Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-04-18 / 16. szám

Ha mindezeket összeadjuk, minő intéz­ményeket létesíthettünk volna a kifizetett összegekből, bizonyára már valamennyi vá­rosi intézményeink kiépíthető lett volna belőle. Ily illetéktelen kiadások mellett csak­ugyan lehetetlen azoknak a törekvéseknek megfelelni, amelyek a város képviselőtestü­letének lelkületét adhatják. Le kell tehát venni válláról az idegen terheket, meg keil szüntetni a gyámkodást felette, mely most bilincsekbe veri, s szabad röptébe megakadályozzák. Pápa városa a vármegye törvényható­sági bizottságba 12 választott és 34 viriliösel van képviselve, ha ezek kimaradnak, ugy helyettük ugyancsak megfelelő egyének vá­laszthatók, a városi virilisták után pedig ugyancsak a legtöbb adófizetők jöhetnek be, tehát ez éppen nem befolyásolhatná az át­alakulást. Anyagi szempontból sem lehet az át alakulás ellen érvet felhozni, mert a várme­gyén a pápai ügyek kivonásával a hivatal­noki ügylétszám csökkenthető, továbbá az utak jókarban tartásának áthárításával meg­szabadul a vármegye egy jelentékeny ki­adástól. Területe lakossága pedig alig változik, mert '20000 lélek, s a 11000 ezer katasztrá­lis hold terület kivonásával is a vármegye még mindig terület nagyság szerint a vár­megyék között 28-ik, lakossági szempontból 31-ik helyét foglalja el. A vármegye lakossága pedig elég jó módú ahhoz, hogyha némi anyagi hátrányt szenvedne is a vármegye, hogy ezt nagyobb nehézség nélkül pótolhassa, különösen akkor amikor a vármegye csakis arra van hivatva, hogy egy nagy terület szétágazó akaratát központosítsa, a községek és kisebb városok önkormányzatát, közigazgatását ellenőrizze, azokra felügyeljen. Mindezekből az elfogulatlan bíráló ki­mondhatja, hogy Pápa r. tanácsú város ugy szellemileg, mint anyagilag elég erős arra, hogy önálló törvényhatósággá alakuljon annél­kül, hogy ezen lépéssel akár szellemileg, akár anyagilag a vármegye közigazgatás be­töltésére képtelenné válna. Indítványozza a városi tanács, hogy a képviselőtestület mondja ki az átalakulás szükségét s a magas kormányhoz intézendő memorandum elkészítésére küldjön ki egy 5 tagu bizottságot, mely memorandumot a pol­gármester elnöklete alatt egy 40 tagu kül­döttség, az országgyűlési képviselőnk bevoná­sával nyújtsa át a Belügyminiszter Urnák, képviselőház elé terjesztés céljából. Eddig a memorandum, melynek tartalmassága és ügyesen megokolt ér­velése városunk főjegyzőjének dicsére­tére válik. A memorandum a legköze­lebbi közgyűlés napirendjére kerül és a képviselőtestületnek alkalma nyilik, hogy városunknak ezen jogos kérelme minél előbb a képviselőház plénuma elé kerüljön. Lóverseny Pápán. Már tettünk említést, hogy városunk­ban f. hó 25-én a huszárezred nagygyakorló­terén lóverseny lesz tartva. A lóversenyt rendezi a „Veszprémme­gyei Agarász és Lovas Egyesület" a m. kir. Földmivelésügyi Miniszter, a Magyar lovas­egyiet és az „Urlovasok Szövetkezete" tá­mogatásával. A lóverseny a következő futamokból fog állani : I. Urlovasok szövetkezetének dija. Sik­verseny. Hadicap. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Táv. 1400 m. II. Urlovasok szövetkezetének dija. Gát­verseny. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a har­madiknak. Táv. 2800 m. III. A m. kir. pápai 7 honvéd huszár ezred tiszti karának akadály versenye. Tisz­telet-dij az 5 első helyezett lovasnak. Táv. 4000 méter. IV. Pápai nagy akadály verseny. A földmivelésügyi miiiszter dija 1500 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 200 korona a harmadiknak és tisztelet-díj adja gróf Esterházy Pál a győztes ló lova­sának. Táv. 4000 méter. V. Nyeretlenek versenye. SiJcverseny. A földmivelésügyi miniszter dija. 1200 kor. a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak és tisztelet-dij, adja a Veszprémmegyei Agarász és Lovas­egyesület a győztes ló lovasának. Táv. 2400 méter. VI. A m. kir. pápai 7 honvéd huszár ezred altisztjeinek vadász versenye. Pénz díj. Adja az ezred tisztikara az 5 első lovasnak. Táv. kb. 4000 méter. VII. Mezei gazdák versenye. Sikverseny. 