Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-11-08 / 45. szám

PAPAIH0Z1 KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP.- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : &0&&AYÍSK IBIWIi, HIRDETESEK ós NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 B E L ÁRMIN könyvkereskedésében. A Kossuth Lajos utca megnyitása óta, — több átcanyitási — terv is foglalkoztatja városunk képviselőtestületét. Annyi bizonyos, hogy a Kossuth Lajos utcának megnyitására szükség volt közegészségügyi, forgalmi és városszépészeti tekintetekből. Financiális tekintetekből is nagyon előnyös lett volna a városra, ha a városi tanács által előterjesztett javas latot fogadta volna el a képviselőtestület, — de hát sajnos, a képviselőtestület nem ismerte fel a javaslat liorderejét, mely lehetővé tette volna, hogy az utcanyitás a városra semmiféle teherrel nem járt volna. Az utcanyitási tervek között szerepel, a Jókai utcának, a Batthányutcával, továbbá az Auna térnek ugyancsak a Jókai utcával leendő összeköttetése. Ezen utcák összeköttetését természetesen az érdekelt utcalakósok kérelmezték, — de azért közérdekű is, mert ezen utcák megnyitásával az alsó város tekintélyes részét hozzuk szorosabb kapcsolatba a belvárossal. Az elsőnek emiitett utcanyitásra, a képviselőtestületnek van már jogerős határozata. A kereskedelmi mi niszter pedig a közel multb»n küldötte meg a város képviselőtestületének, a kisajátításra vonatkozó jóváhagyását. Ezen utea meg nyitásának ugyanis a Keskeny féle ház áll útjában, de az emiitett kereskedelmi miniszteri rendelet értelmében, most már joga van a városnak, a kisajátítási eljárást folyamatba tenni. A városi tauács utasította is a városi ügyészt, hogy a szükséges hivatalos lépéseket azonnal tegye meg. Ennek az utcának a megnyitása tehát biztosítva van. A Jókai utcának, az Anna térrel való összekötetése azonban már a nehezebb feladatok közé tartozik. Polgármesterünk a mult hóban átirt az irgalmas-rend főnökének, hogy a rend tulajdonát képező kertrészből az utcanyitáshoz szükséges területet hajlandó volna-e a városnak átengedni és ha igen, milyen árban ? Az irgalmas-rend főnöke, a mult héten értesítette a polgármestert, — hogy a rend tulajdonát képező kertrészre a rendnek is nagy szüksége van és igy a kért területet nem engedheti át. A második utcának megnyitása tehát az irgalmas-rend makacsságán hajótörést szenvedne, — ha városunk képviselőtestülete, a küldött értesítés előtt meghajolna. De hát kettőn áll a vásár. — Mindenki tudja, hogy az irgalmas rendnek kertje oly nagy, — hogy abban az idén is száz akó bor termett. Nem áll tehát a rend főnő • kének az a nyilatkozata, hogy arra a csekély kertrészre, melyet a város elfoglalni óhajt, — a rendnek feltétlenül szüksége van. Olyan állítás ez, melyet elmondhatott volna a helyi viszonyokkal teljesen ismeretlen embernek, — de nem lett volna szabad TÁRCZA. Kelemen Magda, Abból a szomorú alkalomból, hogy a szegény kiesi bárónét az őrültek házába szállították, a rossz asszonyokról volt közöt tük szó; az olyanokról, kik már annak születtek és az olyan nőkről, kik azzá lettek, holott, ha valami nagy lelki rázkódtatás meg nem tántorítja őket, jók maradtak volna, világító csillagai az ő házuknak, mig igy lett belőlük megrontó démona az egész környéknek. — Egy iiyen átváltozás — angyalból ördöggé — szinte előttem ment végbe, — fordult felém a körorvos. — Ha érdekli a nagyságos asszonyt, elmondom. — Ha érdekele? De nagyon kérem! — Nem volt olyan leány messze földön, mint Kelemen Magda, — kezdte a doktor. — S bár csak szegény tanítónak volt a gyermeke, egész lényéről csakúgy sugárzott az előkelőség, megközelithetet. lenség. Mi, a község számottevő gavallérjai, kik holdvilágos estéken órák hosszáig léháskodtunk a városka szépeivel és fizetésünk felét éjjeli zenékre, virágcsokrokra tékozoltuk el, egymás ellen ingerelve általa a legjobb barátnőket, önkéntelenül meghalkították lépteinket és elnémult kaczajunk, ha az ő fehérfüggönjös kis ablaka előtt haladtunk el. Sokszor elgondolkoztunk azon, hogy mi jusson olyan szép, finom, előkelő ez a leány, holott a szülei nagyon is egyszerű emberek. — Vájjon ki lesz hozzá méltó ? — töprengtünk sokszor, — mert mi rá se mertünk gondolni, hogy udvaroljunk neki. Igy esett, hogy más leányok mint főkötő alá kerültek, apró gyerekekkel bajoskodtak, mig a mi tündérkirálynőnk egyedül bolyongott az ő elszigetelt birodalmában, STEINBERGER CVS. UTÓDA Benedek Oszkár ékszerész és órás, Pápa, Fő-utca 13. §>V mig egyszere csak . . . Nos, igen . . . Erre nem gondoltunk ... Haza jött hosszú utazásból Rápolthy György, az Öreg méltóságos asszony unokája, — és meg volt fejtve a talány ... A tündérkirálynő rátalált párjára. akire várt, aki számára tartogatta bájos arczának szűzies hamvát, szemeinek delejes nézését, ajkának édes mosolyát, szóval, akinek a kedvéért a világra jött.. # Igen. Csipkerózsika felébredt, mert eljött a királyfi, kinek szabad volt lecsókolni ajkairól az érintetlenség hímporát, aki letéphette, mikor megkívánta magának . . . És mégis! . . . Alig néhány hónap múlva az ifjú báró megint elutazott, Kelemen Magda pedig férjhez ment Kovács Lőrinezhez, a kis gazdasági gyakornokhoz, aki nemsokára aztán tiszttartóvá lépett elő, pedig soha, még álmában sem gondolhatott ilyen dupla szerencsére. Hogyan is ? Igénytelen, kis szeplős emberke volt. Az asszony szintúgy a szemünk előtt, napról-napra vált azzá, ami most : világ Legjobb bevásárlási forrás, »®Vi\Tia áruV. tva^x ?á\asxVéVWatv, \ettup\oxxú VeV(VeV, VatvcsoV s\V ©va VüYóxAecjessrégeV, ©me^a, 2>cVa§\vauseu ór&V wa^ 9á\as*,\éV.Wxv. ^aftUsoV \o\ és ^ox\\osax\ Vés*jív\e\tieV.