Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-10-07 / 40. szám

1X1^7"X- ó-vfolyam. IPá/pa, 1906. olsL-bólDeo? 7. 40. száíori­PÁPAI KÖZLÖNY KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed­évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : tm&áwsim FM&YIS. HIRDETESEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 B E L ÁRMIN könyvkereskedésében. városának közélelmezési bizottságot kell szervezni, de nem olyan gyámol­talant, tehetetlent, mint a minő a bu­dapesti, a melynek megbénultak a mozgó szervei s mint a gutaütött em­ber, meredt szemekkel, tétlenül nézi a csudát, hogy mint emelkednek az élelmiszerek árai csupa üzérkedésből, a fogyasztó közönség kizsarolására. Jól szervezett, agilis, független és ügybuzgó közélelmezési bizottság a nagyközönség javára sokat tehet. A közélelmezés irányítása, ellenőrzése az administráció szempontjából egyike a legfontosabb intézkedéseknek. A vezetés nagy tudást, alapos áttekin­tést, hosszú tapasztalatot és kiváló megfigyelési képességet igényel. Az élelmezési bizottság vezető­ségének kötelessége tisztában lenni azzal, hogy mennyibe kerül az egyes élelmi cikk, mennyit fogyasztanak, mennyi az eladó, mennyibe kerül a termelés, az előállítás, mit és meny­nyit szállítanak a vidékről. Ismernie kell az okokat, melyek az árhullám­é i • •• "' •••••••B™ igazán nem csalódom sem magamban, sem az érzelmeimben. A férj: (Ingerülten.) Ezt nem állitha­tod ilyen határozottan. A feleség: Állíthatóra, mert bizonyí­tékom van reá. A férj: (Hüledezve.) Bi-zo-nyi-té-kod. A feleség : Az. Szenvedek miatta. Fáj­dalmat okozott, égető, gyötrő, szörnyűséges fájdalmat. Amikor megláttam, egyszerre be­lenyilallott a szivembe, csakhogy üdvössé­gesen, azután — azután — szólott hozzám — azután. A férj : (Dühösen.) Azután megfogta a kezedet. A feleség: Nem, nem fogta meg, pedig—pedig ugy vártam. Előre örvendtem, mint fog megreszketni a szivem, ha meg­fogja a kezemet, előre remegtem az üdvös­ség gondolatától s vártam, hogy megcsó­koljon. A férj: (Fölordít.) Es ezt nekem mon­dod ! A feleség : (Nagyon alázatosan.) Végre is, kinek mondjam ? A mama nem lakik nálunk. A férj : (Dühösen.) Nem 1 A feleség: Az édes apám utóvégre is férfi. A férj : Én is férfi vagyok ! A feleség: Igen, de te a férjem vagy s neked jogot, sőt kötelességed, hogy meg­tudd a valót. De kérlek, igen kérlek, azérj; Közélelmezési bizottságot! Mindenre van bizottságunk, vá­lasztmányunk, szükebbkörü, tágabb­körtl, csak a mire legjobban kellene, arra nincs semmilyen. Nincs élelme zési bizottsága Pápa városának, a melynek feladatát képezné a közélel­mezés ügyének gondozása, ellenőr­zése, fejlesztése s legfőképen a fo­gyasztó közönség érdekeinek őszinte és lelkiismeretes megvédése. Tisztára ki vagyunk szolgáltatva minden téren a szabad üzérkedésnek. Piaci rendszabályunk nincs s az ál­talános rendszabályokat csak az tartja meg, aki akarja. Nagyon jól tudjuk mi, hogy ha méltányosak és igazságosak akarunk lenni, be kell látnunk, hogy Pápa rendőrsége a mai szervezetében s a város népességéhez viszonyított cse­kély létszámánál fogva legjobb aka­rata mellett se képes mindamaz igé­nyeknek, hozzátesszük, jogos igények­nek, pontosan megfelelni, amelyeket a nagyközönség vele szemben támaszt. A mi rendőrségünk erejét részben a bürokratikus teendők, az úgynevezett irodai munkák, részben a város te­rületén teljesített szolgálatok annyira igénybe veszik és kimerítik, hogy holmi közélelmezési ügyekkel abszo­lúte nem foglalkozhatnak. A közren­dészetnek száz meg száz ágazata any­nyira szétforgácsolja a csekéJy erőt, hogy ha minden irányban mozogni és cselekedni akarnak, csak fölületes munkát végezhetnek, mint a milyent a gyakorlati, a mindennapi élet ta­núsága szerint végeznek. Ez azonban nem az ő hibájuk, hanem azoké, akik ott fukarkodnak, ahol nem kellene, ott sajnálják a fejlesztésre a pénzt, ahol a népszerűen hangzó takarékos­ság a város egész közönsége meg­issza a levét. A rendőrség időről időre, amint a város népessége szaporodik, az igé nyek nagyobbodnak, erősbitendő, hogy kötelességeinek megfelelhessenek. S magában véve ez sem elegendő. Pápa TÁRCZA. A mézeshetek. xi feleség. (18 éves.) A férj. (24 éves.) Szobaleány. (Csinos, vadonatúj ebédlő. Az asztal kissé rendetlen, mert éppen most végezték­éi a vacsorázást. A villamos körte a legva­kitóbb fénynyel ég, nagy csend.) A férj: Mondom, hogy valami bánt téged. Az Istenért, öreg asszony, csak nem vagy beteg ? A feleség : Nem. Beteg nem vagyok. A férj: Akkor bánt valami. A feleség: (Hosszas hallgatás után.) Fáj itthagynom ezt a meleg, puha fészket, A férj : (Felriad.) Tessék ? A feleség: (Zavarodottan kopog kis rózsaszínű körmeivel az abraszon.) Ki kell mondanom, hiába. Végre is tisztességes asszony vagyok s az is akarok maradni. Még az esküvőnk napján megfogadtam ma­gamnak. A férj : (Mind jobban csodálkozva.) Mit? A feleség: Hogy megmondom neked nyíltan, ha másba szeretek. A férj: (Értelmetlenül.) Ha másba sze­retsz ? Egy szót sem értek. A feleség : Pedig mindent elmondtam. Dani. én kimondhatatlanul, szenvedélyesen szeretek egy férfit. A férj : Te ? Az lehetetlen. Az Iste­nért Czuli, hisz mi még csak három hó­napja vagyunk férj és feleség. A feleség : És mégis ugy van. A férj : És szenvedélyesen ! A feleség: Lángolóan. Ne haragudjál, ugy jött az egész, mint a villámcsapás. Mintha tegnap sohasem lett volna s mintha csak azóta élnék, amióta őt ismerem. ^ férj: (Nagyon rosszul érzi magát.) Ugye-e csak tréfálsz ? A feleség : (Komolyan sóhajt.) Bár ugy volna. A férj : (Gondolkozik s egy szót seir. szól.) A feleség : (Igen halkan. s. v ^yenkezvc. Hidd el, nagyon resM : dcigót, de nem tagadom, hisz t jelenség / ha elta­gadnám és éppen előled. A férj: És régen ? A feleség : Nem, n om is lehet régen, hiszen csak han..n honapja, hogy a tied vagyok. Ha őszinte akarok lenni, csak ma tudtam meg, hogyan állok tulajdonképpen. A férfi: Ki volt itt ? A teleség: Az nem határoz. Nem ma láttam először, de csak ma győződtem meg mindenről. A férj: Hogyan ? A feleség : Istenem ! — Hidd el, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents