Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-12-13 / 50. szám

P Sík JP A KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP.--MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. {LL'ínZE í LSI ÁRAK : Rgész évre .12 kor., félévre fi kor., negyed évre 3 kor, Iígyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és K1ADU : HMuí,&TS££i FRIGYES; MIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 B E L ÁRMIN könyvkereskedésében. Lakás kerestetik ! Régi nóta uj kiadásban. Nem uj téma, de sajnos még mindig aktuális, söt már annyira, hogy tűrhetetlen állapotok uralkodnak városunkban a lakások hiánytalansága miatt. Bennünket nem érhet vád, hogy ezen lakáskérdés mizériával nem foglalkoztunk volna. Alig múlik el hét, hogy ezen válságos állapotokat nem illustráltuk volna és hogy most újólag ezzel foglalkozzunk, tesszük ezt azért, mert a 1 e g u t ó b b i költözködésnél is érintve lett ezen kérdés oly formában, hogy számos egyén csak azért nem nősülhet meg és számos család azért nem telepedik le városunkban, inert nem talál megfelelő lakást. Ez a konstatált mizéria egyértelmű azzal, hogy alig van a középosztály szerény igényeinek megfelelő bérház. A modern technika szabályai szerint épült, söt Ízléses stilszerü magánházak, melynek a helységnek külsőleg a városi jelleget megadják, kényelmes urilakásokkal vannak ugyan szép számmal ; ezekben hiány nincsen, csak bérház van kevés és ami van az is olyan primitív, hogy az intelligens közép osztálynak permanens gondja, sőt ijesztő réme a lakáskérdés. Pápa városa ez idő szerint olyan, mint a fiatal törekvő sas, melynek szárnyai megizmosodtak. A fejlődés legkedvezőbb stádiumában van. Nagyobb hullámokat vet a népesedési mozgalom : jövevény családok telepednek le, a házasságok statisztikája suttog a jövő reményéről, a terjeszkedés cardinális feltételei mutatkoznak ; — de ezek a szívesen látott jövevények, ezek a c;okat gr a, 1:7:7* uj családok nem találnak meleg fészekre, nem kapnak lakást egyelőre. Nézetünk szerint, amint már több izben is kifejtettük és érvekkel bizonyítottuk, hogy ezen lakáshiányokat csakis bérházak építésével lehetne orvosolni. Igaz, hogy a bérház nem hozza meg azt a magas kamatot, melyet a kereskedelmi ügyletben befektetett töke meghozna, de biztosabb az alapja és nem jár azzal a koczkázattal, mint az üzleti töke. Különben nem annyira magánérdek a bérház építkezés, mint közérdek. Nem csak a házba invesztált tökének a kamatját kell számba venni, hanem magát a családot is, mely a házban lakik és a fogyasztók számát a városban szaporítja. Egy intelligens család jövödelmez a városnak átlag évi kétezer koronát, mely jövödelemben a helybeli kereskedők és iparosok részesednek, az értelmi társadalmi osztályról nem szólva, melynek a megfelelő osztályrész ezen fogyr>?ztők jövödelméből szintén kijut. Tiszta sor tehát, hogy a bérház építkezés közérdek, mely a város helyi kereskedelmével és iparával, szóval a helyi forgalommal nexusban áll. A közérdeket szolgálni ugyan az egyesek szent kötelessége is, de leginkább hivatása ez a helyihatóságnaK, cTÁRCZA. A biró ur. Soha olyan meglepetést, mint amikor Jegenyés Tódor, a nagy nőgyűlölő egy' szép napon nekibuzdult és — megházasodott. A birói karnak, ott a táblánál nem volt elsavanyodottabb tagja, mint ő. Nem csoda, hisz egész működésé a válópörök referálásából állt. Nem hódolt más szenvedélynek, mint a kaszinó mindennapi látogatásának. Az a füstös kártyázóterem volt tulajdonképpeni otthona. Mintha élni is csak azért élt volna, hogy a délutáni szerény kártyaszórakozása meglegyen. Dühös is volt, valamikor bált adott a kaszinó s a nagy teremben, a kis termekben, az ebédlőben, de még a kártyaszobákban is bájos hölgyek fehér alakjai libegtek, nevetgéltek. Ilyenkor a nőgyűlölő megszökött ; de rászólt jogász öcscsére Bélára, aki savószinü szemeivel, sasorrával és palóczos beszédjével egész hasonmása volt : — Te csak maradj itt. Aztán ne ügyetlenkedj, hanem válassz ki valami jóképű kisasszonyt, teszem a Várkonyi Birit és mulass vele. A többit is táncoltasd meg, nehogy hirbe keveredj a Birivel. Akik hallották, kacagtak magukban. A biró pedig elsietett, mintha valami ismeretlen ellenségtől, valami bűvös boszorkánytól félne, aki hatalmába keríti s aki békés életét megrontja. Arra gondolni sem mert, hogy ez a bűvös boszorkány egy nap csak betoppan az agglegény lakásába. Es éppen Várkonyi Biri volt, akit a kaszinó bálján a félszeg Béla föl is keresett. A lány a karjába csimpaszkodott és néhányszor körülsétált vele a teremben. De minduntalan visszatért atyjához, aki kúriai biró volt és leányát maga gardírozta. Már nyugalomba vonult az öreg Várkonyi Tamás s mint mondják, nagyfokú idegbetegsége miatt. A bálban szórakozást keresett, de hamar haza kellett mennie, oly nyugtalanság rohanta meg. Ma is izgatottan lépett be leányával jegenyés Tódorhoz. Biri sohase eresztette sehova az atyját s azért kisérte el őt a legjobb barátjukhoz is. Titkos beszélni valója volt a két férfiúnak. Biri ezalatt Béla urfival a belső szobában a fotográfiákat nézte, miközben a savószinü udvarló ráráemelte tekintetét a leányra és felsóhajtott magában: — Istenem, csak már letettem volna az utolsó szigorlatot ! Vagy meg ne buknék majd \

r Es sorra nézte Biri bájait. Igazán szemrevaló lány volt. A fejtartásában, az arczvonásaiban valami romantikus jelleg jutott kifejezésre. Amint a fotografianézés alatt kezébe jutott Jegenyés Tódor arczképe, hirtelen megszólalt : — Képzelje, Béla, az apám ma azt mondta, mért nem mentem már férjhez, STEINBERGER M. UTÓDA ékszerész és órás, Pápa, Fő-utca 13. Legjobb bevásárlási forrás, e7,üs\ é^ <i&Vvcva át\xV xva^x ===<§)> \emip\om\ VeV(VeV., VatvcsóY s\V <f>r • i

r—— ©va VüYótAecjess&^eV, ©mec^a, 2>c\vagVa\i9e*v ^aswtéYW. ^a^ásoV. j6\ és ^otrtosaxv Vés*ilé\x\eY.