Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-07-09 / 28. szám

eddig szokásos vállalkozói hasznot, hanem örül, ha egy épületen pár száz, vagy pár ezer koronát magtakarithat ! Ez a két faja a munkabeszüntetésnek, — mármint a társvállalkozók kiküszöbölése az erösebb nesterek által és a vállalkozóké a sze /ezkedö munkások által azon a gazdasági törvényen alapszik, hogy annál olcsóbb lehet a vállalat, minél kevesebb a közvetitö, a termelő munkás és a fogyasztó felhasználó vagy birtokos) közönség között. Semmi rövidséget, vagy jogtalanságot nem fognak a mesterek szenvedni, ha a munkások — visszaadják nekik a kölcsönt s a munkára maguk tudnak szervezkedni, vállalkozni. Némelyiküknek merevségét ez a kilátás talán csökkenteni fogja. De mind a két félnek, a mestereknek, ugy mint a munkásoknak zord egyoldalúságát, csak a saját érdekeiket hangoztató kiméletlenségét leforrázhatja az a tényező, amelyre idáig a harc hevében talán egyikük se gondolt, t. i. a műszaki ismeretek haladása, valami ujitás, találmány az épitöiparban. Nem is olyan falra festett ördög ez, mint ahogy sokan képzelik, vagy elhitetni szeretik. Vagy 2 éve a városi mérnök, Révész Arnold ur, kezdett gyártani üreges betontéglákat. Telepén többször megfordultam ; láttam a téglák készitését, felhasználását. Velük a munka gyorsabb, mert a téglák nagyok ; kevesebb anyag kell, mert a téglák belül üresek s közeikben a levegő jó melegvezető. A fal ilyen téglából Vval vékonyabb lehet, mint az égetett, tömör téglából. Ennyi előny mellett az épület kömives munkája gyorsabban, olcsóbban, szilárdabban készülhet el. Kifogásul hallottam a betontégla ellen, hogy nagyon tömör, nem lehet bele kell ... igen, szeretni kell!... Es ő maga is tudta, meg volt győződve, hogy szeretik. Csak egy gondolat kinozta, gyötörte szüntelenül ... Ez a gondolat belefúrta magát agyába, az örjöngésbe, zokogásba kergette, megfosztotta álmától és étvágyától, és megmérgezte egész életét... A szerelmi mámor idejében is ott dü höngött agyában és erősebben lüktette ereit. — Legyen a feleségem ! — igy kö nyörgött Jelenához. — Szeretem nagyon, őrülten, szenvedélyesen ! Közben pedig igy gyötrődött magában: — Szabad-e kezemet utána kinyújtani és nőmmé tenni ? Nem ... és százszor nem ! ... Ha ismerné származásomat . . . megtudná multamat, öklével az arczoraba csapna ! Oh, az a szégyenteljes, szerencsétlen mult 1 Jelena, az előkelő, gazdag, művelt leányka, kénytelen volna megvetni, ha megtudná, hogy milyen ember vagyok 1. . . És mikor Jelena boldogan a nyakába borult és szerelméről biztositotta, Maxim boldogtalannak érezte magát... Az az egy szöget verni s nem szellőzik, mert a betonfal pórusai alig eresztik át a levegőt. Lehet, hogy ez igy is van ; nem vagyok hivatva elbírálni. Bizonyos azonban, hogy Révész mérnök ur tégláit felhasználták olyan helyeken, ahol ezek az esetleges hiányok közömbösök, a vízport megkötésére a jéggyárnál, épület lábazatainál stb. Ha a falak szellőzése olyan követelmény, amit nem ellensúlyoz az épület jelentékenyen olcsóbb volna, pincék, meny nvezetek, folyosók, partkötőfalak stb. számára alighanem a legpraktikusabb ma az üreges betontégla ; s ha városunkban nem karolták fel ezt az építkezést kellőleg, vagy, némi kísérlet után, abba hagyták, annak egyéb oka lehet ; talán a munkások gyakorlatlansága az újmódi anyaggal bánásban. Az eddigi épitésmódhoz szokott munkások kenyerüket, keresetüket féltik talán a betontéglától. Ilyen uj építési anyag, amely némi változást, ha nem is forradalmat jelent az épitöiparban, az aszbeztbeton, meg a vaskeretü ablak alkalmazása látható a kisdedóvó toldalék épületén ; eltolódást jelent mindkettő az épitöiparágakban. Jelentékenyen leszállhat az építési költség a fuvarozási eszközök tökéletesedésével ; ha az általam ismertetett lMüller vonatrendszer beválik, a nyersanyagok fuvarozása a mainak 'l

