Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-09-12 / 37. szám

XIX. ÓTrfoljram. Pápa, 1909. szeptember 1237. szám PÁP HOZ MY KOZERDEKU FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Rgósz évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ: HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Hol késik a bejelentő hivatal ? Évek hosszú során halljuk hangoztatni, hogy városunkban a bejelentési hivatal létesítése aktuálissá vált, sőt már ez érdemben a rendőrkapitány egy szabályrendeletet is készített, de mindezek dacára nem látunk semmi oly jelenséget, mely ezen fontos intézmény megvalósítását némileg is előmozdítaná. Ezen körülmény késztet bennünket a felszólalásra és intéző köreink figyelmét ezen kérdés szorgalmazására felhívni. Bizonyára nem mondunk uj és meglepő dolgot, ha azt állítjuk, hogy közigazgatásunknak sok mizériája van, s nem is igen fog ellenmondásra találni az sem, hogy a közigazgatásnak leggyengébb, legkorhadtabb részét a községi adminisztráció képezi, sőt e sajnálatra méltó fokozás folytatásként egész bátran megkockáztathatjuk azon állítást is, hogy legrosszabban a ren dezett tanácsú városok vannak adminisztrálva s nem alaptalan azon keserű c^ TÁRCZ/V Az áruló, EÖrsy Ilona letette menyasszonyi fátyolát és gyászruhába öltözött, mert lakodalma után harmadnapra daliás ura, a vitéz Dezső Imre elment Rákóczi táborába. Dezső Imre ott, a messze táborban, a lobogó tüzek fénye és a tárogató édesbús hangja mellett ezerszer és ezerszer elszállott gondolatban hitvese felé és mig a vig fiuk gond nélkül ürítgették a kupákat, az ő lelke ott mulatott a debreczeni portán, ahol üdvössége bizonyára epedve számlálta a perczeket. Fel is tlint ez a komolyság Daray Lászlónak és egyszer, midőn a bor beszédesebbé tette, gúnyolod ni kezdett Imrével: Sohse busulj, barátom I Az asszonyoknak mindig akad vigasztalójuk. évelődés, mely e kifejezésben „rendezett tanácsú város" bizonyos akaratlan humort iát. Pápa városa is rendezett tanácsú város. Nos, ha valaki csak legkisebb fogalommal bír egy 18000 lelket számláló rendezett tanácsú város közigazgatásáról, be fogja ismerni, hogy Pápa városának bejelentési hivatalra nagy szüksége van. Pápa városába elég olyan ember költözik be, akik itt évekig el laknak, de azért a hatóságnak nincs tudomása róla. Vannak, akik itt megtelepülnek, használják a polgárság által nagy fáradtság és költséggel létesített hasznos intézményeket, de eszükbe sem jut. hogy lakositásért folyamodjanak s a szabályrendeletileg megállapított öszszeget befizessék. Már engedelmet kérünk az intéző köröktől, különösen a városi hatóságtól, de azt nem tudjuk megérteni, hogy ez miként lehet Pápa városában eképen ? Eltekintve, hogy igy nagyrészt a polgári kötelességüknek nem tesznek eleget, de sőt sokszor oly eset adja magát elő, hogy a városi hatóság azt sem tudja, vájjon egy bizonyos nevü egyén tartózkodik-e a városban vagy nem, holott már éveken keresztül itt időz városunkban. A rendőrségi szolgálat is nagyban volna könnyítve, ha a bejelentési hivatal könyveiből kiolvashatnánk, hogy ki honnan mikor jött ide, mi a foglalkozása, hol van állandó lakása stb. Nem fejtegetjük ezt tovább, hanem rámutatunk, hogy a bejelentési hivatalra közegészségi tekintetből is nagy szükségünk van. Ha bejelentési hivatalunk volna, a hatósági orvos azonnal megtudhatná, hogy honnan hová, minő számú és foglalkozású munkások érkeznek városunkba, mi a mai körülményekhez képest igen fontos tényező, mert igy sem a felsőbb hatósági rendeleteknek sem egészségügyi követelményeknek eleget tenni nem lehet. Nyilvános tehát, hogy városunk közegészségügye nagyon is megköveTalán többet is szólt volna, ha Dezső Imre hirtelen fel nem szökik a gyepről és elébe nem áll Daraynak. A máskor szelid, csöndes Dezső Imrét elöntötte a méreg és igy szólt Lászlóhoz : Becstelen, gyáva és hitvány ember az, aki nőket sérteget. És ez a nő, akinek nevét te részeg ajkaidra veszed, az én feleségem. A többit megértheted, reggel hajnalhasadáskor a táboron kivül el várlak. Dezső Imre sohasem volt valami benső barátságban Darayval. László ugyanis egy időben sokat lorgolódott Eörsy Ilona körül. Ilonának azonban sohasem tetszett a fiu és jól tudta, hogy pusztán azért vágyódik a keze után, mert mint egyetlen leányra nagy vagyon nézett. Mikor aztán Dezső Imre kezdett udvarolni Ilonának, László lassankint elmaradt az Eörsy portáról. Dezső Imre másnap hajnalban két vitéz társával, Bonyhádi Lajossal és Szekeres Istvánnal a tábor szélén várta ellenfelét. A nap lassan előbukkant a szemhatár szélén, aranyos sugarai mohón itták fel a kövér harmatcsöppeket, a szomszédos falvak harangjai imára kondultak, a madarak csicseregve köszöntötték az ébredő természetet. Daray László azonban még mindig késett. Két teljes óráig várták a vitézek a meggondolatlan beszédű ifjút, de hasztalan. Daray László valóban elmenekült még azon éjszaka a Dezső Imre kardja elől. Biztosra vette, hogy életébe fog kerülni könynyelmüen kimondott szava. Mivel pedig szerette az életet és tudta, hogy még az esetben is, ha egy sebbel menekül az Imre haragja elől, előtte meg nem állhat, egy merész elhatározás fogamzott meg agyában és még az éj folyamán átszökött a németek táborába, felajánlván szolgálatát Heiser Kázmér német kapitánynak. Dezső Imre biztosra vette, hogy László Schwach Mór cipőraktára Pápa, Kossuth Lajos-utca (Karsay-féle ház, az uj posta mellett), hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. Beteg lábakra (ortopiid-munka) kiváló gond lesz fordítva. Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vizmentes vadász csizmáit és cipőit. Ugyanitt saját készítésű raktári cipők kaphatók. ^JJ