Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-08-06 / 32. szám

melyet észak-afrikai tanulmány útjáról ir. E részlet cime : „Algéria". Szigorúan tudomá­nyos és még sem száraz dolgozat, melyet több sikerült illustráció tarkit. A theologiai akadémia ez évi történeti adatai közül kiemeljük azt az elismerésre méltó tényt, hogy az egyházkerület áldozat készsége minden theologusnak lehetővé teszi, hogy anyagi gondoktól menten készülhessen magasztos hivatására. Felemiitjük itt még azt a kitüntetést, mely az akadémia igazgatóját érte, kit a bécsi egyetem protestáns theologiai fakultása a magyar protestáns egyháztörténet körében kifejtett irodalmi munkálkodása el­ismeréséül theologiai tudori cimmel tisztelte meg. A theologiai akadémiának 51 növendéke volt, kik minden tárgyból sikerrel kollokvál­tak ; jelesen kollokvált a hallgatóknak több mint 35%-a. A theologiai önképzőkör és az evangéliomi keresztyén diákszövetség intensiv munkásságot fejtett ki. A főgimnázium történeti adatai a meg­szokott stílusban, melyen meglátszik, hogy minden áron külömbözni akar a krónikák stílusától, egy ivet tesznek ki. Ha a főgim­náziumi igazgató az akadémiai igazgató rö­vid jelentéséből megismétel és kellően méltat minden olyan adatot, mely a főgimnáziumra vonatkozik, megismételhette és kidomborít­hatta volna annak a kitüntetésnek jelentősé­gét is, mely a főgimnáziumot dr. Kapossy Luczián tanárnak a gyorsíró tanár tagjává való kinevezésével érte. Nem a gáncsoskodás e megjegyzés célja, mert erre a nagy gond­dal és szeretettel megszerkesztett igazgatói jelentés igazán nem szorult rá, sőt azonfelül áll, hanem csak azt akarjuk mondani, hogy a történetírásnál a túlságos szerénység is az objektivitás rovására van. Az a dicsőség, melyet dr. Kapossy Lucián a főgimnáziumnak szerzett, bizony igen kevés főgimnáziumot ért s mindenesetre alkalmas arra, hógy a főgim­názium annaleseiben megfelelő helyen és meg­felelő keretben legyen méltatva. Nem hallgat­hatunk el itt még egy megjegyzést sem. Az értesítőnek ebben a részében részletesen fel vannak sorolva azok a tárgyak, melyekből a polgári iskolából a gimnáziumba átlépő ta­nulóknak tanterv külömbözeti vizsgálatot kell tenniők. Ezek között szerepel a földrajz és a IV oszt. mennyiségtani anyaga is. A föld­rajz felvételét a polgári iskolai tanterv ho­mályossága, mely egyes földrészek vázlatos tanítását kívánja, még érthetővé teszi, noha a polgári iskolai tantási gyakorlat alapján nyugodt lelkiismerettel feleslegesnek mond­hatjuk, de a IV oszt. mennyiségtani anyaga sehol az országban sem tartozik a külömbö­zeti vizsgálat tárgyai közé, mert az nagyobb mint a gimnázium IV osztályáé. A tantestület a hitoktatókon és óra­adókon kivül 18 tagból áll, azokkal együtt 28 tagból. A tanítás terve mindenben megegyezik az állami iskolákéval. Az alsó négy osztálynál parallel osztá­lyok is vannak; az intézetnek a két negyedik osztály kivételével minden osztálya annyira népes, hogy a felmutatott szép tanítási ered­ményből a tanári karnak igen-igen megfeszí­tett, nagyon lelkiismeretes munkásságára kell következtetnünk. A tanulók segélyezése minden tekintet­ben nagyarányú. A szertárak gyarapodása a könyvtárakon kivül 4000 koronánál nagyobb összeget vett igénybe. Kevés iskola van ebben a szerencsés helyzetben. A tanulók száma a tanév végén 630 volt. Általános jeles osztályzatot kapott 8%, jót 22%, elégségest 46%, elégtelent 24% és igy a tanítás eredménye még elsőrendű. Tandíj mentes volt a tanulóknak több mint 20°/ 0-a. Az érettségi vizsgálat eredménye nem volt olyan fényes, mint a megelőző években. A VIII oszt. 59 tanulója közül 36 érett. A főiskolai ifjúság önmunkásságáról szóló fejezet arról győzi meg az olvasót, hogy az intézetben évszázadok óta hagyományos jó szellem az idén sem szenvedett csorbát. A képzőtársulat legkiválóbb munkása Kiss Géza II. é. pn. A főiskolai könyvtár állománya 39007 darab. A főiskolai alapítványok száma 103. A jeles tanulók névsora a következő : I. osztály : Barcsi József, Décsi Benő, Czike Pál, Czike Zoltán, Dómján Géza, Ma­gyar Jenő, Paraics Árpád. II. osztály: Szakáll Zsigmond, Szalay Sándor, Lázár Imre. III. osztály: Joó Sándor, Kőrös Emil, Tóth Sándor, Neubauer Mihály. IV. osztály: Csapó József, Csizmadia Aladár, Horváth István, Kiss Imre, Tóth Kálmán. V. osztály : Rózsás József, Szenczy János. VI. osztály: Buxbaum Sándor, Fürst Iván, Tapsonyi Sándor. VII. osztály: — VIII. osztály: Böröndi Viktor, Falusy Gusztáv, Győry Elemér, Rácz Antal, Szalay Ferencz, Vámos Géza. KARCZOLAT | a> m TxX fa iLÓ turöl­Hiába várjuk, csak nem akar meg­jönni. Értem pedig ezt a kijelentést az esőre, j Elmondhatjuk, hogy eső tekintetében ott vagyunk, ahol a mádi zsidó. Ugyancsak a j mádi zsidót