Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-08-19 / 33. szám

volt 1882. évben, akkor araikor a személy­zet levélhordók, szolgákkal együtt összesen 10 személyből állt és sem távírda, sem táv­beszélő hálózat nem volt. Igaz hogy azon időben a főnök lakása is az épületben volt —• ma csak egy szolga lakik benne. A helyiség beosztása a következő : van egy főnöki szoba. Emellett a távírda és távbeszélő hivatali helyiség. E kettőnek egy és ugyanazon helyiségben való elhelyezése tarthatatlan, mert a távírda készülékek sza­kadatlan zakatolása hátrányos a távbeszé­lőre, a távbeszélő folytonos csilingelése és a beszélgetés maga pedig a távirdával fog­lalkozó egyének figyelmét és munkáját za­varja, igy hát a két hivatali szak mindenike külön helyiséget igényel. Ezután következik a tulajképeni pos­tahelyiség. Ez egy 17 m. hosszú 5 m. széles te­rem. Ebből a közönség számára egy 13 m. hosszú. 1. 70 m. széles folyosószerü részlet áll rendelkezésre. Eszerint^ 17 ra. hosszú­ságú és 3. 30 m. szél területen végzi hi­vatalos dolgát 16 tisztviselő és 18 szolga és levélhordó. E 17 m. hosszú és 3.30 m. széles területen helyet foglal a személyze­ten kívül a sok íróasztal, 2 levéltovábbító asztal, 2 nyomtatvány szekrény, 1 ruhaszek­rény, 3 Wertheim szekrény, 1 levél zsák­láda, 1 levélgyűjtő láda, 1 tüzelőanyag láda, 2 vaskályha és nagyon természetes, megfe­lelő mennyiségű ülőhely. A hivatali személy­zetet a közönségtől egy üvegablakokkal el­látott, talán két méter magasságú vékony deszkafal választja el. Mindebből kiviláglik az, hogy az állapotok a deszkafalon innen is tul ellen­tétben állnak nemcsak a közrendészet, köz­biztonság és közegészségügy legelemibb fo­galmával, de leginkább a város fejlődési viszonyainak megfelelő üzletforgalmi köve­telményekkel is. Az érkező és továbbitandó levelek, csomagok és egyébb szállítmányok ugyan­ott vétetnek fel, kezeltetnek és adatnak ki, ahol a tisztiszemélyzet szorong egymás mel­lett és mögött ugy, hogy a helyiségen át­járni csak ugy lehet, ha az Íróasztalánál foglalatoskodó tisztviselők mindenike helyé­ről felugrik, ami által ott folytonosan ide­ges mozgás van zaklatásnak van a tisztvi­selő kitéve. De hát a közönség helyzete sem kü­lönb. Egy 13 m. hosszú 1'70 m. 'széles te­rületen bonyolitatik le itt-a levél, pénz és csomag feladás és átvétel. A forgalmi órák­ban e helyen olyan a tolongás, hogy miatta a személy és vagyon biztonság a legnagjobb mérvben veszélyeztetve van. Már most, ha ezek mellett még afe­lett is gondolkodunk, hogy egy akkora te­rületen, mint amekkora a vázolt hivatalos helyiség terme, oly óriási forgalom mellett, mint aminő itt lebonyolítást nyer, hol oly emberáradat jár kel egész napon mint itt, ahol reggeli 5 órától esti 9 óráig tart a hi­vatalos belszolgálat, mennyi por, mennyi szenny rakodik le és milyen levegő képző­dik itt, feltétlenül sorompóba kell lépnünk a tisztviselőkar és nagyközönség egészségé­nek megóvása érdekében egyaránt. Mindez előadottakból következik, hogy ha valakinek, mondjuk valamely idegennek a pápai postahivatalban dolga van, oda be­lépve okvetlenül visszahökken és kételyei támadnak Pápa város kulturváros volta fe­lől és azt hiszi Ázsiában van, de annak is legelhagyottabb, legsötétebb és a civilizá­ciótól legmesszebb eső, legelmaradottabb pontján, mert amely város postai, távirdai