150 korona a győztesnek, 100 korona a má­sodiknak, 50 korona a harmadiknak adja a Veszprémmegyei Gazdasági Egyesület. Résztvehet minden kistenyésztő saját neve­lésű lovával. Táv. kb. 2000 méter. (Pálya egyszer körül.) Első hely 3 korona. Második hely 1 korona. ^Programm 10 fillérért kapható Haj­nóczky Árpád könyvkereskedésében és aznap a versenytéren. A lóverseny kezdete délután 2 órakor. Az igazgatóság a nagyérdemű közön­séget szívesen látja. A lóversenyen totalisateur Is lesz ál­lítva. mentőgondolatra. Mások azonban ugy talál­ták, hogy a hazugság kegyetlenség volna. Csúnya megsértése a kegyeletnek, hogy a leánya operette trikóba bújjék, amikor az édes anyja a ravatalon fekszik. A férj szomorúan csóválta meg a fejét: — Nem lehet, nem lehet ! . . . Mikor azonban visszatért a szállóba a feleségéhez, nem mutatta meg neki mind­járt a táviratot. Küzdött magával : hátha csakugyan engedelmeskedne az igazgató öt­letének. A primadonna felvillanyozott kedv­vel készült az előadásra. Hallotta, hogy még a zenekart is csaknem kiszorították helyéből az ő művészetének tisztelői ; -hal­lotta, hogy a virágkereskedések alig győzik a sok megrendelést teljesíteni. Tehát ma este újra dicsőségben fog fürdeni. Micsoda legendákat fog mesélni az ür.nepeltetéséről budapesti pályatársnőinek 1 A férj lázas idegességgel nézte ezt a csapongó örömet, melyet neki meg kell rontani. Az asszony persze észrevette a nyugtalanságát és nem tudta mire vélni. És aztán észrevette, hogy mikor a férje kabátot vált: a levetett ru­hájából egy papírdarabot igyekszik látatla­nul átcsempészni az újonnan felöltött ka­bátba. Odaugrott és kiragadta a férje kezéből az összegyűrt papírdarabot. Mert szerelmes volt a férjébe a széj) asszony, szerelmes és féltékeny. Elolvasta és kiesett a kezéből az ösz­szerongyolódott távirat. 8 leroskadt a kar­székbe és köny borította el mind a két szemét. — Istenem ! A szegény mama I Mert hiszen mégis csak szerette a szegény, gyámoltalan öreg asszonyi, a frl­lérnyi vagyon nélkül elhalt kiskereskedő özvegyét, a ki csak alkalmatlan lom volt az ő csillogó háztartásában. Pedig zsémbes is volt az öreg asszony — mindig zsémbelt az ő költekező, könnyelmű életmódjáért. — Már most utaznunk kell r azonnal haza, — mondotta keserűen. — Értesítsd az igazgatót, hogy nem léphetek föl. Az is örülni fog a meglepetésnek — három órá­val az előadás előtt ! — Hiszen már tudja, látta a táviratot. És kétségbe van esve. Kétségbeesésében már azt is mondotta nekem : Titkolja el a felesége előtt, hogy táviratot kapott. A mű­vésznő ne is sejtse a valóságot. És a mai est meg lesz mentve 1 De én nem mertem ezt veled megtenni. Hosszantartó csend állott be e sza­vakra, az asszony eleinte gondolkozva lesü­tötte, azután a férfira emelte szemeit. Ösz­szenéztek, mint akik egymástól várnak bá­torítást. És megértette egymást férj és fe­leség, az impresszárió és a művésznő. Az asszony lassan fölemelkedett és a ruhaszek­rényhez lépve, háttal fordulva, mondotta az urának : — Igen . . . Eredj és mondd meg az igazgatónak, hogy eltitkoltad előttem az egészet ... S az impresszárió futott a színigazga­tóhoz és az újságírókhoz és elmondta nekik, hogy látva a felesége nagy örömét, amivel az előadásra készül: nem volt lelke azt az örömet megrontani, sötét kétségbeeséssé változtatni. Nem árulta el a neje előtt a gyász hirét. És este íényes, tomboló siker­rel zajlott le az előadás. A diva képes volt rá, hogy egy fölkapott operette kaczkiás címszerepében, ajkán azzal a mosolygással lépjen a színpadra, amivel az ifjúság má­morát tudta felgyújtani, még a legvénebb, legelfásultabb kaszinói zártszékbérlő szivé­ben is. És mig zúgott a zsúfolt ház tapsa és a diva édes ajkán megcsendült a fülbe­mászó keringő, a zártszékek és a páholyok során elterjedt a szánakozó suttogás : — Szegény asszony ! Hogy tréfál, hogy kaczag, hogy bohóskodik itt előttünk ! Es sejtelme sincs arról, hogy otthon milyen szivettépő gyász várakozik rá ! Istenem, — milyen megrázó tragédia rejlik e mögött a léha operette mögött. Sehwach Mór cipőraktára Pápa, Kossuth Lajos-utca 25 sz. (a Párisi Nagy Áruházzal szemben), liol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. Beteg lábakra (ortopdd-munka) kiváló gond lesz forditva. Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. Ugyanitt saját készítésű raktári cipők kaphatók, f® ihletet mijiH 1-éa az uj pasta mállott levő Karsay-féle házba helyezem át.

Next

/
Thumbnails
Contents