Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-04-07 / 14. szám

PÁPA J\Y KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szára ára 80 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : mügéit SEM W El^fli. HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Épitkezéseinkröl. Ha Pápán egy kis sétát teszünk feltűnik, hogy sok, igen érdekes épület van itt. Fájdalommal kell megállapítani ezen épületekre nézve, hogy kevés kivétellel nem a mai korból valók. Könnyen rá találunk annak okaira, miért jobbak a régebbi épületek és miért nem oly jók az ujabb korbeliek mint a XIX. század elejéről valók. Az építkezések mindig viszszatükrözik egy-egy kor műveltségi fokát, mert kifejezői a jó Ízlésnek A jó izlés pedig kifejezése a müveitségnek. A mai kor nem kulminál a jó ízlésben. Kevés épületünk van, különösen a magán építkezés terén önállóan megoldva. Rossz minták után rosz másolatok láthatók. Az épületek, telek, fekvés, rendeltetés világtáj és sok más szempontból önállóan oldandók meg. Ez itt igen ritka. Ép ugy, mint ahogy egy Írásművet felismerünk, ha plágium, ép ugy plágiumok azok a házak, melyek nem önálló megoldással készülnek. Ehhez érzék, érzés, szakértelem és ügyszeretet kell. A mai rideg világban ezt keresni kell. Megtalálható lesz azonban, ha az általános érdeklődés a szép, jó és nemes iránt feléled. Ha háziurainkat az építésnél bölcs mérséklés fogja vezetni, ha építészeink erő, szorgalom és kitartással fognak dolgozni s ha a szépség iránt kellő érzékkel fognak birni, épületeink szépek lesznek. A kereseti források bősége nem engedte, hogy a műveltség és izlés lépést tartson a vagyonosodással s innen van, hogy azon emberek akiknek az anyagi eszközeik megvoltak és megvannak, épitkezéseiknel főieg a tömegekre és területre néztek és formai szépségre súlyt nem fektetve ennek jelentősége alászállt. Építészeti iparunkat kivétel nélkül szintén nem a szép iránti érzék hanem a kereset és gazdagodás utáni hajsza vezérli s igy kerülnek napfényre a rosz és torz épületek. A házi ur azt hiszi, ha sikerült neki a legolcsóbb ajánlatot vagy szerződést egy vállalkozótól kivasalni, jól járt. Pedig dehogy járt jól. Az iparosnak élni kell s nem hajlandó egyik sem reáfizetni arra, amit elvállalt. Hogy elkerülje, silány és felületes inuukát szállít. A végeredmény rendszerint az, hogy az építendő húzza a rövideb; bet. Egy másik téves nézete az egész magyar közönségnek, hogy szívesen ; kerüli az építési szakértő alkalmazását, vagy ebben is a legolcsóbbal dolgoztat. Ennél a takarékosságnál pedig nincs helytelenebb. Egy ügyes építész abszolút becsű müvet létesíthet. Oly alkotást hozhat létre, amely alkotás értékét megtartja, nem pazaral anyagot, tért. A reáforditott költség bőven megtérül az épület műbecsében, holott lehet avatatlan kezekre bizva, magát tönkre is építheti. Látunk a régi Pápán holmi rajzokat, ma is meglévő házakról. Ezek pontosak, csinosak, tiszták, stílszerűek. Az épületek, melyek ezen rajof^ TÁRCZA. ^ s\V.V.ast\6. — Edus, az istenért! Mit csinálsz ! ? Edus megrezzent. Az psszony hozzáugrott és villámgyors mozdulattal kikapta kezéből a revolvert. — Az isten szent szerelmére! Mondd, mit akarsz csinálni ? Szólj, beszélj hát ! — Végem van. Elvesztem. — Mi történt? Miért akarsz egy családot gyászba és romlásba dönteni ? — Mert nem élhetek tovább! Oda a becsületem. — Mit csináltál, te szerencsétlen ! — Sikkasztottam — mondta a férfi fejét lehorgasztva, mély kétségbeeséssel. — Sikkasztottál? Te? De hisz' az lehetetlen — És mégis ugy van. — Hát mire költötted a pénzt? Játszottál ? Vesztettél ? — Ha azt csináltam volna, komisz gazember lennék. Rátok költöttem a pénzt. — Istenem ! Miért nem szóltál. Talán kevessebböl is meg bírtunk volna élni ! — Nem a megélhetésre ment el a pénz. — Hát akkor mire ? Mulatságokra nem járunk, vendégeket nem fogadunk. — Mikor a fiunk beteg lett, a gyógyítási költségekre, orvosra és patikára elment minden pénzem. A mi kis hitelem volt, az is kimerült. Aztán te betegedtél meg. A legjobb orvosokat kellett elhivatnom, hogy meggyógyítsanak. Mikor meg lábbadozó voltál, Délvidékre kellett menned, hogy teljesen felépülj. Honnan vettem volna mind ehhez a pénzt ? Mikor az első kisebb öszszegről nem számoltam el, gondoltam, hogy majd csak visszateszem. Az elsőt követte a többi. Mindig azt hittem, hogy dolgainkban valami szerencsés fordulat áll be s a pénzt, a mit csak kölcsönnek tekintettem, idővel visszafizethetem. De a hivatalban nem várnak. Minden egyes garasról el kell számolni. Ezért hát meghamisítottam a könyveket, nyugtákat, hogy bűnömet leplezzem. jri,z ideig-óráig sikerült is. Ma azonban váratlanul pénztárvizsgálat volt. Minden kiderült. Engem felfüggesztettek és . . . A hangja zokogásba falt. Arczát a kezébe temetve borult az asztalra és sírt, sirt keservesen. Az asszony hallgatott. Agyában a gondolatok egymást kergették. Meg akarta menteni a íerjét. De hogyan ? Nincsen rá mód! A férfi az asszony hallgatását félromagyarázta. — Ugy-e, megvetsz?—kérdezte erőt véve magán — hisz komisz, gyalázatos sikkasztó vagyok! — szólt keserűen felkaczagva. Az asszony csillapította: — Vigasztalódjál. A mit tettél, értünk tetted. Bármi történjék is, mi hiven kitartunk mélletted. Összébbhuzódunk, szűkebben élünk, hogy a hiányzó pénzt vissz; fizedhescl. Te meg dolgozni fogsz ezután is. — Dolgozni? Igen, a börtönben. — A börtönben ! Hát feljelentettek ? — Fel és minden perczben elfoghatnak. Nem, ezt nem fogom túlélni! — De tul iogod élni, mert tul kell élned. Családod van. Küzdened és dolgoznod kell a családodért. Vissza kell szerezned a becsületedet, hogy majdan tiszta nevet hagyj a fiadra. — A becsületemet? Hát van nekem becsületem ? — Van. Nem a kaszinói, de az emberi becsület. Ez pedig azt parancsolja, Strausz Jenő ANGOL URI DIVAT ÜZLETE Győrött, Baross-ut 32. sz Felhívom az uri közönség figyelmét, hogy megérkeztek a tavaszi újdonságok, még pedig a hires Borsalino olasz, Pelikán és Gyukits magyar, valamint angol kalapok, továbbá magyar gyártmányú férfi és női cipők. Angol sétabotok és ernyők, utazóbőröndök. Újdonságok nyakkendőkben. — Tavaszi és nyári takarók. Fehérnemiiek a legjobb minőségben raktáron. Mérték után készíttetnek divatos színtartó zephiringek. Tisztelettel Strausz Jeiiő.