Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.
1911-07-09 / 28. szám
JLÍLI. óvfoX^sram.Pápa, 1911. ő"ul1±-uls O. 28. szám. ( \ V Közérdekű iüygefien hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELOFIZETESI ARAK: Egész évre 12 K; félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK íelvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Munkabeszüntetés. IV. A munkások és mesterek jogainak és kötelességeinek kijelentése, afféle modern declaration of right után, amint ez a kollektív szerződésben, munkarendben és munkateljesítményben megnyilvánul, még egy Ígéretem beváltásával maradtam adós, mi szokott t. i. a munka beszüntetésének, a sztrájknak, természetes, nem kitalált oka lenni ? Sztrájkkal kapcsolatban rendesen csak arról szokás beszélni, hogy a munkások, szocialista izgatóktól félrevezetve, abba hagyják a munkát s mérhetetlen kárt okoznak elsősorban maguknak, azután kenyéradó gazdáiknak, a mestereknek vagy vállalkozóknak s végül a mesterek vállalkozását és a munkások fáradozását dijazó közönségnek. Ez tiyilván egyoldalú beállítás ; ha a sztrájk csakugyan egyértelmű a munka beszüntetésével, akkor eddig, mint már emiitettem egyik előbbi közleményemben, pár év óta sztrájkol az a 3 épitési vállalkozó, aki az épifcö vállalatból kiküszöbölte eddigi társait, az asztalosokat; bérmunkásoknak adja ki az asztalosmunkát s ez által az eddigi önálló mestereket proletársorsra juttatta. A ma uralkodó termelési rendszer mellett az asztalosoknak is meg van az a joga, ugy, mint a kömiveseknek és ácsoknak, hogy az egész épület elkészítésére vállalkozzanak, ha megszerzik a .vállalkozáshoz szükséges képességeket, ami nekik további jogot ad a munka szervezésére, vagyis bérmunkások felfogadására. Ismétlem, a gazdasági szabadság egyenlő joga mindenkinek ; kiki boldogulhat tehetsége, igyekezete szerint. Hogy én, a munkabeszüntetés kapcsán, a mesterekre hivatkozom, talán furcsállani fogja némely felszínes ítélet; de még furcsább is következik ebből a fránya gazdasági szabadságból. Ha a mestereket a verseny, saját profitjuknak biztosítás®, arra késztette, hogy a társvállalkozókat kiküszoböljéK s bérmunkásokkal helyettesítsék, jl munkásoknak is megvan az a joga, hogy a munkára szervezkedjenek, csopor-j tosuljanak, ha megvan erre való képességük s kiküszöbölve a vállalkozókat, őkl t. i. a munkások közvetlenül érintkezze-l nek a munkáltatóval, az épületet bírni,\ használni akaró, a munkadijat, nyers- j anyagot, a munkaerő szervezkedését meg- j fizető közönséggel. J A verseny, a megélhetésért való küzködés épugy szorítja a munkást, mint a vállalkozót; ha a mester kiküszöbölheti maga mellől mestertársát, hogy ne kelljen vele a porfiton osztozkodnia, a munkás is kiszükölheti, mellőzheti a vállalkozó közreműködését, hogy a saját keresetét növelje, feltéve, hogy ez a munkások által szervezett munkaerő legalább olyan jó s olyan értékű munkát végez, mintha a munkaerőt vállalkozó szervezte volna, sőt, ha az az egyértékü munka igy olcsóbbá válik, mert elesett a munkásoktól külön érdekű vállalkozó haszna, a munkát megfizető közönség még nyerhet is ebből a berendezkedésből. Ha a munkások megtudják szerezni a vállalkozáshoz szükséges szellemi és anyagi javakat s ezek birtokában olcsóbban vállalják ugyanazt a munkát, mint a hivatásos vállalkozók, bizonyos, hogy a munkát megfizető közönség szóba áll velük s ha biztosítva látja érdekeit, nem igen fogja keresni, hová lettek az eddigi vállalkozók ; nem helyezi nekik letétbe az W NI WI MI.il II I M I iiiii MI i n MII ii ii i MAMWMAMMMMMM ha kezeiket megszorította. Szép baritonhangja is előnyére vált. És Maxim Kuzmits, ez az erőtől duzzadó óriás, megroppant, összetört, mint a nádszál, mikor Jelena Gavrilovnának szerelmét megvallotta. Elsápadt, reszketett, elpirult, mikor kínosan kinyögte a szót: „Szeretem önt, Jelena". Hatalmas ereje megroppant a vallomásnál Ez a vallomás korcsolyázás közben történt, Jelena olyan könnyedén repült a jégen, mint a pehely; de az atléta, aki mögötte futott, reszketett, mint a kocsonya, elfogódott és alig volt képes néhány szót susogni. Szenvedése visszatükröződött az TÁRCZA. A bohócz. Maxim Kuzmits Saljutov magas ter metü, széles vállú, atléta-ügyességii férfi volt. Hatalmas erejével meggörbítette az ezüst pénzdarabot, gyökerestől kitépte a fiatal fákat, fogával nehéz súlyokat emelt és határozottan állította, hogy a birkózásban világon senki se győzheti le. Nemcsak bátor, hanem vakmerő is volt Dühös állapotában mindenki félt és remegett tőle. Az emberek belevörösödtek és kínosan nyögtek, arczán. Ügyes, fürge lábai térdben megcsuklottak ós folyton botlottak, mikor korcsolyájával valami művészi rajzot akar a jégre vésni. Talán félt a visszautasítástól ? Nem, korántsem l Jelena szerette és legforróbb vágya volt, hogy a nagyerejü férfi szivét ós kezét megkérje. A csinos barna leány nyugtalan türelmetlenséggel várta ezt a boldogító pillanatot. Maxim már ugyan harmincz éves és csak alárendelt hivatalnok, szegény ember volt, de rendkívül csinos, okos és nagy testi ügyességü. Kitűnően tánczolt, jó lövő és vakmerő lovas volt. Az ilyen férfit szeretni (tMf) Köhögés, szamárköhögés, in* fluenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a IHOLI1 „Roche"-t. SIROLLN „Roche"-t kellemes ize éa kiváló hatása (olytán szívesen veszik. Az összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN „Roche" csomagolást kérjünk és határozottan utasítsunk vissza minden pótkészitményt. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). — . _— Grenzach (Baden).
