Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-04-18 / 16. szám

Színészet Pápán. Szalkay Lajos színtársulata húsvét vasárnapján kezdte meg városunkban a tavaszi sziniévadot. A társulat tagjai a tavalyi őszi szezonból, régi jó (ismerőseink és csak annyiban változott meg a társulat, hogy a téli sziniévad alatt teljesen össze vannak játszva és nálunk kifogástalan precíz előadásokat produkálnak. Az eddigi bemutatott előadások oly precízül és oly összevágóan mentek, hogy bármely elsőrendű vidéki színtársulat díszére válhatnának. Ugy volt tervezve, hogy szin társul a tunknál katonai zenekar fog közreműködni, és bármennyire sajnáljuk, hogy közbejött akadályoknál íogva ez nem volt elérhető, úgyszintén be kell vallanunk, hogy nem látjuk hiányát mert a mostani zenekarunk a zeneértők legerősebb kritikáját is kiállja. Minden egyes tagja a zenekarnak érti a mesterségét és ugy az operette előadásoknál valamint a közzenénél precíz zenét szolgáltatnak. Az -eddigi előadások után ítélve erős reményünk van, hogy közönségünk méltányolva és elösmerve a színtársulat kifogástalan működését nem különben a műsorban kitüntetett újdonságok egész sorozatát, fényes sikert jósolunk a tavaszi évadnak. A lefolyt előadásokról szóló referádánkat adjuk a következőkben : Vasárnap délután az annyira elcsépelt de azért mégis szívesen látott „Tatárjárás" operette ment táblás ház előtt. Az önkéntest Borbély Lilli játszta és a tapsok egész halmazával lett elárasztva. Úgyszintén sok tapsot nyert Fábián Lenke a grófné szerepében. Inke Rezsőnek egyik sláger szerepe Lőrentey főhadnagy. Sok derültséget keltett Báthory a tartalékos hadnagy alakításával. Kisebb szerepekben Sinkó Gizi, Kovács Déri a régi jók voltak. Este premierünk volt „A csók király" operette előadásával. Rendkívül dallamos egy operette, mely telve van fülbemászó keringő áriákkal. A közönség mely zsúfolásig megtölté a színházat igen jól mulatott és egész estén át tüntető tapsokkal igazolta kellemes szórakozását. Ezen tüntető tapsok nagy része Kormos Ilonkát illette, ki a címszerepet rendkívüli bájjal játszta meg. Megjelenésekor virágeső íogadta és minden egyes énekszáma után felzúdult a tapsvihar. Nagy hatást .tapasztaltunk ugy ének valamint játék tekintetében Borbély Liliinéi, ki Éviké szerepét játszta. A betétként előadott „szoknya dalt" több izben meg kellett újráznia. A királyné szerepében Fábián Lenke kolo raturáját ragyogtatta és Kormos Ilonkával előadott duett énekszámaikkal brillíroztak. Kisebb szerepeikben Inke, Vámos, Sinkó Gizella, Kovács az összjáték sikerét emelték. A kar és zenekar Tombor karmester vezetése alatt mintaszerű összhangban volt. Hétfőn délután „Gíil baba" operette szinte telt ház előtt ment. A diák szerepét Kormos Ilonka, Leila szerepét Borbély Lili a közönség köztetszése mellett játszták és méltán kiérdemelték azon folytonos tapsokat. melyekkel őt kedves játékáért illették. Este reprizként „A csók király" ment telt ház előtt. Az előadás a premier méltó keretében folyt le és a közönség elösmeré séből ugyancsak kijutott Kormos Ilonkának, Fábián Lenkének és Borbély Lilinek, kik ezen operettben vezérszerepet játszanak. Kedden szinte premierünk volt „A forradalmi nász" színmű előadásával. A darab a francia forradalom alatt játszódik le és igen érdekfeszítő jelenetekkel rendelkezik. Az est hősnője Verő Janka volt, ki a márkiné szerepében összes elösmert drámai kvalitásait