Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-06-27 / 26. szám

0 \ V KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : ffft&IAYBSS FM«m HIRDETESEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL A R FVI i N könyvkereskedésében. Sürgessük az önállóságot! Az országos nagybajok és gon­dok között, melyek most az egész magyar közvéleményt lefoglalják, ne feledkezzünk meg szűkebb lokális ba­jainkról, melyek között első sorban áll az óriási illetéktelen teher, a mely a mi városunkat is nyomja. Nagyon helyesen lett fejtegetve a polgármesterek országos kongresszusán hogy a vidéki városok, első sorban a rendezett tanácsuaknak sanyarú hely­zete s óhajtandó, hogy fejtegetéseinek szelleme az intéző körök felfogásával párhuzamos legyen. Hosszú és küzdelmes esztendők óta húzódik a városi törvény ügye, s nem tudtunk vele zöld ágra vergődni. A rendezett tanácsú városok névleges autonomiája már valóban tarthatatlan helyzetet teremtett. Nem autonomia ez, hanem ketrec, melyben a foglyul ejtett rab „szabadon" tehet két lépést előre és két lépést hátra, de ebben is meg­akadályozhatja az őr : a vármegye. A rendezett tanácsú városok nem­csak, hogy megérettek már arra, hogy a vármegye gondnoksága alól eman­cipálják őket, de fejlődésüknek egye­nesen hátrányára van azon körülmény, hogy minden egyes dolgukba beavat­kozhatik, minden egyes határozatát meg­semmisitheti egy közvetlen fölöttes ha­hatóság, amely sok tekintetben egyút­tal rivális is. A városi polgárság, mely az ö elöljáróit választja, rendelkezik leg­alább is annyi intelligenciával és itélö képességgel, hogy a város élére olyan embereKet tegyenek, akik ott helyüket megállják. Ezt a kvalifiikált, a város ügyeivel közvetlenül ismerős elöljáró­ságot akkor dezauválja a nem kvalifi­káltabb elemekből alkotott vármegye­háza, mikor neki teszik és a kormány előtt is inkább latba jő az ö szava, mint a városoké. E méltatlan helyzetből egyszer már végre ki kell szabaditani a városokat. Autonomiát követelünk, amely biz tositsa nekünk, hogy sorsunkról éppen olyan joggal és hatáskörrel intézked­hessünk, mint a szabad királyi váro­sok. A mig ezt az autonomiát nekünk meg nem adják, addig szó sem lehet a vidéki városok intenzív fejlesztéséről. Folyton hangoztatják, hogy a vár­megye ósdi, korhadt, beteg intézmény, még is ennek rendelik alá a modern élet lüktető szervét; a várost. Hát eb­ben a politikában igazán nincsen se logika, se észszerűség. Autonomiát nem akarnak adni, de terhet, azt bőséggel rónak ránk. Az állam feladatát képező közigazgatást, jogszolgáltatási, adóbehajtási, közokta­tási, közegészségügyi, utfentartási, ka­tonaelszállásolási és egyébb teher orosz­lánrészét a mi nyakunkra sózzák és főleg e terhek súlya alatt nyögnek a vidéki városok, melyek közül több száz perczentnél nagyobb pótadót kénytelen kivetni, Hát ezeket a nagy terheket vagy azoknak legalább legigazságtalanabb ré­szét mikor veszik már le rólunk ? Élünk, halunk, dolgozunk az államért, váro­sunknak csak a maradékot juttathatjuk. c^ TARCZA. -^o Az idegen flu. i. Hamvas Károly igen-igen csendes em bérré változott, mióta családi életében az a szomorú fordulat történt, Magányt keresett, aliol nincsen az ember egyedül s erre a célra, legalkalmasabbnak találta a főváros emberrengetegét. Hamvas Károly inasa sokszor azt gon­dolta hogy az ura talán beszélni is elfelej­tett, oly szótalan volt. Soha látogatót nem fogadott; többnyire ot.lhon ült, eltemetkezve tudományos könyvei közé. Annál nagyobb volt a derék cseléd meglepetése, amikor egy délután koromsö­tétruhás, sürün fátyolozott fiatal hölgy csön­getett be a lakásba és Hamvas Károly urat kereste. •— Sétálni ment. De mindjárt hazajön. Tessék megvárni a dolgozószobájában, — mondta az inas. aki szívből örvendett, hogy végre akadt valami, amit roppant érdekesen lehet majd előadni a bérkaszárnya cseléd­társalgójában,— a házmesterné szalonjában. A fiatal hölgy nehezen tudta bevárni a lakás gazdáját. Fölkelt a bőr karosszék­ből, odalépett az ablakhoz, kitekintett a hü vös, felhős nyári délután borongásába. Ugy leste, ha jön-e, feltűnik e már az utczán a várva várt alak ? Egyszerre feltárult mögötte az ajtó s egy magas, szikár férfialak jelent meg a küszöbön, arcza oly sovány, hogy szinte a csontjára volt száradva a bőr. Acél­szürke szemeinek nézése éles és hideg. S ez a hideg tekintet most még fagyasztóbbá l változott,mikoi'HamvasKároIy vendégét meg­pillantotta. Az elvált felesége állott előtte. II. Evekkel ezelőtt Hamvas Károly egy felvidéki kis városban lakott. Keresett, ne­vezetes ügyvéd volt, valóságos félelmes nagyhatalom. Félelmes a városka zöld asz­tala mellett s félelmes a törvény sorompói előtt, Jaj volt annak a szónoknak, akinek beszédét ez a borotvaéles és kegyetlen elme tépte izekre ! S jaj volt az ő pörbeli ellen­felének is, ha ő szállott síkra ellene, a pa­naszos is vádlottá zsugorodott Össze, aki kegyelmet kért a védőügyvédtől. Hamvas Károly, akinek a szive olyan volt, mint a befagyott tó : mélységes és hi­deg, csodás átváltozáson ment keresztül, amikor házát egy rózsás, szöszi fiúcska ka­czagása verte fel. A szófukar, komoly férfi aki éppen nem értett az érzelmei kifejezé­Az Ne törje a fejét Az „ARANY OROSZLÁNY"-hoz. „ARANY OROSZLÁNY" hoz. £| €1 íloI vegyen jóiztül zamatos .kiárvé-t, fp mert ezt a Brazília kávébehozatalban naponta frissen pörkölve kaphatja. Úgyszintén nyers kávé különle gességekben nagy a választék. Kapható még cukor, csokoládé, cacaó, mandola, mazsolyaszöllő, vanília, rizs, szilva, valódi nemes paprika, dió, mogyoró, valamint tea, rum, likőr és cognac különlegességek eredeti zárt palackokban. •• K-ag'ler és oaaret mellei ^ixlöznxlegesség. — A legpontosabb és a legszolidabb kiszolgálás ! — A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve, maradok teljes tisztelettel LÖWE3VSTEIN M. MIKSA.

Next

/
Thumbnails
Contents