Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.
1906-11-04 / 44. szám
VíIMI h(ííLÖ\V KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. Vasúti állomásunk és a villamos világítás. Néhány hóval ezelőtt szóvá tettük már, hogy vasúti állomásunk világítása nagyon gyarló és az utazó közönség panasza e tekintetben napirenden van. Akkor azt ajánlottuk az üzletvezetőségnek, hogy vezettesse be a aasuti állomásra a villamos világítást és szüntesse meg a folytonos panaszokat, a mit annál könnyebben megtehet, mert a mint tudjuk, a város a villamos áramnak hectovattját 4'/a fillár áron hajlandó a m. á. vasútnak átengedni. Reméltük, de remélhettük is, hogy a máv. igazgatósága megszivleli az utazó közönség óhajtását, mert a petróleum ára folytonosan emelkedik olyannyira, hogy ma a petróleum ára Körülbelül 40 százalékkal drágább, mint ezelőtt félévvel. A máv. igazgatósága azonban nem tud számolni, mert ha megtanulta volna csak a négy számtani müveletet, — akkor az a sok nagyságos és méltóságos ur az ujjain kiszámíthatta volna, hogy a villamos világítás ugy TÁRCZA. Egy csacsi asszonykáról Azt tartották a kisebbik botránynak, hogy Bálás Balázsné két napra elhagyta az urát, a nagyobbik botránynak azt minősítették, hogy Bálás Balázs harmadnap viszszafogadta a feleségét. Pedig visszafogadta sőt attól a bizonyos harmadik naptól kezdve igazán boldogság köliözött a Balás-házba. A különös eset igy történt. Nem tartozott az úgynevezett kifürkészhetetlen titkok közé, hogy Bálás Balázs meg a felesége, a szép Thoroczkay Anna, meglehetősen gyöngén ápolják a hitvesi szeretetet. Mindenki tudta, — Anna aszszony e tárgyban éppen nem titkolózott — hogy a szép asszony erősen csalódott az urában s azt is tudta mindenki, hogy á kétszeres Balázs egy csöppet hóbortosnak tartotta a feleségét. Legjobban tudta persze Csontos Kazi, aki ott ült mindennap Baláséknál s amint illik az alkalomvadászokhoz, bámulatraméltó türelemmel és kitartással horgászott az úgynevezett döntő pillanatra. Minden csetepaté, minden keserű sóhajtás, minden családi jelenet kedves vala az ő szemében s szinte belehizott, ha a házastársak egy-két napig nem beszéltek egymással. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : Udvarias, jól nevelt ember volt, tehát mindig az asszony pártjára állott s ha a kis menyecske keservesen fölsóhajtott, Csontos könyekig meg volt indulva s ha Anna asszony kijelentette, hogy tovább nem állhatja az ura nehéz természetét, Csontos akkorát sóhajtott, mintha az Ararát hegye nehezedett volna a szivére. Mi sem természetesebb, mint hogy a Balás-család élete ily körülmények között csakugyan elviselhetetlenné vált s egy szép napon igy szólt az asszony Csontoshoz : — Ha én magát arra kérném Csontos, kisérjen haza a szüleimhez, —• megtenné ? Csontos lemondóan mosolygott, mint egy tiz sebből vérező martyr s igy válaszolt : — Annyira sem tart, hogy ilyent kérdez tőlem "? 