Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-03-06 / 10. szám

s fenntartása költséges. Ámde tudjuk, hogy a kor egy vívmányát sem lehet ingyen megszerezni s közhasznú létesítmények mindig pénzbe kerülnek. Egyedüli szempont e dolognál ez nem lehet. A jó közigazgatás érdekében mi áldozat sem lehet nagy, erre a viszonyok már megtanítottak bennünket s azt hisszük, szívesen viselne a közönség egy kevéssel több terhet is, ha ennek a nagy célnak megközelítését elérné. Ha arra várunk, mig telefon célra valami alapunk lesz — nem leencl nálunk soha telefon. Itt igenis a vármegye közönségének kell áldozatot hozni s mi az ügyet oly fontosnak s oly sürgősnek tartjuk, hogy a vármegyének erélyesen kell intézkednie a távbeszélőhálózat létesítése ügyében s talán legcélszerűbb volna egy bizottság kiküldése, melybe a vármegyei közigazgatás körén kivül álló férfiak is bevonandók volnának. S nem gondoljuk ugy a dolog végrehajtását, hanyathomlok csináljuk meg minden községben a telefont. Nem. A bizottság készítsen a gyakorlati szükséghez mérten tervezetet arra nézve, hogy elsősorban mely községek kötendők össze telefonnal s évente mennyiben fejlesztendő a hálózat. Igy egy pár év alatt az egész vármegye a telefon előnyeit élvezhetné. A létesítési programmnál arra volna mindig súly helyezendő, hogy a közlekedés tekintetében mely járás van kedvezőtlenebb helyzetben s igy hol kell leginkább segíteni. Elsőrangú kérdést a költségek képezvén, ennek viselését több évre lehetne elosztani s meg vagyunk győződve, hogy folyton szaporodó elektrotechnikai vállalataink között akadna olyan, mely hosszabb törlesztés mellett elvállalná a telefon kiépítését, ha ez neki több évre szerződésileg biztosíttatik. De könnyen lehet, hogy a telefon létesítési, ele mindenesetre a fenntartási költségek fedezhetők, h a a telefon használatát a nagy közönség számára megengedjük. Kereskedők, iparosok, gazdák üzleti, általán a közönség magánügyeiben igénybe venné a telefont, kivált ha megismerkedik ennek nagy elönyeivel. A vármegyei távbeszélő-hálózat létesítése tehát közigazgatási s közgazdasági érdekből nagy fontossággal bir. Mi nem kételkedünk vármegyénk alispánjának azon Ígéretében, hogy a vármegyei telefonhálózat létesítésére a szükséges intézkedéseket megteszi, de azért felhívjuk megyebizottsági tagjaink érdeklődését ezen fontos kérdésre azzal, hogy az ígéret ne maradjon csak igéret, hanem alkalom adtán ezen hasznos és üdvös intézmény létesítését sürgessék. Ezt megtehetik már a legközelebbi megyegyűlésen. A 1919 február 26 és 27. — A Jókai kör vezetősége hetek óta lázas tevékenységet fejtett ki a tervezett estélyek sikere érdekében és ezen fáradozásuk nem is volt eredménytelen, mert mindkét est siker tekintetében határozottan felülmulta az eddig rendezett estélyeket. Sokszor van alkalmunk városunkban estélyeket végig élvezni és köreink ezen modern iránya talán egy vidéki városban sincs annyira kifejlesztve, mint éppen itj Pápán. A Jókai kör valóban büszke lehet azon fényes sikerre, melyet ezen két estélynek sikerével elért. A Jókai-kör vezetősége nagyon is szerencsés volt a szereplők felkérésénél, mert azok mindegyike tökéletes egészét és művészi élvezetet nyújtottak a | hallgatóságnak. Az első est. Szombaton este lett az első est megtartva, melynek műsora hangverseny számokból