a képviselő magát. Most jövök a paptól, ahol a kihirdetésünk végett jártam". Nem tudtam hinni a fülemnek, de csak gratuláltam néki és ittunk a boldogságotokra. Megmondtam, hogy én bizony szomorú leszek, ha el kell veszi tenem téged. Hát alighogy legurult torkunkon a sor beáílit Saul Butt. — „Gratuláljon nekem, bátor hős", — mondta Neddy nek, aztán kezdte magyarázni, hogy Merey Jane. végre meghallgatta. Öt percczel később parázs verekedés támadt közöttük, a testvérem mind a kettőt kidobta a korcsmából egynéhány ember segítségével, akik részint pro, rés-int kontra, beleugrottak a veszekedésükbe. Neddy utolsó szava az volt, hogy a tiszteletes is az ő részén lesz, de Saul azt felelte, hogy ő egy fikarcnyit se törődik a tiszteletessel addig, mig tudatában van annak, hogy te csak őt szereted. Hát igy áll most a dolog, és én szeretném tudni, hogy te józan eszű leány vagy-e, vagy pedig igazán elvesztetted az eszedet ? — Hannaford megvakarta őszülő fejét : — Ez szomorú dolog, de hát még megérhetem, hogy egy igen szép teremtést, mint te vagy, kénytelen leszek a bolondok házába csukatni. A leány elkezdte Sámuel Hannafordnak magyarázni, hogy miként jutott ebbe a helyzetbe, de az nem lett okosabb tőle, csak a fejét csóválta egyre. A dolog vége az lett, hogy a férfi éjfélutáni két órakor aludni ment és nemsokára Mercy Jane is, aki hamarosan álomba sírta magát. Sámuel pedig csak ült, ült, szivta a pipáját, megivott mel~ WIIM—•• I ••••IIMIII n I nimmm •winawi•imnnii lette egy félüveg pálinkát, aztán egy hosszú tekintetet vetett a felesége képére. A meg boldogult csupa szerénységből soha se fotografáltatta le magát, de halála után lefesttette őt Sámuel, azt gondolva magában : igy is jobb, mint sehogy sem. A következő vasárnap talpon volt az egész falu és mindenki a templom felé igyekezett. Mert háborús hírek jártak. Minden ember tudta, hogy Neddy és Saul a maga kihirdetését várja, bizonyítja és mindkettő életre halálra erősiti, hogy Merczy Jane Westaway az ő felesége lesz. Természetesen Okehainptonban — ahol Neddy lakott —• mindenki az ő pártján volt s vele együtt igyekeztek át a templomba. Neddyi is biztos volt a maga dolgában, de Saul Butt olyan nagy hangon beszélt, mégis elment a paróchiára. S mert a tiszteletes azt üzente ki neki, hogy nem ér rá: valami kínos bi zonytalanság kezdett ébredni a szivében. A faluban igy nagy volt az izgalom. Es Jak Chasley, aki mindig élénken érdeklődött a szomszédai dolgai iránt, fogadott egy ellen háromszoros pénzre, hogy Butt lesz a győztes, Mig Charley Hockeday, aki azt állította, hogy a nők mindig csak a pénzt tekintik : ötszörös pénzt ajánlott Neddy Partridge győzelmére. A hivők alig győzték bevárni a nagy pillanatot. De addig is a lehető legjobban mulattak az ellenfeleken ; amint Butt rámeresztette dühös szemeit Neddyre, aki a templom másik oldalán állt, az sokkal kevésbbé ájtatos, mint mulatságos látvány volt. testület ezt figyelembe véve, mielőtt ezt tárgyalná, utasítja a városi tanácsot, hogy az országos tűzoltó szövetség véleményét nyomtassa ki és a képviselőtestület tagjai között osztassa ki, hogy ők kellőleg tájékozva a szabályzathoz hozzászólhassanak és ennek megtörténte után tűzessék ki ezen ügy napirendre. 10. Illetőségi ügyek. Több illetőségi ügy a városi tanács javaslata alapján nyert elintézést és ezzel a közgyűlés is befejezést nyert. Iskolai értesítők. VI. A dunántuli ref. egyházkerület pápai főiskolájának értesítője. A ref. főiskolának 274 oldalra terjedő értesítője dr. Thury Etele akadémiai és Faraqó János főgimnáziumi igazgató szerkesztésében jelent meg. Az értesítő irodalmi rés/.e gazdag és változatos. A bevezető rész a Váli Ferenc születésének 100 évfordulója alkalmából 1910 szeptember 30-án tartott emlékünnepélyen elmondott beszédeket tartalmazza. Antal Gábor püspök megnyitó beszéde egyaránt méltó volt a kegyeletes ünnephez és az illustris szónokhoz. Barcsi József felolvasása, melynek címe „Váli Ferenc életrajza" nemcsak a szorgalmasan összegyűjtött adatok sokasága miatt értékes munka, hanem a szeretettel teljes kegyelet müve is. Dr. Antal Gézának a volt tanítványok nevében elmondott beszéde s Czike Lajosnak bezáró beszéde közvetlen melegségükkel az olvasóra is mély hatást gyakorolnak. A második rész Sándor Pál tanárnak székfoglaló értekezése „Cicero életfilozófiája" cimen. Jól tagolt, tömör és mégis világos munka, mentes a filologiai munkákban igen fel-feltünedező s a lábjegyzékek halmozásában megnyilatkozó nagyképüsködéstől. Alig egy évre terjedő dolgozatában — nagyon helyesen — nem ölel fel mindent, aminek csak filozofikus ize van, hanem csak Cicerónak bölcsészeti főmunkájával a „De officiis"sel foglalkozik. A harmadik rész egy részlet dr. Lakos Bélának most készülő nagyobb munkájából, Végre elérkezett a várva-várt perez. Azt hiszem, Bromhead tiszteletes ur maga is éppen ugy élvezte az esetet, mint a többiek. Nem, mintha látszott volna rajta, de odáig ment, hogy mikor a kihirdetésre került á sor, minden szokás ellenére először is a leány nevét mondta ki, hogy annál magasabbra fokozza a várakozás izgalmait. — Házasságot hirdetek. Merczy Jane Westaway hajadont házastársul veszi — és itt körül hordozta tekintetét a tiszteletes — Sámuel Hannaford özvegy. Mindketten ez egyházközségbe tartoznak. Aki közöttük názassági akadályt tud, tartja kötelességének azt bejelenteni. Hirdettetnek először. Mindenki arra a helyre nézett, ahol Mercy Jane és mr. Hannaford minden vasárnap együtt szoktak ülni. De a helyük üres volt. Uram Istenem ! hogyan nevettünk mi, mikor istentisztelet után a korcsmában összegyültünk. Az egyházfi még aznap megnézte a templomban az anyakönyvet s mindanyiunkat meglepett, hogy Sámuel Hannaford, daczára a szürke hajának, csak 45 éves volt. Sámuel elmondta aztán a fivérének, hogy eszeágában sem volt másodszor megnősülni, de nem volt más mód arra, hogy barátja leányát a csávából kihúzza, mint ez. Látszólag boldogok lettek é3 Merczy Jane nagyon jó felesége volt Sámuelnek — három évig, amikor aztán egy vigéczezel, aki a falujukban üdült, megszökött. Mert hát a természetében volt, hogy boldogtalanná tegye a férfiakat.