Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-05-21 / 21. szám

korszakát éljük ; a nemesség, francia hatásra, 1848. márciusban felbuzdult, lemondott kiváltságairól s az 1848. ápr. 11-ki alkotmányban megvetette alapját a polgári osztály uralmának. 1848-ig nemzet volt avagy 600.000 nemes család uralma; avagy 700.000 jobbágycsalád —- kivül állt az alkot­mány sáncain. Az 1848. áprilisi alkotmány szerint értékét vesztette a régi megkülömböz­tetés : nemes és jobbágy ; helyébe lé­pett a polgár. Ez az uj fogalom azt jelentette, hogy a jobbágyoknak körül­belül V 4-e, m. e. 200.000 családfő, a kinek Vs telke vagy ezzel fölérö más­féle vagyona, fundált jövedelme, vagy oklevele van, kezdett politikai jogokat gyakorolni, egyenlően a régi értelmű állampolgárokkal, a nemesekkel. Lett tehát összesen m. e. 800.000 állampolgár. Nem tartozik e cikk keretébe an­nak a története, hogy ez a 800 000 aktiv és passziv jogú választópolgár mikor és hogyan hasznositotta jogait a még mindig kivül maradtak érdeké­ben ; elég az hozzá, hogy egész a 90-es évek közepéig a választópolgá­rok száma alig emelkedett 1 millióra ; ma pedig 1.200.000, amit alig Írha­tunk a jogkiterjesztés javára; egysze­rűen a polgárielem természetes szapo­rodásának tekinthetjük. Ma tehát, 2 nemzedékkel a polgári alkotmány megalapozása után azt lát­juk, hogy az állampolgárság 800.000­röl 1.200.000-re emelkedett; 60 év alatt 50%-kal s a felnőtt férfi lakosság 3A e, körülbelül 3 millió ember, kivül áll az alkotmány sáncain. Az se tartozik most ide, hogy mért haladtunk ilyen lassan; csak annyi tény, hogy a polgárielem, mint alkotmányfejlesztö, eddig legalább, 2 nemzedék rendjén, nem felelt meg a hozzá fűzött várakozásoknak, s itt kezdődik a dolog aktualitása, A munkásság és pedig nálunk kizárólag a nagyobb ipari gócponto­kon csoportosuló, miveltebb városi iparosmunkásság, elvesztette béketüré­sét s követeli, nemzetközi áramlatok hatására s nyomásuk alatt, részét a politikai hatalomból, az általános sza­vazati jogot. Az uralmon levő polgári osztály vezetői pedig, most kezdenek kapkodni mindenféle mentőeszközökért, kibúvó­ért, mert jól érzik, hogy 8 millió uj, politikailag tapasztalatlan, értelmileg jobbára hátramaradt, — azonkívül a hátraszoritás miatt elkeseredett, telhe­tetlen uralmától semmi megnyugtatót nem várhat a hatalom birtokában meg­csökönyösült 1.200.000 polgár; osztály­harcok, társadalmi összetűzések elő­szeleit érezzük s csak az a szomorú vigasztalásunk lehet, hogy a számuk­kal túlsúlyban levő elemek uralma épen azért nem következhetik be, nem képes az állandó berendezke­désekre, mert hiányzik a vezetésre való képességük. Mi tehát a politikai hatalom bir­tokára áhítozó osztályok érdeke, ha a hatalmat nemcsak megszerezni, de meg is akarják tartani s közmegnyug­vásra kezelni ? A közmiveltség terjesztése, a leg­tágabb, demokratikus értelemben; nem elég most már 16.000 elemi iskola 20 millió ember kulturszükségletének ki­elégítésére ; ki kell építeni az elemi iskolák mellett a külömbözö gazda­sági, ipari, kereskedelmi szakiskolákat, a lakosság foglalkozása szerint s azu­tán lehetővé tenni, hogy kiki a saját szakmájában feljebb mehessen az al­sóbb fokozatból a középsőbe; ebből a felsőbe — akadémiáig, műegyetemig, tudományegyetemig. Ha ez a szerves összetűzés, tör­vényhozási aktussal, ki van mondva a szakiskolákra nézve, nem is tartom szükségesnek bevárni, mig egy