és távbeszélői kiterjedt forgalma egy olyan helyiségben aminő a pápai postahivatal he­lyisége, nyer lebonyolítást, ott mindemül lehet szó csak kultúráról, haladásról, fejlő­désről nem. E város közönsége nem riadt vissza semmi anyagi áldozattól, hogy a várost ki­emelje koróbbi elmaradottságából, hatott, alkotott, gyarapított, hogy a kulturvárosok sorába kerüljön. El is jutott kitűzött céljá­hoz minden téren és irányban, mely saját hatalmában állott, de elmaradt azon a pon­ton, mely hatalmi körén kívül esik és ez a pont a m. kir. posta-távirda és távbeszélő hivatalnak megfelelő épületben illetve he­lyiségben való elhelyezése. Ezen a bajon segíthetni egyedül a ke­reskedelemügyi m. kir. kormánynak ada­tott meg. Ezen a bajon pedig csak akként lenne segítve, ha a kereskedelemügyi m. kir. kor­mány a m. kir. posta, távirda és távbeszélő hivatal számára, a napról napra szaporodó, emelkedő, gyarapodó forgalomnak megfe­lelő épületet emelne. Ezzel a kormány nemcsak a városnak, mely saját intézményeinek a kornak még­felelőleg való fejlesztésére még anyagi ere­jét meghaladólag is mindent megtesz, tesz szolgálatot; hanem önmagának, mert tiszt­viselői épek, egészségesek és munkabírók maradnak, ha a mostani fertőzött levegőjű, mjasmás, tuberkulózis fészekből, egy tágas, a hivatali szükségleteknek és a kor, a köz­rend, köztisztaság és közegészség követel­ményeinek mindenben megfelelőleg épült és berendezett hivatalos helyiségben végzik amúgy is idegölő munkájukat. Ezért alázattal esedezem Pápa város közönsége nevében, kegyeskedjék Nagymél­tóságú Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter Ur, Kegyelmes Uram, a vázoltak tanulmá­nyozására egy szakközegét kiküldeni, aki az itteni postahivatali állapotok megisme­rése után Nagyméltóságodnak ez állapotok tarthatatlanságát és türhetetlenségét jelen­tené. Rendithetlen hitem, sőt megingathat­lan meggyőződésem, hogy Nagyméltóságod ezen jelentés után nem fog késni, hogy e bajon segítsen és nyomban megteendi ma­gas intézkedését arra nézve, hogy Pápa vá­ros egy, e város haladásának, fejlődésének, forgalmának megfelelő postaépületet nyerjen Nagyméltóságod ezen elmaradhatatlan kegyes ténye e város és közönsége minden egyes tagjának, imába foglalásig menő, örök­háláját szerezné meg. Midőn tehát Pápa város közönségének ezen szerényen kifejezett óhaját, a m. kir. postakarékpénztárnak pedig ezen égbekiáltó szükségletét Nagyméltóságod magas szine előtt feltártam, azt Nagyméltóságodnak jó­akaratába ajánlani bátorkodom és a szük­ségkövetelte gyors rendelkezés reményében és hitében vagyok Nagyméltóságú Kereskedelemügyi M. Kir. Miniszter Ur. Kegyelmes Uramnak Pápán, 1906. évi augusztus hó 12-én. alázatos szolgája Pápa rend. tan. város kö­zönsége nevében Mészáros Károly polgármester. KARCZOLÁT Limonádés hangulat uralkodik az egész vonalon. Még egy icurka-picurka mulatság­ról sem szólhat a heti krónika. Egy sze­rencse, hogy már végét járja a „holt idény* és közeledünk a tulajdonképeni „üzleti idényéhez, mert ha ez a vigaszunk nem volna, ugy valósággal kétségbe kellene esni, de igy csak belenyugszunk azon tudatban, hogy „ez nem tarthatja magát soká". Üzleti idényről tettem említést és ezt a szó szoros értelmében kell értelmezni. Ezen speciális elnevezés r teljesen reáillik a mi városi értelmünkre. Értem ezalatt a sep­tember