Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-09-27 / 39. szám

XVIII. ó-viCoXgrarm, IPát;pa,

3 1ÖOÖ. szept. 27» 39. szám. KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAjDONOS és KIADÓ : ffOL&Altmm V'9iI«T3BB. HlílDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL A R SVi I N könyvkereskedésében. El Veszprémtől! Vármegyénk törvényhatósági bizottságának legutóbb tartott ülésén a veszprémi megyebizottsági tagok oly jogtalan vádakat emeltek a pápai megyebizottsági tagok ellen, me lyeket szó nélkül nem hagyhatunk és arra késztetnek bennünket, hogy régi óhajunkat, mely szerint legyünk önállóak és rázzuk le a vármegyei gyámságot, végre valahára megvalósítsuk. Régen tudatában voltunk és va gyünk annak, hogy Veszprém városa nem szívesen látja azt, hogy Pápa városa felülmúlja őt haladásában és hogy minden lehető akadályokat gördit haladásunk elé, és ezt a törvényhatósági bizottsági intézkedéseknél érvényre is kivánja juttatni, de hogy a veszprémiek ugyancsak ezzel a váddal éljenek a pápaiakkal szemben, ez ellen határozottan tiltakoznunk kell. És ez a vád elhangzott a legutóbbi megyegyűlésen. A legutóbbi megyegyűlésen ugyan is az történt, hogy a pápai megyebizottsági tagok tiltakoztak az ellen, hogy a Veszprémben felállítandó múzeumi épület létesítéséhez a jövő évre 1%-os pótadó szavaztassék meg. A megyegyűlésen négy pápai me gyebizottsági tag volt jelen és mint hogy ezen pótadó megszavazást mindannyian szóvá tették és ellenezték, a veszprémi megyebizottsági tagok azt a vádat emelték a pápaiak ellen, hogy ezt azért ellenzik, mert Veszprém város haladásának kerékkötői akarnak lenni és minden olyan kérdésben, mely Veszprém városát érdekli, ellentétes állást foglalnak el. A pápai megyebizottsági tagok nagyon helyesen tiltakoztak ezen vád j ellen és azt visszautasították azon ! teljesen megokolt érvvel, miszerint ők amidőn a vármegye tanácstermébe belépnek, ott nem az egyéni vagy egyébb érdekeket, hanem kizáróla gosan a megye összérdekét vannak hivatva képviselni. Nem azért ellenzik ezen pótadó megszavazását, mivel ezen muzeum Veszprém városában lesz felállítva, hanem a jelenlegi Ínséges helyzetben nem tartják időszerűnek a vármegye közönségét az ily — nem épen okvetlen szükséges — pótadó megterhelésével. A pápai megyebizottsági tagoknak ezen felfogását és jogos álláspontját a veszprémiek oly mederbe terelték és az ellentétek oly annyira kiélesedtek, hogy csakis a pápaiak higgadtságán mult, különben a személyeskedés terére kellett volna lép niök azokkal a vádakkal szemben, melyekkel a pápaiak ellenséges viszonyát Veszprémmel szemben minden áron hirdetni akarták. A szemrehányások egész sorozatával állottak elő, hogy mi mindent nem szavaztak ők meg a vármegyei gyűlésen kizárólagosan Pápa város előnyére, kilógatták a lólábot, hogy mennyire érdekükben fekszik Pápa város haladása és ezzel szemben Pápa városa irigy szemekkel nézi Vesz^m- TARCZA. A suhai malom. Mióta rovogatom a multak országutját, s néha eltévelyedem a járatlanabb ösvényekre is, esőstül érkezik hozzám a sok informá czió, adat, felvilágosítás, följegyzés, napló és egykorú krónika, amelyeket mind én tegyek nyilvánvalóvá, felczifrázván őket. a Jiteratura minden vasárnapi ékességével, s nem feledvén el hozzátenni, vagy hozzáírni, hogy : hallottam ettől s ettől az úrtól vagy asszonyságtól. Mert a forrás méltóságára just formálnak valamennyien. Ritka kivétel a névtelen beküldő, ennek meg az a hibája, hogy megbízhatatlan. Több utánjárásba kerül a kikutatás, helyesités, adatkonfrentáczió, mint amennyit az egész anyag ér. Ezeket — a névteleneket értem — félreteszem. Ha több, ba jobb időm lészen : utána járok. Egygyel mégis kivételt kell tennem. Olyan bolond, hogy megakadt rajta a szemem. Suhárói küldte be valaki. Tehát : a suhai levelező. „Suha, — azt mondja — országos hírli hely Magyarországon. Á malmáról nevezetes. Kár, hogy külföldön nem ismerik. Oda valók a Suhayak. Kérdezzem meg őket" . .. Egyetlen suhayfe volt szorencsém ismerni, az Vukovárott született, a Szerémségben, tudós jogasz, kúriai bíró volt, akadémikus egy sereg horvát város díszpolgára, előadó a horvát sziavon udvari kanczelláriánál, később belügyi osztályfőnök, majd az igazságügyi dolgok vezetője a horvát autonom kormányban. Ezt a kiváló horvát születésű magyart kellett volna megkérdeznem, de nem lehetett, mert 1889 ben meghalt. Lehet, hogy nem is tudott volna Suhárói valamit mondani, sőt, erős meggyőződésem, hogy a kiváló, jeles és tudós férfu, — soha sem volt Suhán. De magam sem. Hogy adjak már most én hitelt a suhai malom névtelen monográfiájának ? Nagy tudományos apparátussal indul a dolognak, megírja, hogy melyik hosszusági és szélességű fok alatt fekszik, de elfelejti megjelölni a vármegyét. Nem is csoda. Olyan vehemencziával támad a Suha-ellenesekre, — akikről egyaltalán nem tudom, hogy vannak-e egyáltalán ?— hogy minden mérsékletét elveszíti s ádáz dühvel pacskolja és paskolja Suha bősz ellenségeit. Hol az istencsudájában lehetnek azok ? Góczpontja pedig az egész védő- és támadó beszédnek a suhai malom ügye. Ez már engem is érdekelt, mert a suhai malomról én is hallottam egyet-mást. Jót ugyan keveset, s aféle jókivánatokba burkolva, hogy áldjon meg az Isten, mint a suhai malmot, de ezek a rut czélzások még mindig nem nyújtanak elég támasztópontot a suhai malom toporgrafiájára. Hagyom hát beszélni a suhai névtelen STEIBfBERGEfl H» ÖTÖD A bevásárlási forrás, SíV^er, exüs\ é^ J2>V\wa ávuV na^ \em^\om\ VeV(\veV., VaucsóV. s\\>. @ ========= ékszerész és órás, Pápa, Fő-utca 13. ©va VüYórAetjessétjeY., ©mej^a, 2>c\va§Vausexv ováV. xva$x ^áVasítéVtoaxv. ^a^WásoV \o\ és ^orv\osaxv Vés7,\\e\xveV.