érvényesítette. A szerelem, a fájdalom, a lemondás összes érzéseit szuggerálta a közönségre, melynek hatása alatt nyílt jelenetekben nyert tapsokat. Méltó partneie volt Déri a parancsnok szerepében. Ezt a két partnert valóban élvezettel halljuk és látjuk a színpadon. Sokat haladt Oyenis, ki a márki szerepében csak azt igazolta, amit tavaly ősszel megjósoltunk, hogy nagyon is hasznavehető tagja lesz a színtársulatnak. Igen ügyes volt Sinlcó Gizella a szobaleány szerepében. A többi szereplők Kovács, Vámos és Vértes a precíz és gördülékeny előadás sikerét biztosították. Szerdán egy régi, de azért igen kedvelt énekes bohózat „A csókon szerzett vőlegény" került színre, melyben Kormos Ilonka négyes szerepében aratott nagy sikert. Nagy derültséget keltett a ripacs színtársulat három tagjának Bátori, Tarnay Lidia és Kiss Sándor komikus jelenése. Csütörtökön fényes sikere volt Kormos Ilonkának a „Pillangó kisasszony" alakításával. Oly érzéssel játszta a szerepét, hogy a közönség nagyrészét könyekre fakasztotta. Eddig csak a pajkos operettekben ösmertük el fényes tehetségét, ez alkalommal beigazolta, hogy a komoly drámai szerepét is művészi stylben tudja alakítani. A közönség teljesen át volt hatva a szerelmes hangján előadott dalai és érzéses játékával és szűnni nem akaró tapsokkal hívta többször a lámpák elé. Ezt követte „Szenes legény ós szenes leány" egy felvonásos operette, melyben Kormos Ilonka és Inke Rezső arattak nagy sikert. Igen tetszett a „szoknya dal" melyet Kormosnak többször íueg kellett ismételni. Kitűnő alak volt Gyenis a bárgyú férj szerepében, nemkülönben Báthory mint rendőr irnok. Pénteken rövid időközben háromszor „A csók király" ment gyér közönség előtt, ami előre volt látható, mivel mi nem rendelkezünk még oly színházi közönséggel mely egy hét alatt egy operette előadással háromszor megtöltse a színházat. Dacára ezen körülménynek Kormos Ilonka ugy játszta meg szerepét mintha telt ház gyönyörködött volna temperamentumos játékában. Egy telt ház sem tapsolt volna neki annyit, mint azok, kik ez alkalommal élvezték szép játékát, énekszámait és táncait. Ugyanazt mondhatjuk Fábián Lenkéről és Borbély Liliről, kiknek szinte kijutott az elismerésből. Szombaton premierünk volt „A jókedvű paraszt" operette előadásával, melynek lefolyásáról jövő számunkban referálunk. K A RCZOLAT a mult ixétzcöl. Szintársulat időz már majdnem egy hét óta városunkban és ezzel sok minden el volna mondva, ha a helyzet rendes körülmények között folyna le. Ugyanis, ha rendes körülmények állottak volna be, akkor jelenleg főhadiszállásokról, szemezésekről, kapcsalkodzásról esetleg kibontakozó fejleményekről szólna a heti krónika, de sajnos nagyon is rendetlen körülmények között rukkolt be a színtársulat és igy nem maradt más hátra mint a tavaszi évad szomorú helyzetét és a konstatált tényekre hivatkozni. Rosszul kezdünk indulni ! Színtársulat ide, színtársulat oda, de egy oly színtársulat érkezett városunkban, melynek minden egyes tagja a mult őszi évadból régi jó ösmerősünk és teljes joggal remélhettük, hogy az őszi erős előmunkálatok után a fejleményeket mi fogjuk élvezni, és azt kell tapasztalnunk, hogy be lettünk csapva, azaz pardon be hagytuk magunkat csapni. Értsük meg egymást! eddigelé a tavaszi évadban amolyan „probir mamzellek" voltunk kapcsalkodzás terén, de amióta a színészetnél a virágvasárnapi szerződések megszűntek, most már össze kapjuk ezt a