3ba fog csak kerülni. Hogy a fuvarosok, eddigi eszközeikkel, elbuknak a versenyben, előrelátható; de 10—20—100 fuvarosnak az érdeke nem nyomhat annyit, mint az építtetők ezreié. Egy találmányra szeretném még a közfigyelmet felhívni, ez pedig a még élő lángeszű mekhanikusnak, az amerikai Thomas Alva Edisonnak öntött háza, melyről pár hét előtt olvashattunk jelentést a Pesti Hírlapban. A ház minden része öntött, szállítható és tetszésszerinti helyen állítható fel. Pár hét alatt készen van az erös, biztos épület. Még egy nagy előnye van minden eddigi anyag felett : rendkívül olcsósága; ahány szobából áll az épület, körülbelül annvi ezer koronába kerül; ma pedig 3-—4 anynyin alul alig kaphatunk lakható házat. Megint alighanem a keresetüket féltő vállalkozók és munkások érdeke teszi kívánatossá, hogy erről a nagyjelentőségű találmányról — hallgat a krónika. Magam csak lelkesedni tudok minden oly vívmányért, melyet „kiművelt emberfő" bocsát világgá a nagy tömegek, édes mindnyájunknak boldogilására. Ha még soká tesped a munka városunkban, érdemes lesz utána nézni, nem szállíthatnánk e Pápára olyan Edison rendszerű házakat? Sarudy György. — Válasz három cikkre. — Ezen a címen a „Pápai Közlöny" 25, 26, 27-ik számában a közügyek iránt melegen érdeklődő cikkíró ur a közönséget akarván tájékozni afelől, hogy mi az oka a városunkban már hetek óta tartó épiíőmunkás sztrájknak. Mondhatom, hogy agyon tájékoztatta a közönséget. A cikksorozat I. részében a kollektív szerződésről tart értekezést, melyet a pápai építőmesterek egy része három év előtt kötött alkalmazottaival. A cikkíró ur ugy látszik nem tudja, hogy az építőmesterek említett egy része egyáltalában nem kötött három év előtt semmiféle szerződést, sőt a három építőmester, egy kivételével akkor még alkalma* Közöljük ezen cikket az „Audiatur et altéra pars" elvénél fogva. Szerk. gondolat minden örömét megrontotta . . . Mikor a jégpályáról lakására ment, véresre h irapdálta ajkait. — Gazember vagyok ! Ha becsületes volnék, elmondtam volna neki mindent őszin tón ! Kötelességem szerint, a szerelmi vallomás előtt, be kellett volna avatnom titkomba ! Nem tettem: tehát becstelen gazember vagyok ! Jelena szülei szívesen beleegyeztek a házaságba. Az atléta nekik is tetszett közbecsülésben részesitik városszerte és hivatalában is számithat még előléptetésre .. De a szegény atléta nem volt boldog, és esküvője napjáig mindig súlyos vádakkal gyötörte magát. Egy barátja is zsarolta, aki egész múltját alaposan ismerte ... Ennek a barátnak adta Maxim fizetésének nagy részét, mint hallgatási dijat. — Meghívhatnál ma egy jó ebédre ! — igy mondogatta a kedves, jó barát. És tetejébe még adhatnál kölcsön 25 rubelt, különben minden elárulok! Szegény Maxim lefogyott, szánalmasan lesoványodott. Arcza beesett. . . kezén kidagadtak a kék erek... Ha a szerelmesét nem sajnálná, tőbe lőné magát. Gazember vagyok! Becstelen gazember ! Mindent be kelll vallanom az esküvő előtt, még akkor is, ha biztosan tudom, hogy elszakad tőlem! De nem volt hozzá bátorsága, mégis bántotta a válás szörnyű gondolata. A fiatalok végre megesküdtek ... a jó barátok és rokonok a vendégekkel együtt sok szerencsét kívántak az uj párnak és örömsugárzó arczczal jelentették ki, hogy sohase láttak még ilyen egymáshoz illő, boldog házaspárt. Szegény Maxim fanyar arccza fogadta az üdvözleteket ivott, tánczolt, ffaczagott, de bensejében boldogtalannak érezte magát. — Nyomorult gazember vagyok ! Mindent elmondok neki! Megeskettek, de most sem késő ... el is válhatunk egymástól, ha kifogása lesz ellenem ! És el is mondott mindent. Lakásberendezéseket u. m. háló, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendezéseket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben. ízléses, olcsó és modem butorok állandóan raktáron! J~arv±-t ásókart ±s ©ILfogacLoicDRACH ADOLF bútorasztalos Pápán, Tizes malom udvarán.