nemze­dék felnő ebben az iskolai szervezet­ben : ráruháznék minden felnőttre azonnal, utógondolat nélkül, minden politikai jogot s a közgazdaság, köz jólét sohsem látott fejlődését, virágzá­sát szemlélhetné minden ember a közok­tatás emez átalakítása következményéül. Minthogy azonban ilyen heroikus elszántságra sem az önző polgári osz­tályt általában, sem szűklátókörű ve­zetőit hajlandónak épen nem tartom, a városok fejlődése sem fog rohamo­san bekövetkezni, amint szeretnők, hanem csak toldozva-foltozva, vissza­zökkenéssel, elörerugaszkodással, a kí­nálkozó alkalmak élelmes kihasználá­sával stb. Erről szólok majd következő al­Kalommal. Sarudy György. Néhány szó a rendőrség államosí­tásához. Most, hogy állandóan napirenden van a közigazgatás reformjának kér­dése, nem lesz időszerűtlen a köz­igazgatás egyik legfontosabb, de leg inkább elhanyagolt orgánumáról — a rendőrségről — is megemlékezni. Általánosan ismert dolog, hogy a közigazgatás reformjának legsürgő­sebb megoldásra váró feladatát a vidéki rendőrségek államosítása ké pezi. E tekintetben a legilletékesebb tényezőtől — a kormányelnöktől — a legilletékesebb helyen az —- or­szággyűlésen — pár héttel ezelőtt azon kijelentés hangzott el, hogy a Rágyújtott egy cigarettára és mohón füstölgetett, hogy nehéz gondjaitól meg­szabadulhasson. — Elismerem, gazember vagyok ! Mél­tatlan reád ! Hagyj el, taszíts el magadtól ! Bocsáss meg, még egyszer utoljára ... és elmegyek .. . eltűnök . .. nem háborgatlak többet... Katja, nem birtam ellentálni... nem birtam ... Akaratlanul történt minden, mintha csak álomban lettem volna! Most mit tegyek ? Elvesztem ! Bocsáss meg ! At akarta ölelni, de a nő kisiklott karjaiból. — Gyáva, nyomorult férfiak I Csak akkor van bátorságuk, ha minden ügyiik rendben folyik. De ha rájuk tör a szeren­cséi lenség kétségbeesnek és nem érnek egy fabatkát sem ! Szemben ült vele az asztal túlsó ol­dalára. — Mondj el mindent — tudni akarom! És a férj gyónni kezdett. Elmondta, hogy megbízatása szerint, a pénzt a bankba kellett volna szállítania, mikor útközben Nekraskovval talaikozott, aki lakására csa­bitotta kártyázni. Belemerült a játékba és az Összes pénzt elvesztette. Most véget kell vetni életének. Elhatározta, hogy meghal, de a nő azért észrevette, hogy még inga­dozik és kétségbeesésében mindenre képes lenne. Türelmesen végighallgatta tehát, azután igy szólt: — Ostoba, utálatos beszéd! Kártyázni, mindent veszteni — akaratlanul! Határozott őrület ! Ugy, ugy ! Korholj, korbácsolj, tégy velem, amit akarsz ! — Nem korhollak, de megmentlek, mint már gyakran tettem, pedig utállak és szánlak gyávaságodért ! — Üssél, csak üssél... úgyse tart már soká 1 — Ne kínozz, ue gyötörj ilyen alávaló módon .. . Beteg vagyok . . . még ma nem ettem egy falatot 3em. És most ez a meg­lepetés! Ez a tehetetlenség! Azt kérded: most mit tegyünk ? Erre könnyű a felelet. Most hat óra, menj el azonnal^Friemhez: és mondj el neki mindent. (tftdő) Köhögés, szamárköhögés, in­fluenza és a légzőszerveK bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIN SIROLIN „Roche"-t kellemes ize és kiváló hatása folytán szívesen veszik. Az összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN „Roche" csomagolást kérjünk és hatá­rozottan utasítsunk vissza minden pótkészitményt. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co,, Basel (Svájcz). — n— Grenzach (Baden).

Next

/
Thumbnails
Contents