Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.
1906-09-02 / 35. szám
0 \ V KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Ref. templom ás színház. Á pápai ev. ref. hitközség tudvalevőleg kérvényt nyújtott be a városhoz aziránt, hogy az építendő uj templomát a Széchenyi téren levő városi szinház helyére óhajtaná felépíteni és ezen telek átengedése esetén húszezer koronát és államsegélyt ajánl fel. Ezen kérvényre vonatkozólag dr. Bechnitz Ede városi képviselő a városi képviselőtestülethez egy indítványt adott be, melyet közérdekű voltánál fogva egész terjedelmében a következőkben közöljük : Nagyságos Polgármester Ur ! Tekintetes Képviselőtestület! Aöztudomásu dolog, hogy a pápai ev. ref. hitközség egy szép templomot óhajt a Széchenyi-térre építeni és e végből kérvényt iatézeit a városi képviselőtestülethez, amelyben fenti célra kéri a jelenlegi szinház helyének átengedését. Ebből kifolyólag bátor vagyok a következő indítványomat a tekintetes képviselőtestület elé terjeszteni: 1. Mondja ki a képviselőtestület, hogy a pápai ev. ref. hitközség kérelmét te'jesiti és a templom építésre a városi szinház helyét a kérelmezőnek adja, ha viszont a hitközség a fölajánlott 20000 koronán felül a Főutcában levő házát a jeleulegi templom épülettel a város tulajdonába bocsájtja. 2. Ezen Fő-utcai ház helyére építsen a város egy szép, a jelenlegi igényeknek teljesen megfelelő postaépületet. Hiszem, hogy ezen két utcára nyiló hely a legmesszebb menő követelményeknek megfelelne, az építési költségek pedig az ingyen hely és az építkezésnél fölhasználható anyag által tetemesen redukálva a beveendő házbérek által könnyen volnának amortizálhatók. 3. Az újonnan építendő városi sziuház helyének alkalmasnak tartanám az u. n. Tizesmalom innen fekvő a gróf Esterházy Pál ur Ő Mélt. tulajdonát képező szabadon fekvő háznak fundusát. E végből indítványoznám, hogy a városi képviselőtestület kebeléből egy küldöttség kérelmezze gróf Esterházy Móricné Urnő ő Exellentiájától, aki városunk fejlődése és felvirágzása iránt nemesszivü jóindulatot tanúsított, hogy gróf Esterházy Pál Ur Ő Mélt. a közelgő nagykorusitásának emlékeül az általam emiitett helyet egy szinház építésére a városnak ajándékozni kegyeskednék. Ezen építendő szinház költségeinek fedezésére szolgálna : a) Az ev. ref. hitközség által fizetendő 20000 korona. b) Az állami segély. c) Egy kizárólag e célra fölveendő u. n. színházi kölcsön, melynek kamatjai és törlesztése a szinház jövedelméből födöztetnék. Ezen tisztelettel előterjesztett indítványom elfogadása és keresztülvitele által az összes e három irányban támasztott igények nyernének kieléTÁRCZA. A hold bolondjai, A holdsugár átszűrődött a fák lombján s valamely csodás zizegés, sóhajtozás hangzott az éjszakaban. — Ilyenkor nő a fü, — mondtam czinikusan a mellettem ülő Gondos dr.-nak, akit láthatóan megigézett a csodaszép nyári éjszaka. A doktor a váratlan közbeszólásra öszszerezzent, azután bosszúsan mordult rám. — Megtarthatnád magadnak a sületlen megjegyzéseidet. Az ember úgyis olyan ritkán képes arra, hogy ébren aludjék, ne gondolkozzék, ne érezzen semmit, csak lásson s félgondolatok suhanjanak keresztül az agyán anélkül, hogy nyomot hagynának maguk után. — Teljesen igazad van, de éppen azér tettem. Én magam is vágyakoztam az után a boldog öntudatlanság után, amelyben te voltál s rám támadt az irigység a gyűlölködés s elhessegettem rólad a holdvilág-hangulatot. Mert a holdvilág-hangulat speczifikus valami. A doktor még mincM;; bosszúsa. v;laszolt : — Köszön" n, .iv,y " kcM, orvosnak, magyarázod a i, H\ lág zu T hatását. Talán lennél szives s tartanál ei„ 'st az alvajárókról, holkórosol • ól vagy e* .iu u nád az apály é? r hí:, holdas tkeoriájái. Igazán halálosan .viv'áncsi vagyok ezekre a misztériumokra. — Jó, jó. Ha én orvos vagy természetvizsgáló volnék, már réges-régen erre a témára vetettem volna magamat. Mire ? A somnambulizmusra, a holdkórosságra vagy a tengermozgásokra ? — Egyikre sem. A hold szuggesztív hatásának a kutasására. Mert lehetetlenség, hogy valami oka ne legyen annak, miért hat a hold az emberekre. Mert hát rájuk. Vonzza, bágyasztja, gyöngíti vagy feltüzeli a fantáziájukat, megbabonázza a lelküket, szerelmessé teszi őket, kicsalogatja a tökfilkóból a benne szunnyadó fűzfapoétát, ; egyszóval hat rájuk, izgatja, ingerli, megváltoztatja, kiforgatja mindennapi valóságukból az embereket. A doktor egy kicsit megnyugodott. -— Nem hiszem, hogy törvényszerűség volna ezekben a jelenségekben, de az tagadhatatlan, hogy a holdfény tényleg hat a gyönge idegzetüekre. — Mint például a tenger, — mondtam malicziózusan, — A tengert hagv'uk ki a játékból. De azt elismerem, hogy bizonyos hatással van az emberekre a hold. — Bizonyos hatással, — meditáltam én — ezt ugy engeded meg mint valami még nem bizonyítható bakterium-hipoihezist. Szomorú emberek vagytok ti természettudósok. Született rákok, akik mindig csak visszafelé tudtok haladni. Az ember meghalt, tehát beteg volt. Mi volt a baja, megmoudja a kórbonczoló jegyzőkönyv. Utálatos, viszataszitó, siralmas. Látod, engem soha nem izgat az, miért halt meg. Meghalni, — ez az élet eredménye. Hogyan jutunk el ehhez az eredményhez, ez az, ami érdekes. Miért hat az emberekre a holdfény, nem tudom, hányféleképpen hat -- ez érdekel. Vidéki Tanintézetek által előirt ruházati cikkek fiuk és leányok részére Vidéki sz-ciiőfe®legelőnyösebben szerezhetők be^sz-aiö^ figyelmébe ! ,# pail M Jn7* f if M. Via és Társa divatáruházáhan figyelmébe!