citálva, eszünkbe jut azon köz- | mondás, hogy ugy várjuk az esőt, mint , zsidók a Messiást. Es ez a leghelyesebb citátum, mert tényleg egy jó eső „Meg- j váltás" volna nemcsak városunkra, hanem ' az egész országra. Reménykedtünk, hogy talán a nyári mulatságok meghozzák az esőt és ezt a j mult heti krónikánkban is megemlítettem, | hivatkozva, hogy a famunkások nyári mu j latságának rendes, hívatlan vendége szokott , lenni az eső, de sajnos ebben is csalódtunk, j Rendes körülmények között hívatlanul kö ! szönt be, most pláne hívják is és még sem j jön meg. Szóval rosszul állunk I Sir a gazda, | sir a kereskedő, sir az iparos, szóval sir | mindenki, mert az eső hiánya folytán most már igazán el lehet mondani, hogy „min­denkit érhet baleset." A legszomorúbb a d dogban az, hogy ezen baleset ellen egy biztosító társaságnál sem lehet magát biz­tosítani. Sokan próbálkoztak más uton magukat biztosítani, de ezeknek is pechjük volt. — Nemcsak, hogy nem .esett az eső, de még pénzükbe is került. Értem pedig olyképen, hogy előre fogadások történtek az esőre. Ilyen előre fogadások történtek az iparos ifjak mulatságára, ugyszinte a famunkások mulatságára is és végeredményében az ér­dekeltek a veszett fejszének még a nyelét is elvesztették. Apropo famunkások mulatsága ! Az esőre előrefogadók vesztettek, a famunkások rendező-bizottsága azt nyerte, hogy mesésen sikerült a „Kaszi:io a-kertheIyiségében ren­dezett nyári mulatságuk. Éjfél után még a rendezőség sem bánta volna, ha a közóhaj beteljesülne és egy áldásos esővel nyerne befejezést a mulatság, de hát az eső még hívásra sem jöit és remek, kék égboltos reggel köszöntött a táncospárokra, amikor az utolsó táncot lejárták. Kabarénk is volt a hét folyamán, — amely szinte reményt nyújtott az esőre, de az előrefogadóknak ennél is pechjük volt. Az Otthon kávéház kerthelyiségében volt két estén cabaret előadás rendezve és mind­két estén zsúfolt volfc a kerthelyiség. Régi kedvelt ösmerőseinkből állott a társaság, kik néhány hónap előtt mint „staggione társulat" időzött városunkban és közönsé­günk teljes elismerését vivták maguknak. Mint „cabaré-társulat" sem panaszkodhattak, mert a közönség minden egyes előadott j számot tüntető tapsokkal honorált és ezt ebben a zsánerben is kiérdemelték. Szóval még mindig nincs eső ! Illetékes helyről azt hallottuk, hogy egy végső re-­j ményt a katholikus legény-egylet mulat­ságára fektetnek. Ennek az egyleinek is volt már több izben pechje az esővel és az optimisták végső bizalmukat erre a mu­j latságra tarják fenn. Ezek az optimisták biznak még az ősi erényben és hivatkoznak is erre, de hogy lesz-e eső és mikor, ezt sem az optimisták, sem a pessimisták nem fogják eldönthetni. Erre az optimista és pessimista gon­dolkozásra azt hiszem leghelyesebben citá­lom azt a közmondást, hogy: „Gondolják mint macska az esőt!" Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa birtokon kivül boltoztatja be a Cinca árkot. Az hirlik, hogy Pápa városa sok tekin* tetben hátráltatja magát. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. kép­viselőnket hiába biztatták, nem szívta vissza amit mondott. Az hirlik, hogy a polgármester a leg­utóbbi közgyűlésen csak jelentett, de nein­válaszolt. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány nem­sokára lejárja a szabadságát. Az hirlik, hogy a rendőrök az éjjeli mulatók névjegyzékét minden éjjel megálla­pítják. Az hirlik. hogy a Sportegylet jelenleg kiváló kondícióban tartja magát. Az hirlik, hogy a famunkások mulat­ságán a közönség nagy része otthon vacso rázott. Az hirlik, hogy a famunkások mulat­ságán még a kalapok is táncoltak. Az hirlik, hogy a famunkások mulat­ságán számos szerelmes pár kibékült. Az hirlik, hogy az „Otthon" kávéház kertihelyiségében rendezett kabaret-estén szá­mos vendég díjmentesen élvezte az előadá­sokat. Az hirlik, hogy az „Otthon" kávéház főpincére a kabarét előadások alatt nem az előadást, hanem egyes vendégeket figyelte meg. Az hirlik, hogy a „Hungária" kávéház megnyitási estélyen egy nagy tömeg az ut­cáról uj kapunak bámulta a kávéházat. Az hirlik, hogy az Erzsébet-ligetben ezentúl hirdetéses padokon fognak az érde­kelt felek élvezetet találni. Az hirlik, hogy Pápán a dupla hólya* gok nagy része szabadságon van. j\z hirlik, hogy Pápán egyes sörödékben a sört pántlikásán szolgálják ki. Az hirlik, hogy a vasúti vendéglőben a vasárnapi vendégek szortirozva vannak. Az hirlik, hogy Pápán a közös fürdő­ben nemcsak fürödnek, hanem szapulnak. Az hirlik, hogy P.-kovácsin a bucsu al­kalmával sokan a józanságuktól búcsúztak el. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője a helyzet felvételeket a Griff sar­káról állapítja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents