Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-03-27 / 13. szám

Közérdekű független hetilap Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A. könyv- és papirkereskedésében. A képviselőház fel van oszlatva és legközelebb már a választások határ­napját kitűzik, mely körülmény köte­lességünkké teszi, hogy a közelgő orsz. képviselőválasztásra polgárságunk fi­gyelmét bizonyos tekintetben felhivjuk. Nem lévén politikai lap, tehát mi a közelgő választásokhoz nem politikai szempontból akarunk hozzászólani, —• hanem csakis városi közérdekből, vá rosunk speciális érdekeiből. Ez a tér pedig előttünk mindig szabad, bátran elmondhatjuk arról nézetünket, ame­lyekről előre is kijelentjük azt, hogy azokban kizárólag a mi felfogásunkat tolmácsoljuk. Éppen azért ha elmondandó né­zetünk visszhangra találnak, örvendeni fogunk, ha pedig nem találnak vissz­hangra, elszigetelt — de teljesen ön­zetlen — felfogásunk mellett is meg­marad az a vigaszunk, hogy legjobb belátásunk szerint megtettük köteles­ségünket. Hogy pedig azonnal rátérjünk a dolog lényegére kimondjuk nyiltan, hogy városunk választó polgárainak saját jólfelfogott érdekében lesz a képviselőválasztás alkalmával oly je­löltre szavazni, aki a város speciális érdekeivek ott fenn mindenkor hathatós szószólója lesz és Pápa város jogos ki vánságainak érvényt is tud szerezni. Senki el nem vitathatja tőlünk, hogy városunk a haladás jelszavát tűzte ki és fejlődése érdekében a leg­messzebbre menő áldozatokat meg­hozta és jövőben is hajlandó meg­hozni Számos üdvös intézmény meg­valósítása van folyamattan és ezek között több olyan, mely hathatós tá­mogatásra szorul. Mindezen ügyek igénylik és követelik, hogy oly férílu képviselje Pápa városát, aki város­fejlesztési tekintetben nagy tekintély és elegendő befolyással bir, hogy Pápa város közérdekét a képviselőházban nyomatékosan támogassa. Teljes joggal követelhetjük, hogy városunk képviselője városunk minden igényét és minden érdekét alaposan ismerje, ö van hivatva arra, hogy erélyes kezeiben a mandátummal ha­talmasan mozditsa elő Pápa város hala­dását és fejlődését. Amely választó polgár nem ily éi te­lemben gondolkozik, az nyilvánvalóan saját városának ellensége. Nekünk oly képviselőre van szük­ségünk, aki velünk érez, ki nemcsak pillanatnyi Ígéretekkel akar mandátum­hoz jutni, hanem aki városunk speciális érdekeit figyelemmel kíséri és azoknak megvalósítását vállvetve vezérférfiaink­kal minden befolyásával érvényre is tudja juttatni. A mely választópolgár nem igy gondolkozik, az városunk érdekei ellen súlyosan vétkezik. Kijelentjük, hogy amikor ezen nézetünkkel elöállunk, a képviselő­jelöltnek nem pártállására utalunk. A mi álláspontunk az, hogy minden egyes választópolgár akkor, amidőn az urna előtt áll, politikai meggyőző­désének fenntartása mellett tartsa köte­lességének a város közérdekét is szem­1 AKCZ/Y . Az anya karjaiban. I. Mikor Paul négyéves volt, meghalt az atyja. Az édesanyja nemsokára férjhez ment Ferdinánd Martin kárpitoshoz, aki józan ko­rában elég derék ember volt. de ittas álla potában őrjöngő düh vett erőt rajta. Eleinte Paul boldognak érezte magát, éd-esanyja szerette, mint azelőtt és mostoha­apja, — az anyja kedvéért — szintén elég jól bánt vele. De mikor gyors egymásután ban kis fiu és leánytestvére született, Martin a szeretetével saját gyermekeit dédelgette, a mostohafiától pedig mindinkább elidege­nedett. Kényelmetlennek találta jelenetét és lassacskán meggyülölte. Ehhez járult még, hogy Martin egészen az italnak adta magát és napról napra durvább lett környe zetéhez. Végre a kis Paul lett a család bűnbakja és az anyja viselkedése — bár öntudatlanul — ezt még inkább előmozdí­totta. Nagyon szerette első házasságából született gyermekét, de nem merte mutatni, nem gondozta ugy, mint azelőtt. Később már természetesnek is találta, Paul a leg­idősebb ; most a kicsinyeken van a sor ; azokat kell gondozni, dédelgetni. Paul már ebből kikapta a részét, mikor még kisebb volt. És mikorra az anyja észrevette, hogy a mostohaapa milyen gyűlölettel viseltetik a szegény fiu iránt, már nem állott hatal­múban a helyzeten változtatni. Férje, má­moros állapotában dühöngve, gyakran meg öléssel fenyegette a fiút; az anya már csak egy módot tudott ennek megakadályozására: ha a gyermeket kiadja valahová eltartásra. De kihez ? Olyan rokonai, barátai nem voltak, akik Pault ingyen eltartották volna. Ahhoz, hogy penzióba adja, nem volt meg az anyagi módja, korára való tekintettel pedig még inasnak se fogadták volna fel. A szorongatott, kétségbeesett anya mindezt átgondolva, az egyetlen és utolsó menedékhez folyamodott, hogy a gyermeket a hatóság oltalmára bízza. Éz is kivihetet­lennek bizonyult, mert a szülők nem egészen szegények, a gyermek testileg, lelkileg nem beteg. Az anya tehát végső elkeseredésében a javítóintézetre gondolt. Vájjon felveszik-e oda ? Hiszen Paul csendes, jó gyermek volt, akinek egyetlen rossz tulajdonságát se tudná okul felhozni. A mindinkább fenyegetővé váló veszély elhárítására a kétségbeesett anya borzasztó és mégis hősies elhatározásra vetemedett, hogy lopásra csábítja csendes, jó gyermekét. — Paul 1 — igy szólt hozzá remegő hangon, — szaladj le az utcára a bazárig, ahol az ajtóban egy áru asztalon mindenféle holmit találsz ; nyúlj bátran utána, hozz egy doboz cipőkenőcsöt, egy darab szappant és irónt, azután szaladj haza fizetés nélkül. Pénzt nem adhatok rá, mert nincs. De lásd, ha a holmikat el nem hozod, apád téged is, engem jg megver. Felülmúlhatatlan versenyképessége Altmaim Bernát az Angol Divathoz címzett . .... . . . férfi-, fiu- és gyermekruha-áruházának Pápa, Kossuth Lajos-utca 9. KÜLÖN MÉRTÉK OSZTÁLY. -M MT MŰVÉSZIES SZABÁS.

Next

/
Thumbnails
Contents