Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.
1908-11-08 / 45. szám
elmondani nekünk, — a kik a helyzetet teljesen ismerjük. A város haladását nem szabad megakadályozni. Hisszük, hogy a város képviselőtestülete, az utoanyitási iratokat, fennti nyilatkozat dacára nem fogja irattárba helyezni, — hanem elhatározza az utca megnyitását, és a kisajátítási jog megszerzése végett felir a kereskedelmi miniszterhez. A kisajátítandó terület vételára nem lesz csekély. Lesz akkora, hogy azon a rend a színház utcában egy olyan kisebb házat vásárolhat magának, a melyben a mostani hullakamaráját elhelyezheti. Erre alig gon- j dolt a rend főnöke, mikor visszauta sí tó határozatát a városnak megkül- j dötte. Jó lesz tehát ezt a körülményt is figyelembe venni, — mielőtt a város közönsége a peres útra térne. Ezt már csak azért is meg keli szívlelnie a rendnek, — mert a megvásárlandó szinház-utcai ház a rend telkével szomszédos és azzal összefüggésben áll. Méltányosságot kérünk tehát a rend főnőkétől a város iránt. A város haladása a rendnek is érdekében áll. A tisztességes megegyezésnek az lesz majd a következménye, hogy a kecske is jó lakik, de a káposzta is megmarad. Pollatsek Frigyes. rózsájává. Diadalmas, megrontó lett a szelíd szépsége, kihívó, kaczér a modora. Nem törődött senkivel ós semmivel, csak haladt az uj csapáson, melyre valamikor egy nagy fergeteg hajthatta és mindenki előre megjósolta, hogy a szegény kis törékeny bárónénak, kit egy szép nyári napon diadalmenetben hozott haza Rápolthy György menthetetlenül vége van. Én is ott voltam az ünnepélyes fogadtatásnál és szinte szerettem volna odakiáltani az uj asszonykának, ahogy ott ült a hintóban, csaknem elveszve az ő imádott, hatalmas, szép ura mellett, hogy ne fogadja el a csokrot, mit az az asszony, mint a tisztartójuk felesége, nyújt neki, hanem vágja egyenesen a gonoszul mosolygó szemei közé ! De Rápolthy György né az nap nem látott meg semmit, ami nem fény és ragyogás volt. Boldogan nyúlt a harmatos rózsák felé és verőfényes mosolyai köszönte meg. Pedig a balsors már ott kóválygott a feje fölött . . . Másfél évvel ezelőtt jött hozzánk, mint boldog, szerelmes fiatal asszony, és a mult héten a tébolydába kellett őt szállítanunk, miután az ura a tiszttartó feleségével eltűnt a vidékről . . . Eddig tartott a doktor elbeszélése. Á többit, a történet közbeeső részét, magam álmodtam hozzá. Így eshetett meg : Egy forró, nyári délután az öreg mél tóságos asszony, félretéve mindent, csak nagy, belső aggodalmára hallgatva, maga kereste tel Kelemen Magdát. A szoba, hová lépett, egészen homályos volt. Az öreg nagyasszony gyenge szeBejeleníö hivatal. Kemény Béla városi jegyző előterjesztése folytán mint már több izben is közöltük, a bejelentő hivatal kérdésével két egymás után következő ülésében foglalkozott a városi tanács. Amikor Kemény jegyző általános előterjesztését tette le a tanács asztal ár a, az általános előterjesztés elfogadása mellett felhívta az előterjesztést tevőt, hogy a legközelebbi tanácsülés elé részletes előterjesztést tegyen, egyidejűleg elrendelte, hogy a bejentő hivatalra vonatkozólag máiévekkel ezelőtt készült és jóváhagyott szabályrendelet kerestessék elő. A részletes előterjesztést Kemény jegyző a kitűzött időre be is mutatta, azt a városi tanács el is fogadta. A részletes előterjesztés szövegét egész terjedelmében következőkben közöljük: Tekintetes Városi Tanács ! A mult tanácsülésben arra lettem felhiva, hogy az általam előterjesztett bejelentő hivatal létesítésére vonatkozó rési leteket is terjesszem elő érdemi intézkedés céljából. Ezen felhívásnak a következőkben van szerencsém eleget tenni. Az előterjesztésemben javasolt bejelentő hivatal létesítésének és kezelésének módozatai olyan egyszerűek, hogy annak részleteiről nincs igen sok mondani valóm. A kérdés 3 irányban veendő bírálat alá u. m. személyi oldaláról technikai oldaláról és pénzügyi oldaláról. Személyi oldaláról nézve a kérdést megint csak azt mondhatom, hogy a bejelentő hivatalnak ezen általam javasolt módszer szerint való kérdése a rendőrkapitányság mai ensemblejával legfölebb egy dijnok beállításával teljes mértékben lehető, mert az egész manipuláció, mint azt alább előadni fogom, olyan egyszerű, hogy ahoz semminemű nagyobb személyi apparátus nem szükséges. Technikai oldaláról nézve a dolgot 2 irányban kell azt vizsgainunk. * ' ii m iiii igp ti — il wmmmmmmmmmmmm meivel eleinte alig látott. De az a fiatal lány, aki fázós madárka módjára kuporgott az öblös bőrpamlag egyik sarkában, az ajtón rést kapott sugárözönben, ahogy meglátta a magas, szikár alakot, megrendült egész testében, oly erősen, mintha villamfolyam járta volna át tagjait. Nagy lassan mégis feltápászkodott, aztán