Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-12-23 / 51. szám

ÜXI^s/HE. é-^fol^ram. IPárpa^ 1906. december 23. 51. szám KÖZERDEKU FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAjDONOS és KIADÓ: £Q:LLA.T$Eii FRIGYES. HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 6 E L ÁRMIN könyvkereskedésében. Karácsony ünnepe. Minden esztendőben egyszer érez a lázas munkával évhosszat elfoglalt, az idegizgató, sorvasztó lótás futás­ban elfáradt ember mélységes, nagy áhitat. Karácsonykor. Nem a kalen­dárium piros betűi, nem is a vallá­sosság, a tradíciók lopják a szivekbe ezt az érzést, hanem szükség. A szük ség, hogy a szent ünnepek két nap­ján pihenés váltsa fői a hajszát, sze­retet a gyűlölséget, megbocsátás a haragot. A legrosszabb, legcinikusabb is ezekre a napokra tartogatja a jó­ságnak azt a parányát, amelyet a küz­delmes esztendő során sikerült a ko­pástól megóvnia. A szeretet, a jóság, a megbo­csátás, amelyet a szent karácsony a lelkekbői kivált, mind egy hatalmas érzéssé egyesülnek : az áhítattá. Ebben a hangulatában az ember minden nemes cselekedetre képes. A haragosok megbocsátanak egymás­nak, az ellenfelek, akik különben a legélesebb harcot vivják a politiká­ban vagy társadalmi téren, akikről azt hinnék, hogy elképzelhetetleu az egymáshoz való közeledésük, megbé külnek. Mintha sohasem állottak volna egymással szemben aporondon, mintha sohasem hangoztatták volna elveik igazságának, érvényességének kizá lagos voltát, kezet nyújtanak egymás nak s nyugodtan, türelemmel beszé­lik meg és jutnak megállapodásra olyan kérdéseket illetőleg, amelyek eddig megoldhatatlannak tartottak. A politikai és társadalmi prob­lémák nagy sokasága látszik ma meg­oldhatatlannak. Sok karácsonyra és még több áhítatra volna szükség, hogy ezeket tisztázhassa. ;De nem szabad egyetlen alkalmat sem elszalasztani, amely az eszmék tisztázására, az el­lentétel kiegyenlítésére lehet jó. Az embernek természete, hogy sohase legyen megelégedve sorsával, a körülményekkel, amelyek kzzött az életet végig kel 1 élnie. Nálnnk jogos is ez elégedetlenség. Nem tartozunk azok közé a nemzetek közé, ame­lyek magukat jogosan társadalmilag fejletteknek mondhatják. A munkás­ság kielégítetlen, a kis- és középbir­tokosság pusztulófélben. A vallási tü­relmetlenség, különösen a határszé­leken, a hol legközvetlenebb a ha­tása a külföldi befolyásoknak, általá­nos. Az ipar, a „fejlődés" állapotá­ban van, a kereskedelem pedig azon a fokon, ahonnan nem tudni, fejlő­désnek indul e, vagy a hanyatlás út­jára tér. Okos szociálpolitikával, a mun­kásság szeretetével, a tőke és a vál­lalkozás megbecsülésével és helyes értékkel annak a megítélésére, me­! lyiknek milyen kérdésben kell enged­nie, csökkenthetjük szociális bajaink j számát. Erélyes birtokpolitika megmenti a nemzetföntartó birtokososztályt. A földmivelésügyi kormány programmja, amelyet az 1907. évi költségvetés keretében akar megvalósítani, csak kezdete a mentési munkának. Sokat TÁKCZA. ©{ sgendfon feámjcti. Kara Mustafa nagyvezér az ozmánok roppant tábora élén 1683. év tavaszán meg­indult Magyarország felé. A tábor oly fé­nyes volt, hogy IV. Mohamed egész a ha­tárig kisérte az emberáraradatot. A törökök megindulása nagy