Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-10-11 / 41. szám

3CVIXI. évfolyam. IP árpa,, 1908. október 11. 41. szám, ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : HiflöETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 B E L A R tA ! N könyvkereskedésében. Ml van a Nem tudjuk hányad ízben, de nagyon is fontos kérdés megvalósítását sürgetjük. Városunk képviselőtestülete elhatározta egy uj közvágóhíd felépítését és utasította a városi tanácsot a tervek és költségvetés elkészítésére. Ezen utasítás már hó napokkal ezelőtt történt, de mindeddig homály fedi ezen városunk létérdekét nagyon is fontos ügyét és ezen körülmény teszi kötelességünkké, hogy ezen kérdést napirenden tartsukDe hol akadt meg ezen ügy ? Mult hóban újra szóra tétetett ezen kérdés egyik képviselőtestületi közgyűlésen és városunk polgármestere ez érdemben hozzá intézett interpellációra azon választ adta, hogy a közvágóhíd létesítése már küszöbön van. Ezen kijelentés elhangzott, de a köz vágóhídi tervekről, és költség vetések hollétéről nem tudunk semmit. Hol akadt meg ezen fontos ügy ? Erre kérünk választ ! Hogy mily fontos ezen köz vágó híd felállítása azt hisszük felesleges újból bizonyítanunk Városunk képviselőtestülete is belátta ezen intéz• tnéuy fontosságát és már hónapokkal ezelőtt elhatározta a közvágóhíd létesítését és utasította a városi tanácsot a tervek és költségvetés elké. szitésére. Tudtunkkal ezen tervek és költségvetések már elkészültek és most már nincs más hátra, mint ezen terveket és költségvetéseket a közgyűlés elé terjeszteni. Hozzá kell már végre valahára komolyan és érdemlegesen fogni ezen égetően szükséges intézmény létesítéséhez. Mi már több izben felszólaltunk ez ügyben, sürgettük ezen köz intézmény létesítéséi; már azon fontos szempontból mert ezen közvágóhíd létesítésével közjövedelmüuk tetemes szaporítása van biztosítva. Ismét felszólalunk ezen kérdésben, mert megérett a dolog és nincs értelme a halogatásnak, annyival is inkább mivel ezen intézmény felállításával nemcsak hasznot biztosit magának a város de a közegészségügy terén számos visszaélésének és panaszoknak vesszük elejét. Az eddigi haliogatással egy jövedelmi forrásnak minél előbbi megnyitását mulasztottuk el, ami pedig nem állhatott érdekében senkinek, legkevésbbé városunk vezető férfiainak, kik legjobban tudhatják és látják városunk nehéz anyagi viszonyait. Ezeket előre bocsájtva, csak kötelesség mulasztás vádja érhetne bennünket, ha a közvágóhíd létesítése kérdését újólag — nem tudjuk hányodszor — újból sürgetjük. Igenis kötelességünknek tartjuk, mert első sorban a helyi sajtónak kötelessége a közvélemény előtt folytonosan ébren tartani a tervbe vett üdvös alkotásokat és intézményeket. De nem csak nyilvántartani, hanem igenis a hivatott intéző férfiainkat sarkalni, biztatni, a tervbe vett üdvös újításoknak megvalósítására. Egy ily fontos és városunk hacI Á R C Z A. A szombatos, Két kemény cserepesház nézett farkasszemet egymással a falu főutczájában a sok apró szalmás kunyhó között. Akár csak a gazdáik. Mind a két ház sarkán bolt volt, amelyeknek pultja mögül husz év óta vias kodott egymással Kristóf, az örmény és Mózes a szombatos. A pé,;z, a vagyon volt a csataterük, s az elkeseredett tusában hol az egyik, hol a másik kerekedett felül. Gyönyörű szép nyári alkonyat volt. Kristóf kiinnállott a. boltajtójában és széles nevetéssel szólott be a boltban ülő leányához : -— Feljött a csillag s a farizeus székely már csukja a boltot. Meggyújtja a gyertyákat és veri a mellét egyheti bűneiért. Mindjárt meglátjuk, milyen zsinagógát rendez a vén gonosztevő. A jámbor vágyakozás nem teljesült. Máskor nyitva maradt az ablak, láthatta az egész falunépe, hogy mint imádkozik lobogó gyertyalángoknál az utolsó székely zsidó. ; Most Mózes gondosan becsukta belső szobájában az ablaktáblákat. Azután fölgyuj I totta az ünnepi lángokat. Felkötötte az imádkozó szijjat. Elővette az ócska, héber bibliát és mormolta vontatott, siralmas hangon a sok ezeréves zsoltárokat. A fehér abrosszal leterített asztalnál szemben ült vele a fia, a doktor jurisz. A csinos, elegáns urigyerek szótlanul nézte a rendes péntek esti ájtatosságot s lopva az asztal j alatt türelmetlenül pillantgatott órájára. Könnyebbülten sóhajtott föl, mikor apja elvégezte az imádkozást. Ki akart szólani a vacsora után, de az apja visszatartotta: — Komoly beszédem van veled, fiam, azt hiszem tudod, hogy ma lettél nagykorú? A íiatal ember szótlanul bólintott a fejével. Az öreg pedig szinte ünnepélyes hangon folytatta : — Tudom, hogy nagy szálka a te szemedben az én szombatosságom. Restelkedtél eleget az apád miatt. Már gyermek korodban sokszor sirtál, mert pajtásaid gúnyoltak. szidalmaztak, sőt le is köpdöstek, hogy zsidó vagy s meghúzták a tincset a füled mellett. A fiu összerázkódott a kellemetlen emlékek felidézésére. Az apja azonban nem vette eszre s elérzékenyülten beszélt tovább : — Édes anyád, az áldott jó lélek, kétségbeesve könyörgött, hogy kereszteltesselek meg és ne tegyelek csuftá egy olyan hittel, amelyet egyedül vallok az egész székelyföldön. Velem nem lehetett beszélni. — Egyszer aztán ágynak esett az anyád. Hervadt, sárgult, fonnyadt mint szárazságban a rét füve. Összeszorult szívvel láttam a pusztulását. Már a végit járta, mikor nagy elhatározással imádkoztam a Jehovához, hogy tartsa meg, gyógyítsa föl s én feláldozom egyetlen fiamat, mint Ab. SYEINBERGER M. UTÓDA ékszerész és órás, Pápa, Fő-utca 13. Legjobb bevásárlási forrás, et,üs\ k<~, JjVvrva et,üs\ ávuY xvac^ 9á\asT»\éYWtv, \emip\om\ VeV(VeV, YaxvcsoY s\V @ ========= ©va VüYóuVegessécjeV, ©me^a, J)cW§Vausetv ováV ^áVasxVeVkati. ^a^WásoV. \o\ és ^oxv\osaxv V.és<\\e\t\eY,