titulust. Ezt tudva a mult ősszel erősen indultunk, abban a tudatban, hogy a viszontlátás reményében majd csak kellőleg kifejlődhetünk, de ebbe a reményünkben beleütött a menydörgős menykő. Ugy történt ugyanis a dolog, hogy mi ősszel egész nyugodt lelkiismerettel engedtük áttelelni a társalatot abban a reményben, hogy itt fognak kitavaszodni, de sajnos nagy csalódásra kell ébrednünk. A társulat ugyanis remekül telelt ki, úgyannyira hogy már a tél folyamán teljesen kitavaszodott és mire hozzánk tényleg tavaszodni jöttek már teljesen kirügyedzettek. Nem a társulatot okozom, hanem azokat kik az őszi vetést télen teljesen elhanyagolták. Mi voltunk az ostobák a Székesfehérváriak voltak az okosok. A-közmondás is azt mondja, hogy „amint vet az ember ugy arat". Mi rossz taktikával vetettünk, tehát nem marad reményünk az aratásra. Hogy nem aratunk, az még megjárná, de hogy a mi városunkban, amit mi vetettünk, mások arassanak, az már mégis ha nem boszantó, de kellemetlen érzés. A kellemetlen érzések már az első héten erősen érezhetők voltak. Az idegen aratók egész tatárjárást rendeztek a színtársulat körében. Oly tömeges idegenforgalom még nem volt szinévadban, mint a jelenleginél. Ha már az első héten konstatálható volt ezen rohamos megszállás, mi várható még a szezon végére ? Teljesen kötött marsrutával érkeztek a színtársulat egyes tagjai és a hozzáférhetőség minden utja el van zárva. Egymást kergetik az udvarlók, úgyannyira, hogy kellemetlen és kényelmetlen összetalálkozásokra volt és lesz ezen évadban kilátás. Szóval mi a tettek mezejéről le vagyunk szoritva és csak a csendes megfigyelésekre és esetleg a legjobb esetben a zavarosban való halászásra lehetünk utalva. Ez az első hét konstatált képe ! Változatos volt minden tekintetben, még azokra nézve is, kik csalódva és reménytelenül kénytelenek belenyugodni a nők szeszélyes kiszámithatlan fantáziájába. Érdekes az eset, csak valami katasztrófával ne végződjenek ezek a jól kitelelt kis ügyek. Én nem kívánom és nem is óhajtom, jóllehet a kulisszák mögött erősen kolportálják a közelgő válságot, ami végeredményében a színészet körében nem újság, amenynyiben ők az ilyen válságos helyzetben azzal szokták magukat vigasztalni, hogy „gombház, ha leszakad lesz más." Helyesen teszik, és ha nem igy gondolkodnának, akkor nem is lehetnének bohémek, már pedig egy jóvérű bohém is azzal vigasztalódik, hogy: „Mindenféle szerelemnek vége szokott lenni!" Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város újonnan alakult képviselőtestülete nyomon követi a tisztújítást. Az hirlik, hogy Pápa városa mostohaságát törvényesíteni akarja. Az hirlik, hogy Pápa városa házasságkötését Veszprémmel fel akarja bontani. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk Pápa város haladásának előfogatokat biztosit. Az hirlik, hogy a polgármestert sokan tekintetes cimmel nagyságolják. Az hírlik, hogy a rendőrök csak a Krisztus koporsóját nem őrzik. Az hirlik, hogy a Sportegyletben párbajozni tanulnak. Az hirlik, hogy a Sportegyletben a mult héten hím- és női nemű társasvacsorát rendeztek. Az hirlik, hogy a helybeli esperes plébános Dákán is tartott feltámadási körmenetet. AZ hirlik, hogy Pápán kirepülő tanfolyamot szerveznek. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagja dupla vagy semmit játszik és kettő mász. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagja már nagypéntek előtt mosta a fiát.