hónapot. Ekkor veszi kezdetét ná­lunk az idegen forgalom. Az összes tanin­tézetek növenyékei ekkor rukkolnak be.ré­szünt szüleikkel részünt magánosan. Hogy mit jelent ez városunkra, azt talán szükség­telen bővebben illustrálni, friss élet az egész vonalon. Örül annak a kereskedő, iparos, kvártélyos család, Lidi néni a Rosenberger bolt és isten tudja még kicsoda. Hát nincs igazam, amidőn azt jeleztem, hogy nemso­kára kezdetét „veszi az üzleti idény" ? de „eltekintve ettől még más is okadotolja a jelzett üzleti idényt. Ugyancsak a septem­ber hónapban viszi kezdetét „a szmi idény". Azt hiszem erre is teljes joggal elmondha­tom, hogy üzleti idény. Vagy talán nem ? Főleg elmondhatjuk ezt a körünkbe érkező uj színtársulat érdekében. Ugy hirlik, hogy a társulat kitűnő erőkel rendelkezik. Csinos prímadonna, kedves naiva, szemrevaló drá­mai szende, íülbemászó orgamunu segéd­színésznők és jóképű kardalosnők váltakoz­nak a társulatnál. Nos hát nincs igazam, hogy üzleti idény t jeleztem ? Főleg jó üzleti idény az ilyen szintársulat a heti króniká­nak mert ha más semi esemény sem adná elő magát ezen idény alatt, ugy magában véve egy jóképű szintársulat elegendő arra, hogy a krónikást anyaggal és más egyébbel kitartsa. Ezen reményben várom is a közelgő „üzleti idényt", mert ebben az időszakban a heti krónikának nincs konkurenciája. Apropos ! A konkurenciáról jut eszembe, hogy legközelebb két mulatság konkurál egymással. Egy napra esik a Polgári kör és a ref. énekegylet nyári mulatsága. Hogy miért ütközik össze ez a két mulatság, azt nem tudom, de hogy ezen körülmény nem válik egyik mulatságnak sem előnyére, az tény. Kívánatos volna, hogy mindkét mu­latság sikert arasson és eredményt mutas­son fel, de ha ez nem következnék be, ugy egyik vagy másik oldalon teljesen jogosult lesz azon már általánosan elfogadott kije­lentés, hogy „Schlag soll die Konkurenz betreffen". Volt is említés téve ezen helytelen konkurenciáról, de az informátio olyan ker­telő forma volt, hogy mint krónikás igazán nem mondhatok erre mást, mint: Hisz nekem ez olyan mindegy ! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa jövő évi költségvetését már vetik. Az hirlik, hogy Pápa városa vízmüve már szabadra van bocsájtva. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnk polgári értekezletre városunkba ér­kezett. Az hirlik, hogy a polgármester váró sunk haladásában saját magát biztatja. Az hirlik, hogy a rendőrök fizetés­emelés iránti kérvényét a városi tisztviselők szorítják. AZ hirlik, hogy a Kossuth Lajos meg­nyitásának ellen-lábasai vannak. Az hirlik, hogy a Kossuth Lajos meg­nyitása ellen beadott felebbezésnél egy név­telen aláírás hiányzik. Az hirlik, hogy a Kossuth Lajos meg­nyitása ellen beadott felebbezésnek okada­tolása a sötét háttérben mozog. Az hirlik, hogy Pápán az állomási épületet ideje volna már irattárba helyezni. Az hirlik, hogy a Sportegyletben a szórakozni vágyó közönségnek változatos műsor áll rendelkezésre. Az hirlik, hogy Pápán divatba jött azon szólás-mondás, „hisz nekem ez olyan min­degy". Az hirlik, hogy Füredi és Lángó zene­kari vezetők között banda-harc folyik. Az hirlik, hogy a postahelyiségeknek villamos kivilágítása, a világítást csúfítja. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztőjének az órája mindig késik.

Next

/
Thumbnails
Contents