Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.
1911-05-14 / 20. szám
22 földmivesisk. tekintem is, átlag a pápai méretekben, 22X400.000=8.800000K nemzeti tökéről s annak hovafordításáról kell határozni, mikor a földmivesiskolák szervezetét bolygatjuk; egyéb alsófoku mezőgazdasági szakiskolákat nem is emlitve most, a melyeknek száma 27 volt 2 év elölt. Azt mondja a földmivelési miniszter, hogy a földmivesiskolákat azért kell szervezetükben megváltoztatni, mert növelik a tulprodukciót gazdatisztekben. O tehát leszállítja a földrnivesiskolák tanulási idejét 2 évről félévre ; a másik féléven át az oktató személyzet munkássága megoszlik ; kiszállnak falukra, vándorelöadásokat tartani s a nagyszünidőben tovább fogják képezni a népiskolai tanítókat. A gazdakongresszuson Szabó István részletezi tovább a földrnivesiskolák reformját; szerinte a meglevő földrnivesiskolák céljuk szerint kétfelé válnak: nagyobb részük megmarad kisgazdák képzésére, kisebb részük gazdasági altiszteket képez középbirtokosok rendelkezésére ; amazok tanfolyama lesz fél év, ezeké másfél év ; amazokra 16—17 éves falusi fiukat vesznek föl; utóbbiakra kiszolgált katonai altiszteket. A kongresszusi előadó tehát kiegészíti a miniszter programmját: a gazdasági akadémiák képezhetnek továbbra is okleveles gazdatiszteket az uradalmakba ; a másféléves földrnivesiskolák altiszteket (elömunkásokat, ma jor meg tehenes, béresgazdákat ?) a középbirtokosoknak ; a többiek pedig érjék be a féléves tanfolyamokkal s okuljanak a vándorelöadásokból további 4 hónapig. (A szünidei 2 hónap t. i. majd a néptanítóknak kell.) Ha nem volna tőlem frivolitás, egész komolyan megkérdezném a földmivelési minisztertől, hogy lehetségesnek tartja programmja kardinális részének, a többet termelésnek megvalósítását, olyan módon, hogy leszállítja, mondjuk, a gazdatisztek számát, leszállítja ezenfelül a gazdaképzésre szolgáló tanulási időt általában, a földrnivesiskolák egy részében '/ 4-re, másikában %-re ? Az a legnagyobb akadálya a többet termelésnek, hogy kit hívnak gazdatisztnek (az 1900 évi XXVII. t. c. sze rint ?) Hiszen voltak ezelőtt is, most is vannak, a gazdatisztek közt épugy, mint egyéb pályákon, olyanok, kik a formaszerü minősítést — nem szerezték meg s nemcsak a társadalom, de a törvényhozás is elismeri minőségüket, ha gyakorlatilag működtek szakmájukban ; a legtöbb gazda különben ma is autodidakta s az marad to vábbra is/ Az 1—2 hónapos tanfolyamok a földinivesiskolában eddig is meg voltak ; meg a parádés gazdasági előadások is a városházán (lótenyésztés, házinyúl, méhészet, borgazdrság stb.) s hogy milyen nagy volt irántuk az ér deklödés, bizonyítja az a körülmény, hogyha nem rendelik ki a földmivesiskolai növendékeket s én nem jelentkezem a fiaimmal, a legtöbb előadást meg se lehetett volna tartani. Ezekről a tanfolyamokról tehát nyilvánvaló, hogy nem váltak be ; ha általánosítjuk is őket, nem fognak beválni. Volt a gazdakongresszuson egy előadói javaslat, Buday Barnáé, a gazdasági népiskolák szervezéséről ; háromfélék lennének; ahol legalább 120 ismétlő iskola köteles van, szerveztetnék önálló gazdasági iskola; ahol a tanköteles 60-nál több, paraszt mintagazdaságot rendeznének be ; ahol a tanköteles 60-nál kevesebb, több község egyesülne ily iskola fentartására. Ez volna az Apponyi által beterjesztett népiskolai törvényjavaslat kiépítése, melyet a mostani kormány politikai okokból, félretett; politikai okokból mellőzhette a földm. miniszter is programmbeszédében ; töle tehát a Buday-féle tervezet megvalósítását nem várhatjuk. Mi marad meg