Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-03-01 / 9. szám

ZXTVXII- ó-vfolyam!Pórpa>., 1908. xTxáx-oiTxs 1. !)_ szám. KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor, lígyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ: vssh: wni&wm. HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Szüklátkörü képviselők. Köztudaruásu dolog, hogy Klein József ajánlatott tett a városnak, hogy a beépített Erzsébet városrész közvetlen közelében fekvő 60.000 négyszögöl területet, négyszögölét 1 koronáért vásárolja meg. A városi képviselőtestület, folyó hó 17 én tartott közgyűlésében szótöbbséggel kimondotta, hogy az ajánlatot nem fo gadja el és igy a kérdéses földterületet nem veszi meg. A képviselőtestületnek ezen határozata nem felel meg a közérdeknek, sőt egyenesen annak kárára van. Igaz, hogy erre a területre a városnak most azounal nincs szüksége, de szüksége lehet már a legközelebbi időben, sőt határozottan merjük állítani, hogy a város ezen elhamarkodott hatáiozatát nagyon drágán fogja megfizetni. Egy ujonnan keletkező gyárnak, ha földterületet bocsátunk rendelkezésére, nézetünk szerint ez a legkeI A K C Z A. -^jo A jóslat. Éppen újév napja , volt. A hatalmas oczeánjáróa port-saidi kikötőben vesztegelt. A hajó utasainak az a része, kik partraszállottak, hogy a várost megnézzék, már kezdett ismét visszaszáilingózni, a többiek — nagyobbrészt Indiából hazafelé tartó angolok. kik azt az utat már jó néhányszor megtették — a fedélzeten maradtak s az ott magát produkáló arab biivész mutatványait szemlélték s hangosan fel fel kaczagtak, mikor egyik-másik szőke missnek komikus dolgokat jósolt. Csak egy őszhaju, de daliás, katonás termetű ur nem mosolygott; szemei mélán, szinte fajdalmasan révedeztek a varos mögött kezdődő élettelen, kopár sivatagon s mintha kinos emlékeket akarna elkergetni magától, kezével legyintve nagyot sóhajtott. •— Nos, mi baja van mr. Davies ? — kérdezte az egyik vidám, üde arczu miss. — Miért ez a fájdalmas arczkifejezés, mikor az egész társaság kaczag ?! vesebb a mit adhatunk. Telket minden város ád a gyárosnak, — ezen költségtől nem térhet ki egy város sem. A közgyűlés termében hallottunk ugyan olyan kifejezéseket is, hogy nekünk gyárakra szükségünk nincs, — mert a munkás különben is kevés, — hát ha még gyárak alapítását is előmozdiíjnk, akkor ezen a téren még nagyobb lesz a visszaesés. Azok a képviselők, a kik ilyen gondolatokkal vannak tömitve, viszszaemlékeztetnek bennünket azokra a régi, patriarkális városi képviselőkre, a kik mindenféle újítástól irtóztak, a kik a világért sem szavaztak volna meg járdára, csatornára, sétatérre, vasútra egy fillért sem, mert az a gondolkozásmódjuk szerint minden ugy volt jól, a mint volt és semmiféle haladásnak nem voltak ba rátái. Azok a városi képviselők, a kik ilyen kifejezésekkel mernek élni a város tanácstermében, azok nem viselik szivükön e város fejlődését, hanem egyenesen megakasztják annak haladását sőt kerékkötői minden jónak, nemesnek, a melyre egy fejlődő városnak törekednie kell. Hová jutnánk, ha mindeu városi képviselő ilyen gondolatokkal volna eltelve ? Az ilyen gondolkozásmód egy városnak egész jövő fejlődését tenné tönkre. A helyett, hogy két kézzel kapnánk a gyáralapítók után, egyszerűen elriasztanánk magunktól és még a tájékunkra sem jönne többé soha. Hát az ilyen felfogás, ki kell mondanunk nagyon szüklátkörre vall. Legutolsó közgyűlésünkben a földvétel tárgyában elhangzott eszmék ósdiak és egy modern képviselőtestületben helyet nem foglalhatnak. Az ilyen eszmék önkéntelenül is aktuálissá teszik azt az eszmét, hogy a városi képviselői állást, nem volna e helyes, bizonyos kvalifikatióhozkötni? De megtanulhattunk még mást is a legutóbbi közgyűlésben. Megta— Kedves miss Stevens, higyje el nekem, hogy valamikor én is éppen ily jóizüen nevettem egy szudáni büvesz jóslatán s kikaczagtam, midőn társaságunk néhány tagjának közeli tragikus halált jósolt. De sajnos, a következmények az ő jóslotának igazat adtak s ma a mult emlék, a gyászos véget ért bajtársaim sorsa az, ami feltépi lelkem behegedt sebeit, melyek ma is fájnak. — Mi az, mi az'? — hangzott több oldalról. —• Mr. Davies, ezt el kell nekünk beI szélnie ! — szólt mr. Hopkins, a tekintélyes ceyloni kereskedő — hiszen a Davies ezredes múltjából sok igen érdekes,-sőt megható történetet hallottam ! Rövid szabadkozás után az ezredes megígérte, hogy majd este, után elbeszéli történetét. * Fiatal hadnagy voltam a brit gyarmati hadseregben, midőn Szudánból nyugtalanító hirek szállingóztak. Szudán, mely kulcsa Egyiptom bírásának az angolok kezében, hol különösen a Nilus forrásainak és folyásának felkatatására annyi angol pénzt, fáradtságot. sőt életet is pazaroltak, forrongani kezdett, az egyes törzsek lázongtak, i s az egyiptomi khedive uralma ellen törtek. Én Sámuel Baker, a hírneves utazó és tui dós expedicziójával voltam s az Albert és I Victoria, Nyanza vidékeinek felkeresésére s különösen a folyó elposványodott s növényzettel benőtt ágyának felkutatása után Khartoum felé visszatérőben, Gordonkorsban voltam. Ott volt Gordon pasha, Hicks pasha, sir Sámuel Whyte-Baker feleségével s több fiatal angol tiszt, valamennyien jó barátaim. Az akkoriban elkészült „Headquarters" kertjének árnyékos fái alatt beszélgettük s különösen a tudós Baker lelkendezve ábrándozott a kulturáról, a czivilizaczióról, a fejlődésről, mely minden téren várható Szu| dánban, melyre az angolok hatalmi szférájukat csak nemrég terjesztették ki. Öreg, gyűrött arczu, őszhaju, toprongyos szudáni négert vezetett hozzánk az őrtálló katona, ki erősködött, hogy ő az „Inglizi" urakkal akar beszélni. A jólelkű Gordon pasha barátságosan mondta a piszkos kis öregnek, hogy csak jöjjön közelebb, ki az engedélylyel élve elénk is álltt. — Oh uraim, Allah tartson jólétben rövid éltetek folyamán, — mert az az egyeli. m. valódi svájezi hímzett és áttört kelmék, grenadin, popelin és selyem kelmék feltűnő elegáns kivitelben == olcsó árakban kaphatók = RÉVÉSZ JENŐ divatáruüzletében Pápán, Fő-utca 6., Grriíf-szállóvaL szemben.