0, Anna, ha maga értene engem, ha a lelkembe látna, ha érezné, mint éget, perzsel, szaggat idebenn valami — valami, amit ugy neveznek: sziv, — nem tétovázná egy perczig sem. Mit ér az élet, ha tövisénél nincsen egyebe. Ha velem jön,. elviszem a rózsák birodalmába. Az ilyesmit minden nkos ember igen ihletett hangon szokott előadni, egy csöpp remegés a mélységekben soha nem árt, egy csöppnyi csöpp elfolytott sóhajtás mindig használ s végre egy megindító, hosszú szünet, amelyet két egymás után után következő szó között tart, mindig meggyőz. Anna asszony p:dig rózsák után váHIRDETESEK ós NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. gyott. Otthon csupa tövis között élt s a nők snm olyan logikátlanok, hogy a tövisről azonnal eszükbe ne jutna a rózsa. Lenézett tehát a földre s tompán válaszolt : — Nem, nem, Csontos, nem szabad magára hallgatnom. Tudom, nagy hatalma van fölöttem, erősnek kell tehát lennem magával szemben. Miután ilyen nagyon határozottan s ilyen feltűnően okosan beszélt, csak természetes, hogy bolondul cselekedett s másnap, egy igen hosszú s merészen megokolt levélben tudtára adta az urának, hogy elment megkeresni a boldogságot s nem jön vissza soha, soha. Bálás Balázs eg} darabig megdermedten nézte a teleirt papirost, azután gondosan elzárta az iróasztalfiókba s várta, mikor jön be a felesége az ajtón. Nem tudta elgondolni, hogy ez a levél több legyen kegyetlen tréfánál s nem akarta elhinni, hogy az ő felesége nem tisztességes asszony. Pedig az asszony igazán elment, Nem is egymaga. Csontos Kázmér kisérte a legragyogóbb orczával s alegizlésesebb szürke utazó ruhában. A délután három órai vonattal utaztak el s egyelőre igy határozták el a dolgot, nem mennek nagyon messze, csak a Tátrába. A vonatjuknak este nyolczkor kellett megérkeznie s azt az öt órát, a túlzsúfolt vonaton, babiloni hőségben, szivesen szenvedték el. feny, mint ár tekintetében fölötte áll a petróleum világitásnak. Ez a számban tekintélyes igazgatóság a kereskedelmi miniszternek van alárendelve, ép ezért hivatva volna pártolni a magyar ipart ott, a hol az módjában áll. A nagytekintetü igazgatóságnak azonban kisebb gondja is nagyobb mint a hazai ipar pártolása. Pedig a principálisuk : Kossuth Ferenc a gomblyukában hordja a tulipán jelvényt, tehát megtanulhatta volna tő'e az igazgatóság, hogy a magyar ipart pártolni még a máv. igazgatóságának is kötelességében áll. A máv. igazgatósága petróleumért évenként sok százezer koronát ád ki. Ez a pénz a legutolsó fillérig külföldre vándorol és a külföldi vállalkozók zsebeiben rakodik le. A villamos áramot a helyszínen termelik, az ezért kiadott pénz a magyar állam területén marad és magyar honpolgárok látják a hasznot belőle. Gondolkozzék tehát az a nagytekintetü igazgazgatósag, hogy ilyen körülmények között helyesen jár-e el, — ha olyan helyeken a hol módjában állana, mint például mi nálunk is, — a villamos világítást alkalmazni, e helyett, megfoghatatlan és megnem magyarázható okokból tovább is a petróleum világítással gyötör és kinoz bennünket, mikor jól tudja, hogy a közönség igényeinek ma már nem felel meg. De menjünk tovább. Mondja meg nekünk a tisztelt igazgatóság, hogy miért engedélyezte akkor Győrött és Szombathelyen a villamos világítást ? Miféle protekcióval birnak ezek a városok, hogy ezeknek engedélyezik azt, a mit Pápának megadni vonakodnak ? Mert hát tisztelt közönség ugy áll a dolog, hogy a máv. igazgatósága Győrött és Szombathelyen és Isten tudja még hány városban a villamos világítást a vasúti állomásokon hasonló árak mellett engedélyezte, mig Pápán, a napokban érkezett értesítés szerint megtagadta. Ho-hó tisztelt igazgatóság, hol itt az igazság, az egyenlő elbánás ? Nem akarjuk gyanúsítani a t. igazgatóságot és inkább azt hisszük, hogy az az ur, aki ezt referálta, valószínűleg kényelemszeretetből nem nézte meg a szomszéd városok villamos számláit, melyekből bőséges alkalma