hát, megfogni való, a többettermelés biztosítására ? Nézzük csak ! a néptanítókat berendelik 40-vel a földmivesiskolákba, 6—8 hetes tanfolyamokra; ezek majd beviszik a gazdasági ismereteket a népiskolákba (így a miniszter és Buday Barna;) a polgári iskolákban tanítani fogják a gazdálkodást, aminek jutalmául a végzett növendékek egyéves önkényteaek lehetnek. (így szeretné Szabó István, kongresszusi előadó ;) a jogakadémiákon, egyetemen állítani fognak mezőgazdasági tanszékeket (szeretné Szabó Sándor jogtanár); régebben meg azt hiszem, Szilárd Ferenc kívánta a gimnáziumokat boldogítani gazdasági tárgyakkal. Kedvem volna folytatni, hogy varrjon ezentúl csizmát az asztalos, gyaluljon a csizmadia ; patkoljon lovat a szabó, burkoljon utcát a kárpitos, másik ismerőse segítette ; némelyik hajié kot adott rövid időre, de ennivalóval mindegyik ellátta. Mert a nyílt kezii, útszéli bo bérnek családjában sok résztvevő szivre akadt. Hiányos tudása, elhibázott nevelése mellett már gyermekkorában megszokta a semmittevést és fölcseperedve, képtelen volt a mindennapi kenyerét megkeresni, így teltek az évek. Olykor szégyeite nyomorult életét és fölébredt szunnyadó emberi önérzete és elhatározta, hogy komolyan munka után lát. Azonban nemes szándékai, minden alapot nélkülöző légvárai belefuladtak gyáva könyei haszontalan árjába. Alapjában nemes rossz, eredeti és sajátságos fickó volt, aki inkább részvétet, mint gáncsot érdemelt. Én gyakran támogattam barátságommal és mindig mellette állottam, mint bizalmasa, azon kríziseknél, melyek viharosan kezdődtek, de többnyire siralmasan végződtek. De ilyen bátortalannak, gyávának sohase láttam,, mint ma, mikor az elhagyott völgybe vezetett. Ma nem a megszokott gyermekes könyek nedvesítették arcát, hanem az érett férfi erőteljes fajdalomkitörései remegtették meg az egész testét. Igyekeztem lecsillapítani, de legnagyobb meglepetésemre vigasztaló szavaimnak semmi hatása sem jelentkezett. Röviden, szinte érdesen szakította félbe beszédemet és nyugodtan, határozottan a szemembe nézve, igy szólt : — Látom, hogy érdeklődik sorsom iránt, egy kicsit talán szeret is és ez reményt ad arra, hogy segédkezet nyújt vány életemnek egyszerre véget vetni. — Mindent szívesen megteszek, hatalmamban áll í — Ha csak egy parányi részvétet érez irántam, segítsen meghalni! — Meghalni'?/falán imegőrült ? hitami Azt hittem, hogy elméjében megháborodott, mert nem értettem szándékát. Ha nem láttam volna komoly tekintetét, határozatlan viselkedését, nem hallottam volna szavának szilárdságát, az egészet csak rossz tréfának tartanám. A szerencsétlen folytatta : Elmondom szándékomat a kényszerítő okokkal együtt. Bebizonyítom, hogy nem vagyok őrült. De megkímélem attól, hogy életem szomorú történetét ismételten végighallgassa, mert bőségesen ismeri már annak minden fájdalmas részletét; azt is tudja, hogy most miből és miként élek. Tudom, hogy végtelen jóságában mentségeket keres majd számomra ; de ezzel se fárassza magát ; úgysem fogadhatnám el, mert tudom, hogy most nyomorult és becstelen életet folytatok. Amíg gyermek voltam, magam kerestem és találtam mentségeket dologtalanságom számára és ugy éreztem, hogy Köhögés, szamárRöhögés, influenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a cc t. SIROLIN 1,Roche <l [-t kellemes ize és kiváló hatása 'olytán szívesen veszik Az Összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN „Roche" csomagolást kérjünk ós határozottan utasítsunk vissza minden pótiiészitményt. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Basel (Svájcz). Co., Grenzach (Baden).
