Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-05-21 / 21. szám

Közérdekű iüggef^en hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETESI ARAK : Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. I. E lapok május 7. számában érde­kes cikk jelent meg „A városok fejlő­désének akadályaidról. Azt állapítja meg, hogy közgazdasági életünknek két fókusza, az életigény és ennek ki­elégítésére szolgáló termelési képesség közölt disparitás van ; ez hátráltatja a fejlődést; mert ha az életigény foko­zódik, anélkül, hogy a kielégítésére szolgáló képesség megvolna, bekövet­kezik a kivándorlás, olyan helyre, ahol a fokozottabb igények is kielégíthetők az előbbre haladottabb termelési ké­pesség által. Ilyen értelemben a gazdasági ha­ladás hordozói, zászlóvivői a munkások lennének. Megpróbáltam ezt az elméletet al­kalmazni városi viszonyainkra, aineny­nyiben részei az országosoknak, azért, hogy üdvös és hasznavehető tanulsá­gokat vonhassak le s e tanulságok kö­vetését ajánljam és szorgalmazzam ; igy pl. egy második latin iskola, fő­gimnázium helyett — közérdekből, elöbbrevalónak jeleztem műszaki iskola szervezését, épen az ipari munkások i érdekében ; a haladásnak ezen előhor­dozói nem mozdították meg az érde­! kében még a kisujjukat sem. Legutóbb, május 15-én, e lapok hasábjain parentáltam el földmivesisko­| Iánkat, melynek tanfolyamát a földm. j miniszter '/ 4-re akarja országosan le­i szállítani anélkül, hogy egyúttal a gazdasági ismétlöiskolák számát négy­| szeresükre emelné (300 helyett 1200-t kellene felállítania, hogy csak a mai arány megmaradjon a kisgazdák és ! középbirtokosok képzésére szolgáló tan­; intézetek közt) ; ismét vártam, hogy fog­i nak sir ni, fogatcsikorgatni az ország % 1 részének oktatására hivatott tanintéze­tek megszüntetéséért, a „haladó kultu­rát" képviselő munkáselemek, akár or­szágosan, akár városunkban. De csak | az általános szavazatjog érdekli őket, | meg az agrárprogram rn — proletár használatra, annyiban, hogy szeretnék megcsinálni, hogy agitáljanak vele, — de nem sikerül. A gazdák, kik talán szinte 2/ 3-ban alkotói városunk képviselőtestületi köz­gyűlésének, épen oly kevéssé érdeklőd­tek idáig az ö speciális tanintézetük iránt, mint az ipari munkások. Az a föntebb érintett elmélet tehát a gyakorlatban nem vált be: semmire se lehet használni, mert egyoldalú, semmi kontaktusa a lüktető élettel s még ha igaz volna is, nagyon kérdé­ses, hogy a kulturai haladás fokiué­röje-e általában az iparos munkásnak jobb kabátja, Ízesebb étele, kényelme­sebb lakása stb. ? Én szerintem Pápa városa akkor haladna kultúrintézményeiben, ha ujabb főgimnázium helyett csinálna műszaki iskoli ; földmivesikolájából középfokú gazdasági tanintézetet (amilyen az egyetlen bpesti kertészeti tanintézet) s kereskedelmi akadémiát (nem felsőfokú kereskedelmit). Mivel tehát a városok fejlődésére vonatkozó, érintett megállapítás uj igaz­ságok, postulatumok feltárására alkal­matlan, nem foglalkozom vele tovább s más módon fogom keresni városunk fejlesztésének útját. Előzetesen azonban jeleznem kell pár szóval, miért tartom időszerűtlen­nek, mai társadalmi berendezkedésünk mellett, az általános szavazatjog körül való csoportosulást ? Mi tudvalevőleg, hatvan év óta, a liberalizmus, a gazdasági szabadság TAkCZ/V Akaratlanul,,. Reggel hat órakor érkezett haza és rendes szokása szerint a hálószobájába vo­nult. De nem vetkőzött le, hanem egy karosszékbe rogyott, kezei mereven le­ereszkedtek térdeire és mozdulatlanul me­redt maga elé. Meddig maradt ebben a helyzetben, öt vagy., tiz percig, vagy egész óráig, azt ő maga s.e tudta. — Vesztettem ! ^Elvesztettem ! És maga előtt látta kártyapartnerének borzalmasan kárörvendő, rendithetetlen hi­deg arcát, melyen az önelégültség diadala ragyogott. , . — Pfuj! Milyen élet! -— így gondol­kozott magában. Az asszony közeledő lépteinek zaja hallatszott a folyosóról. Felesége, a göm­bölyű, szőke szépség, csipkés hálóköntös­ben, zöld bársonypapucsokban, gyöngéden mosolygó kék szemeivel közeledett feléje. — Mi bajod ? Az istenért, mi bajod, Misá ? — kérdezte, átható tekintetet vetve férjére. — Elvesztem ! — Kártyáztál ? — Igen. — Nos ? — Mit nos "? — ismételte a férfi fáj­dalmas lemondással. — Elvesztem ! — És felzokogott. Nehezére esett könyeit vissza­fojtani. — Hányszor bértelek, hányszor kö­nyörögtem, hagyd abba a veszedelmes já­tékot ! Részvétet érzett iránta és sajnálta ön­magát, mert érezte, hogy a szegénység és nyomor a küszöbön ólálkodik és az egész éjszakát aggódó remegésben virrasztotta át. — Már öt óra ! — igy szólt elgondol­kozva, mialatt az asztalon álló órára te­kintett. — Mennyit vesztettél, te, lelkem kínzója ? A férj összecsapta kezeit. — Mindent! Nem, még többet. Nem­csak a magamét, de az állam pénzét is ! Korbácsoljatok meg, tegyetek velem, amit akartok ! Megérdemlem 1 Elvesztem ! És eltakarta sápadt arcát tenyerével. — Mást nem mondhatok ! — Misá! Misá! Légy könyörületes irántam! Hallgass meg! Az egész éjét, átvirrasztottam! Én is csak ember vagyok! Miattad aggódtam, téged vártalak! És most ez a jutalom ? Legalább azt valld be, hogy mennyit vesztettél ? — Annyit, amennyit nem tudok meg­fizetni ! Senki se lud ennyit fizetni! Tizen­hatezer rubelt! Mindennek vége ! Szöknöm kell! De hová ? hová Ránézett nejére. Ösztönszerűleg von­zódott hozzá . . . — Milyen szép ! — gondolta magában és a keze után nyúlt, de a nő ridegen visszautasította. — Hogy tehetted ezt? Hogy is te­hetted ezt ? — Azt hittem, hogy veszteségemet visszanyerhetem ! Lakásberendezéseket u. m. háló, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendezéseket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben, ízléses, olcsó én modern butorok Állandóan raktáron! CTarv'-x-b&soIlsiarfc is ©lf oga>d-o3sL. ACH ADOLF bútorasztalos Pápán, Tizes malom udvarán.

Next

/
Thumbnails
Contents