állott. Dacára, hogy az előző estén nyilvános főpróba lett megtartva zsúfolt nézőtér előtt, az éstén szintén táblás ház előtt folyt le a hangverseny és a műsor minden egyes száhiát megérdemelt tetszéssel fogadta. A műsort á tanítóképző-intézet ifjúságának zenekara nyitotta meg, moly „Magyar kesergő" cimü zeneszámot Gyémánt Miklós zenetanár szakszerű vezetése alatt kifogástalan precizitással adta elő. A következő szám Kovács József theologus szavalata volt, ki „A ruha" cimü költeményt nagy hatással szavalta. Ezután Naeter Elza a frankfurti opera tagjának remek alt hangjában volt alkalmunk gyönyörködni, ki Don Carlos operából olasz szöveggel „Don Fatale" áriáját éneangyalibb ifjú is hirtelen gyalázatossá, mihelyt megházasodott ? A vágyva vágyott goromba szó azonban makacsul késett, de annyit nem késhetett, mint a mindenkori vonat, amely sürü hivatalos kiküldetésekben szállította Ká szonyit. Voltak olyan időszakok, hogy csak vasárnap került haza, akkor is pár órára. S ezenközben a kis fia megtanulván beszélni, azzal a nagy promlémával fordult az anyjához, hogy : — Mama, ki az a bácsi, aki minden vasárnapon nálunk ebédel és engem meg szokott verni ? Amiből szintén csak az tűnik ki, hogy mennyire vendég volt odahaza Simon. Abban az időben egy duhaj, Öreg ember szokott garázdálkodni a korcsmákban, — ez az após volt. A jobb sorsra érdemes Öreg ur teljesen elárvult, mert nem volt, aki gondját viselje. Egy mindenes cseléd ügyelt rá, hogy ebédhez jusson, mert az élete párja a leányát execiroztatta reggeltől estig, sőt oda is költözött hozzá éjszakára. Viszont Kászonyi ipát, a jobb sorsra érdemes öreget, immár az embernyi fia kalauzolta misztikus éjszakák misztikus szórakozásai közepett, összehasonlító tanul mányokat téve, hogy milyen volt az élet valamikor régen és milyen most ; melyik cigány muzsikált jobban, melyik rosszabbul, továbbá a hegyi borok-e az alkalmasabbak, avagy a homokbuckák lőréi ? A fiatal férj egy szombat este keserves sirás közepett találta a a feleségét. — Mi baj, kis fiam ? Az asszony csak annyit tudott fuldokolni, hogy : — A mama... igérd meg, hogy — Mit csinált ? — Mindenekelőtt ezentúl otthon maradsz. —- Szívesen megtenném, de nem tehetem. Az élet, a körülmények, meg a sok más . . . Arra kifakadt a feleség : — Akkor legalább ments meg a mamától ! Kászonyi Simon igyekezett álmélkodó arcot vágni. — Ezt nem értem. — Persze, hogy nem érted, hiszen nem te vagy itthon, hanem én. Nem teveled zsarnokoskodik a mama, hanem velem. — Édes lelkem, hiszen a te anyád ! — Persze, hogy az enyém, de ami sok, az elviselhetetlenné válik. Végtére nem vagyok gyerek, hogy minden intézkedésembe belekössön; akármit csináljak NAPI , Felnőtteknek 3-4- teáskanállal Gyermekeknek 7-2 " > 5 Más ADATOLÁST W (tüdő) Röhögés, szamárköhögés, influenza és a légzőszervek, bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIN „Roche".t. SIROLIN „E,oche

8-t kellemes ize és kiváló hatása folytán szívesen veszik. Az összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN „Roche" csomagolást kérjünk és batáirozottan utasítsunk vissza minden pótkészitményt. Sirolin irodalmat X18 kívánatra ingyen és bérmentve küld F. Hoffmann-La Roche *8L Co, — Wien III I. Neulinggasse 11. - . is

2'RoCH%' SáSgí'íH owS^ Ili ""•Shei.g.da'tef^i. HUN AOHO- IFEJE'MÍ 22Í«*3-«kiskar!.". FI.. mm I MM