Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-11-07 / 45. szám

^CIXZ. évfolyam. Fébjpsb, 1909. oisL-tóTDex* 31. 4:4^. szára l\M\ KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ: rtMákf'siís FMCsrii. HIRDETESEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Városi párt. Annak a sok mellöztetésnek és megaláztatásnak, amelyben ugy a városoknak, mint azok polgárságának és tisztviselőinek tulos-tulon már részüK volt, leginkább az öntudatos városi polgári osztály hiánya az oka. Ha egy önérzetes, jogait és polgári szabadságait féltő városi polgárság már jóval előbb szervezkedett volna, akkor bizonyára meggondolta volna minden felsőbb hatalom, hogy packázzon vele. Ez az öntudat, ez a szervezkedés azonban hiányzik s a polgárság a kritikus időkben, a helyett, hogy sarkára állott volna, díszpolgári oklevelekkel igyekezett a felsőbb hatalmasság kemény szivét maga irányában engedékenynyé tenni. A helyett, hogy a solidaritást kereste volna a többi városok polgárságával a közös és együttes fellépéshez, inkább pártolta — a diszmüipart. Ilyen gerinctelen a polgárság egy része, amely a város közügyeiben nem a pártatlanságot, az önzetlenséget kereste, de amely könnyen volt kapható a személyi intrikákhoz, vagy az önző egyéni törekvések támogatóiul, csakhamar a klikkek bűvkörébe került, másrésze pedig elfordult a közszerepléstől és a legfontosabb városi közügyek intézése alkalmával távollétével tündökölt s magukra hagyta a leghangosabbakat. Az igazi polgári öntudat hiánya hozta létre a klikkeket, a személyes intrikákat, a botrányhajhászást, az önző célok követését, majd a nagy közönyt. Szerencsére azonban, amint az eseményeket és jeleket megfigyeljük, ez az állapot szünőfélben van. A polgármesterek kongresszusai ráterelték a figyelmet a városokra. A városok polgárai maguk is most veszik észre, hogy a sok honboldogitási akció közepette hoppon maradtak. Érzik, hogy sem a régi, sem az uj irányzat nem kedvez a városoknak s mintha csak egy hosszú álom vonult volna el felettük — a városok egymásután ébredeznek. Aki figyelemmel kiséri azokat a mozgalmakat és szövetkezéseket, amelyek a közel múltban lefolytak, lehetetlen, hogy a legjobb reményekkel ne teljen el a jövőt illetőleg. Itt vannak a városok, a városi tisztviselők kongresszusai. Itt vannak az iparosok és kereskedők szerződései és itt vannak a több városban eddig lefolytatott u. n. városi vagy polgári-párt alakitások. Ezekben a szövetkezésekben még most egymástól függetlenül, öntudatlanul törnek azon cél felé, amelynél a városok boldogulása s a városi elemek, a városi polgárság térfoglalása van felírva. Csak egy alkalmas kéz kell, mely összefogja ezeket, hogy egy hatalmas országos városi pártot alakítson belőle, eleinte tisztán társadalmi később várospolitikai célzattal. Pro grammjának első pontja mi lenne más

7 mint pártolni mindent, ami városi. A városok s ezek polgárai érdekeit megvédeni s azoknak érvényesülését minden irányban biztosítani. A városok közgazdasági fontosságát el^m- IÁ K CZ A. Lemondás. Ott állott a kórház ajtajában, amikor először láttam. Szelid mosolylyal tekintett felém s szép kék szemét földre sütötte. Amidőn udvariasan félreállottam, hogy elsőnek léphessen be az ajtón, két kezét összetette a keblén, félrehúzódott és igy szólt: — Mi nem léphetünk be senki előtt a földön! — Csak az égben járnak mindnyáj mik előtt. — Feleltem az elpirult apácának, s az egyház leányának szelid bűbáját szemlélve, önkéntelenül eszembe jutottak a világ leányainak kihívó bájai, kik épp oly sze gények gazdagságukban, mint amily dúsgazdag az örök szegénységet fogadott apáca a maga lelki világában. Szép, jó és tiszta vagy te, szelid Benigna testvér; nem kérdem történetedet, mégis ismerem. Nem hallottam senkitől, mégis elmondom. Az a feszület is tud róla, amely előtt oly gyakran térdelsz; talán a földfelettiekért rajongva, talán a földiek elvesztését siratva. Vagy talán szokásból, mint ahogy a virág sem tudja, miért nyílik, miért illatozik, miért hervad el . . . Látom atyád, az öreg szabó szegényes, nagyon szegényes ruhácskáját. Az atya ott görnyed a foltozni való ruhadarab felett. Ölt, ölt, és ölt, kora hajnaltól késő estig, és ha ezer, meg ezer öltést tesz, még akkor sem keresett elég kenyeret hat gyermekének, és a béna nagyanyának. Az apának a munkához italra van szüksége, mert — mondja gyakran — a szegény embert- mi más juttatja egy kis erőhöz, mint a szesz? A szemei véresek, a teste reszketeg, a munka nehezére kezd esni. Mi más segíthet ezen, mint több, még sokkal több pálinka. Reggel van, s amig a szerencsétlen öreg ember dolgozik, az anya ott van a templomban, a nagyanya pedig a templom előtt. Az anya imájával könyörgi le Istentől a jólétet, a szerencsét, a ^boldogságot, a nagyanya pedig Isten nevében az emberek irgalmasságátóí várja a mindennapi kenyeret. A templom koldusnője szegény. Akik a templomból jönnek, azok egy perczig jobbak a többi emberéknél, és önmaguknál, lert jJütT Azért pártoljuk a Brazília kávébehozatalt nem kiabál az áraival, nem téveszti meg a vevőközönséget az áruval, ott kapható naponta friss pörkölt kávé. Úgyszintén Tiyerská^ré HsLTxlöixlegességel^lDexi. ±s nagy a. Az-álasztólc. Kapható még cukor, csokoládé, cacaó, mandola, mazsolyaszöllő, vanília, rizs, szilva, valódi nemes paprika, dió, mogyoró, valamint tea, rum, likőr és cognac különlegességek eredeti zárt palackokban. •• K-agler és caramella IkzülöxíJLegessóg— A legpontosabb és a legszolidabb kiszolgálás ! — A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve, maradok teljes tisztelettel LOWENSTEIN M. MIKSA.