némán, alázatosan, mint a bűnbánó Magdolna, meghajtotta előtte a fejét . . . — A szülei nincsenek itthon ? — kérdezte a báróné minden köszönés nélkül, A hangfa el volt fúlva a sietéstől, a hőségtől és a nagy belső izgalomtól. De azért büszkén kiegyenesedett, hogy a lány valahogy észre ne vegye a gyengeségét. — Apa az állomáshoz ment, — felelte Magda remegő hangon, — anya künn van a cséplésnél, de ha parancsolni méltóztatik, hazahivatom. Nem, nem ! Igy is végezhetünk. Sőt még jobban szeretem. — De talán helyet méltóztatnék foglalni ? Valami frissítővel is szolgálhatnék ? — reménykedett, szorgoskodott a szegény fiatal teremtés. Oh, Istenem, hogyne ? ! Hisz legjobban szerette volna a tenyerét a lábai alá helyezni, hogy azon lépkedjen süppedő szőnyegekhez szokott lábaival, aztán aranyos trónusba ültetni, mig ő leborulva előtte, áhítattal leste volna szavait. Hisz a szerelmesének nagyanyja volt ! . . . — Mincs szükségem semmire. Hamar készen leszek, — mondta száraz hangon. —• Otthon nem tudnak semmit az eljövetelemről és kell is, hogy titokban maradjon ez a lépésem, melyre csakis a legvégső kétségbeesés és aggodalom hajtott. Kelemen xMagda most már tudta, hogy mit várhat ettől az asszonytól . . . És pedig a szervezési munkálatok technikája és a már szervezett bejelentő hivatal kezelésének, vezetésének technikája szempontjából. A szervezési munkálatok technikája természetesen itt sem lehet más, mint a mi a bejelentő hivatalnak esetleg más módszer alapján való létesítésénél alkalmazható, a mi megint külterjes ós belterjes, vagyis a város területén az Összeír ís pillanatában tartózkodó lakosságnak pontos összeírása és ezen összeírás teljesítése során előállott anyagnak pontos és lelkiismeretes belső feldolgozása. Amely anyagfeldolgozás szintén kettős irányú, amennyiben a beérkező összeirási anyagnak törzskönyvezése és azonnali betüsorozásából áll. Itt egy nagyon fontos dologra kell a figyelmet felhívnom és ez az, hogy a város azon területére, amelyen az Összeírás befejeztetett, az összeiri házak lakossága tekintetében beálló mindennemű változásra vonatkozó bejelentés azonnal, még a bejelentő hivatal életbeléptetésének napját megelőzőleg, kötelezővé teendő, mert csakis igy lehetséges keresztül vinni azt, hogy a bejelentő hivatal létesítésének pillanatában a bejelentő hivatal törzskönyve és betüso rosa a precizitás, a szabatosság elveinek megfeleljen és minden irányban megbízható legyen. Mert ahhoz, hogy az összeírás kint pontosan teljesíttessék ós az összeirt anyag bent lelkiismeretesen feldolgoztassák idő kell és igy az összeírás teljesítése, az anyag feldolgozása és a hivatal hivatalos életbeléptetése közötti időtartambeli változások ellenőrzése és keresztül vezetése feltétlenül szükséges, hogy a munka alapos, az életbeléptetendő intézmény tökéletes és célja nak mindenben megfelelő legyen. Az összeírásnak nem minden kerületDen egyszerre, hanem a fent érintett időközi változások könnyebb ellenőrizhetése céljából csak egy-egy kerületben kell és szabad történnie, mig az az egy kerület össze írva nincs, a többi kerületek érintetlenül hagyan dók. — A kisasszony, — kezdte újra az öreg méltóságos asszony, — nem tudom, milyen praktikával, megbabonázta az unokámat. Nem tudok más kifejezést használni. Az a fiu, aki eddig ugy hallgatott a szavamra, mint az orákulumra, egyszerűen hadat üzent nekem. Nevetséges, tisztára nevetséges, ahogyan deklamált az ő becsiile • tességéről, kötelességéről, jogairól, a boldogságairól, mely a kegyed oldalán vár reá . . . Ő, a hatalmas miniszter fia, aki hivatva van az atyja nyomdokait követni, ide akar elvonulni és szerelmes gerle módjára turbékolni a párjával, akit ő választott magának ! . . , Ezt persze csak a meggondolatlan gyerek mondhatta, aki után egy ilyen kitanult portéka vetette ki a hálóját. Kelemen Magda, mintha mellbe ütötték volna, megtántorodott. Két kezét lüktető halántékára szorította. — En nem a hatalmas miniszter fiát szeretem, — mondta aztán felcsattanó hangon. — Jött volna elém, mint kérges tenyerű iparos, éppen ugy az övé lettem volna, mert ő az én lelkem kiegészítő része, vele van tele minden csepp vérem és más férfi nem létezik számomra. Méltóságos asszonyom ! — folytatta zokogásba fult, könyörgő hangon, — legyen irgalommal irántam 1 Ne taszítson a kétségbeesésbe ! Hisz tegnap óta, hogy elutazott György, úgyis oly nyomorult vagyok ! Nincs egy ép gondolatom. Azt hiszem, meg kell őrülnöm ! Ne nézze, hogy egyszerű családból származom ! Szüleim áldott szivü, tiszta, mocsok nélkül való emberek. Ne nézze a szegénységemet ! Gazdag vagyok a szeretetben. Ha magához emel, még a lába nyomát is csókolni fogom és nem lesz a világon imádat az enyémhez hasonló, melylyel
