Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.
1910-07-24 / 30. szám
ZXZZXI- évfolyam. F'ébjpSb, ÍQIO. j-a-X±-a-S 24. 30. szám. M ¥ Közérdekű független hetilap - Megjelenik minden vasárnap. ELOFIZETESI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A. könyv- és papirkereskedésében. Régi nóta. Igenis régi nóta uj kiadásban ! Mindenre van bizottságunk, választmányunk, szükebbkörü, tágabbkörű, csak amire legjobban kellene, arra nincs semilyen. Nincs élelmezési bizottsága Pápa városának, a melynek feladatát képezné a közélelmezés ügyének gondozása, ellenőrzése, fejlesztése s legföképen a fogyasztó közönség érdekeinek őszinte és lelkiismeretes megvédése. Tisztára ki vagyunk szolgáltatva minden téren a szabad üzérkedésnek. Piaci rendszabályunk nincs s az általános rendszabályokat csak az tartja meg, aki akarja. Nagyon jól tudjuk mi, hogy ha méltányosak és igazságosak akarunk lenni, be kell látnunk, hogy Pápa rendőrsége a mai szervezetében s a város népességéhez viszonyított csekély létszámánál, fogva legjobb akarata mellett sem képes mindamaz igényeknek, hozzátesszük jogos igényeknek TÁKCZA Ha elmúlik a nyár, .L .. J U 1 i U S 10. ! Kedves Elemér! Ne irigyelj engem és ne sajnáld, hogy az utolsó vizsgára készülve a kadétiskola zordon falai között szenvedsz a kánikulai napok alatt, távol kedves, meghitt fészkünktől, Harasztostól. Érthetetlenül pocsékká lett az idén ez a vidám, kedélyes hely. Valami gonosz szellem incselkedik az emberekkel. Az arcok a régiek, de azért mindenki más. Egyik sem ismer a másikára. Érettségi bizonyítvánnyal a zsebemben, repeső örömmel jöttem ide. Most már én is számottevő tagja leszek a társaséletnek. Felavatnak az Öreg fiuk közé. De hol vannak a régi, virtusos, öreg fiuk ? Annyi pajkos csinytevésnek irigyelt hősei, egy év alatt mind mind igazi öreg emberek lettek. Akik tavaly még szellemeket járattak a régi kastélyba, tarka barkára festették át a kellemetlen fürdővendégek hófehér csónakjait s egy zivataros éjjel patkányt varázsoltak a botránykozó, prűd, Lorenz kisasszonynak papagálykalitkájába a rikácsoló bóbitás helyére, — ma ezek az összetartó félelmes maffiák szétszórtan lézengenek s oly kimérten ünnepélyesek, mintha mindnyájan falusi bíróságra pályáznának. pontosan megfelelni, amelyeket a nagyközönség vele szembén támaszt. A mi rendőrségünk erejét részben a bürokratikus teendők, az úgynevezett irodai munkák, részben a város területén teljesített szolgálatok annyira igénybe veszik és kimerítik, hogy holmi közélelmezési ügyekkel abszolúte nem foglalkozhatnak. — A közrendészetnek száz meg száz ágazata annyira szétforgácsolja a csekély erőt, hogy ha minden irányban mozogni és cselekedni akarnak, csak felületes munkát végezhetnek, mint amilyent a gyakorlati, a mindennapi élet tanúsága szerint végeznek. Ez azonban nem az ö hibájuk, hanem azoké, akik ott fukarkodnak, ahol nem kellene, ott sajnálják a fejlesztésre a pénzt, ahol a népszerűen hangzó takarékosság l a város egész közönsége megissza a levét. A rendőrség időről-időre, amint a város népessége szaporodik, az igények nagyobbodnak erösbitendö, hogy kötelességeiknek megfelelhessenek. S magában véve ez sem elegendő. Pápa városának közélelmezési bizottságot kell szervezni, de nem olyan gyámoltalant, tehetetlent, mint aminő a budapesti, amelynek