felfordulást csinált az országban és mivel Debreczen már igen sokszor érezte a pusztítás vaskezét, a ma­gisztrátus Komáromy István főbírót, Balda Boldizsárt, Csatári Bálintot, Csontos Istvánt és Bernát János szenátorokat elküldte a fé­nyes vezér köszöntésére. A vezér Pancso vánál fogadta a követeket, jó szívvel vévén az általuk hozott ajándékokat, ugvmint „két szépen elkészített kocsit, azokba illő három-három lóval fükestül, hámostul, egy aranyos kardot, egy vég zöld londist, egy ruhára való öt sing ángliai posztót, tizen­hét öreg fehér kenyereket." Az ajándékok elfogadása azonban nem gátolta a nagyve­zért abban, hogy meg ne parancsolja a deb­reczeni követeknek, miszerint mikorára Murád Giráj nevű alvezére Debreczen alá érkezik, ezer kiló árpa és ugyanannyi liszt | legyen készen, mosolyogva jegyezvén meg ellenkezés esetére a karóbahuzást. A követek hazajöttek és csakhamar megérkezett rettentő hadával Murád király is. Természetesen ennek is ajándékot kellett adni. „Es pedig vittek vala Jóna istván és nyomban utána Balla János szenátor ura­imék saját karjaikon egy vég zöld közlen ­dert, ezenfelül egy vég királyszin áng iai bosziot, ismét egy aranyos kardot, két öreg mézeskalácsot, azonfellyül Szathmári István és Nyéki István uraiinék Murád fiának 12 öreg kenyereket, egy ruhára való kék ang­liai posztót, négj sajtot, vajat, mézet, ezen­kívül két kocsiba való lovat, mig az tábor­nak átadásiak ezer kila árpát, ezer kila lisz­tet, Kétezer kenyeret, harmincz vágó mar­hákat és száz juhokat." Murád barátságosan elbeszélgetett a debreczeni küldöttekkel, ami annyira neki­bátoritá a különben is bőbeszédű Nyeri Istvánt, hogy hetet-havat összehordott a maga csaladi életéről, vagyonáról, jóllehet atyafiai váltig rángatták az öreg galléros köpenyegét, hogy ne beszélne hívságos dol gokat az hitetlen előtt. Nyéki István urain azonban annyira benne volt az oraczióban, hogy elmondta, miszerint neki olyan két hajadon lánya van, miszerint a szultán ő felsége sátorában sincsen párjuk. Murád el­eresztette a sok díb-dáb beszédet a füle mellett, nem azonban ölestermetü, hason­nevű fia, aki ugyancsak megjegyezte ma­gának a Nyéki uram dicsekedő beszédét. Alkonyatra fordulvan az idő és szűn­vén a nap heve, Murád megindult fekete hadával Szoboszló felé. Nyéki szemátor uram portáján csön­des volt minden. A kutyát nem szívelhette Nyékiné nagyasszonyom, pedig most ugyan­csak hasznos lett volna mindnyájukra egy­két vakkantás. A dárdások aludni húzódtak és midőn a törökök az alacsony verendán beugrottak, nem találtak ellentállásra, mert nem lehetett ennek minősíteni az öreg min­denesnek, Góré Andrásnak vergődését, kit a tarfejüek, mikor az istállóból kilépett, oly hirtelenséggel leíüleltek, hogy egy árva kiáltást sem tehetett. A következő pillanatban négy izmos török nekidőlt az ámbitus nehéz tölgyfaaj­tajának, mely engedvén a nyomásnak, csak­hamar bedőlt. A reesegésre-ropogasra Íziben felpattant ágyából Nyéki uram, de mielőtt fegyverre kaphatott voina, a benyomuló tö­Karé F íjiffi kiválóan alkalmas és célszerű férfi szövet, női kelme és pargeí ooooooo MARAD ÉKOK ooooooo iDáirLiilatos olcsó Z^a/pla-arbóils: Krausz IM, Fia és Társadivataruházában*

Next

/
Thumbnails
Contents