megbénultak a mozgó szervei s mint a gutaütött ember, meredt szemekkel, tétlenül nézi a csudát, hogy mint emelkednek az élelmiszerek árai csupa üzérkedésből, a fogyasztó közönség kizsarolására. Jól szervezett, agilis, független és ügybuzgó közélelmezési bizottság a nagyközönség javára sokat tehet. A közélelmezés irányítása, ellenőrzése az adminisztráció szempontjából egyike a legfontosabb intézkedéseknek. A vezetés nagy tudást, alapos áttekintést, hosszú tapasztalat és kiváló megfigyelési képességet igényel. Az élelmezési bizottság vezetőségének kötelessége tisztában lenni azzal, hogy mennyibe kerül az egyes élelmi, cikk, mennyit fogyasztanak, — menynyibe kerül a termelés, az előállítás, mit és mennyit szállítanak a vidékről. Ismernie kell az okokat, melyek az árhullámzást előidézték, vagy elöidézVeszedelmes, mérges járvány hervasztotta el itt az életkedvet. Egyik öreg óriás hallatlan merészséggel vőlegény lett s azóta a többi is érdemes akar lenni a karikagyűrűre bűnös ifjúságának expiálásával. Az elsőéves jogász és a fizetéstelen bankűu egyaránt a vőlegénységet, vagy legalább is a vőlegényjelöltséget ambicionálja s igyekszik lefoglalni azt a leányzót, akinek családi körében biztos tippjei lehetnek egyelőre legalább édes ozsonnákra. És a nők ? Barátom, nincsenek már lányok Harasztoson ! A délelőtti fürdés elvesztette minden poézisét. A rakoncátlan, pajkos bakfisok, akikkel versenyt usztunk, csónakáztunk és hancúroztunk a strandon, most a sarkoktól a frizurájuk hegyéig elleplezve magukat, olyan szertartásos komolysággal lépnek a kabinjukból a vizbe, mint valami alapítványi hölgyek. És ezt a férjhezmenési láz tevé ! És már nem is törődöm az egész sereggel. Egy pár fiu még a régi maradt s ezekkel nap-nap után trénirozunk a berlini uszóversenyekre. Remek formát mutatnak már is. Egész bizonyos, hogy hamarább visszafizetjük a németnek Merseburgot, mint a te dicsi ármádiát. Érdekes újság semmi. Csak ilyen száraz levél telik ki ebből az Unalomországból. Hopp! Mégis. Ma délelőtt szokatlan izgalom verte fel az egész strandot. A part fövényén, a vízben, a csónakokban, mindenütt suttogva hajoltak össze a fejek. Gyönyörű, sugár nő, eredeti, merész fürdőkosztümben okozta a szenzációt. Minden szem mohó kíváncsisággal tapadt klasszikus formáira, ragyogó aranyhajára. Senki sem tudta, hogy kicsoda, honnan jött, de a nők már is keresztülnézték, mint a levegőt. Egy egyszerű, öreges asszony kisérte haza a fürdőből. Véletlenül egy uton haladtunk s folyton az járt az eszemben, hogy erről az ismeretlen tüneményről még érdekes dolgokat fog irni legközelebbi levelében a te B é 1 á d. Julius 30. Kedves Elemér! Szivemből sajnálom egyhangú, szürke kaszárnyaéletedet. Bár keserűséget lopok a lelkedbe, nem hallgathatom el, hogy milyen gyönyörű az idei nyár Harasztoson. Idejöjjön, aki még nem tudja, hogy milyen a vidám élet, a pezsgő elevenség. Csak ugy suhannak a napok, mint valami tündéri játéknak a fátyolképei. Te persze érdekes újságokra vársz. Kezdem és végzem is talán a legérdekesebben. A mi világunk most kivétel nélkül elytikus pályán mozog, egy ragyogó, fényes Nap körül. Már említettem neked Harasztos uj vendégét, a szépséges istennőt, akit igazán csak hódolat illet meg és nem bírálat, amint azt ezek a mi rossznyelvű asszonynépeink teszik.