Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-05-20 / 20. szám

csak figyelemmel kisérjük kereskedelmi ügykörét és reméljük, hogy nem azon alapon fogják vezetni és nem az a céljuk, amint ezt a falvakban és községekben alakult szövetik ez etek teszik. Ezekről a szövetkezeti boltokról nagyon is rossz véleményünk van, a többek között a következők : Nyakra főre alapítják a falvak ban az úgynevezett fogyasztási szö vetkezeteket, melyek alapjukban véve nem egyebek üzérkedésre alapított boltoknál s alapításuknál éppenséggel nincsenek tekintettel arra, hogy a meglevő boltoknak és a műhelyeknek ártanak. — A legtöbb szövetkezeti boltban ugyanis nemcsak fűszert s egyébb szatócsczikkeket árulnak, hanem bort és pálinkát is amivel a korcsmárosoknak ártanak. De árulnak ezenfelül mindenféle iparczikket, czi pőt, csizmát, ruhaneműt, szerszámot, gazdasági eszközt, melyeket gyárosoktól szereznek be. Igy teszi tönkre a szövetkezet nemcsak a falubeli boltost és korcsmárost, hanem az iparost is. (iombamódra szaporodnak ezek az uj vállalkozások, s máris vannak vidékek Magyarországon, — melyek egészen elvanaak árasztva szövetke zetekkel. Csodálatos,^ hogy azok a nagy károk, melyeket már eddig is okoztak, nem ragadták meg az intéző körök figyelmet. A szövetkezeti boltokat egy politikai áramlat vezetői, teremtették meg. Czéljuk az, hogy e boltok révén az anyagi érdek köteléke fűzze hozzájuk, illetve politikájukhoz a népet. Pompás végrehajtó közegeik vannak a legtöbb faluban, a lakosság legtekintélyesebb és legtiszteltebb alakjai a plébánosok, káplánok A magyarnép mely, ha távol is áll a felekezeti elfogultságtól, feltétlen tisztelettel j viseltetik papja iránt s midőn az boltott nyit vagy nyittat természetes, | hogy meg van az uj vállalkozáshoz a bizalma és támogatja azt. Támogatja pedig olyképpen, hogy részjegyeket vásárol, amivel aztán annál inkább kötelezi magát, hogy vevője marad a szövetkezeti boltnak. Eddigelé még az a szerencsétje a falusi boltosoknak és korcsmárosoknak, hogy a tisztelendő urak és alkalmazottaik nem értenek az üzlethez és az mihamar tönkre is megy. Megesett például, hogy egy szövetkezeti bolt számára kétezer vállfüzőt és ötven aranyórát rendeltek meg többek között. Három év alatt eladtak ogy vállfüzőt és egy aranyórát sem. Sok száz szövetkezeti bolt ment már tönkre, s ezrekre megy a gazdák és zsellérek száma, akik hittek, biztak a falu első tekiutélyének szavában s résztvettek a szövetkezet megalapításában — és most elvesztett pénzüket siratják. Mindezen boltok a helytelen gazdálkodás folytán mentek tönkre, magukkal sodortak az örvénybe másokat is. De hiszen nejn amiatt panaszko dunk mi. hogy a 'szövetkezeti boltok tönkre meuek, mert hisz a legtöbbje még most is all, sőt gombamódra szaporodnak, hanem amiatt, hogy tönkre teszik a szatócsot, boltost és kereskedőt. S mindezek felett itt van a nagy kár, amit a szövetkezetek általánosságban okoznak az ország kereskedelmének és iparának. A szatócs, aki nem bir tnladni áruin, az iparos, akinek szövetkezett utján a gyárak csinálnak lelketlen konkurrencziát, koldusbotot vehet a markába, családjával együtt elpusztul, elzüllik. Az iparosok, akiket a szövetkezet tönkre tesz csaknem kivétel nélkül keresztények és keresztény a szatócsok nagy része is és tönkre teszik őket politikából, antiszemitizmusból. Részvényeket vásároltatnak a szegény falusiak által, hogy olcsó, de annál gyilkosabb hatású pálinkát s ezenfelül mindenféle kiselejtezett rossz árut adhassanak neki hitelbe. Meddig tűrik még az illetékes tényezők a fogyasztási szövetkezetek romboló munkáját ? Ez a nézetünk a községi fogyasztási szövetkezetekről. Reméljük hogy a városunkban létesült szövetkezetekről nem ily hangon leszünk kénytelenek véleményünket megmondani. Lószemlék ellen. Városunk területén levé lószemlék alkalmából számos panaszos levél érkezett hozzánk a gazdaközönség soraiból a lószeralékkel járó szekatúrák ellen. Az első levél, mely vármegyei közéletünk egyik ismert szerepviselőjétől származik, igy hangzik : „Tisztelt szerkesztő ur ! Legyen szives e pár soromnak b. lapjában helyt adni. Sokat irnak ós még többet beszélnek arról, hogy a magyar ipar és gazdaság csakis a szorgalom és a kitartó munkásság által virágoztatható föl. Szép és szent igazság ez. Csak az a kár, hogy a magyar gazdaembert sokszor épen a felső hatóságok furcsa — Igen, ezt tisztelt uraatyja is mesélte. A tábornok ur kissé mintha meghökkent volna. Gyanakodva tekintett a kőnyomatos mosolygó szemei közé. — Mást nem mesélt atyám? — Oh, kérem, nagyon sokat! — Rólam is ? — Tábornok úrról csak annyit, hogy magas katonai méltósága és rendkívüli elfoglaltsága dacára sem feledkezett meg róla és üzleteiben némelykor még a forradalmi csaták viharai között is segítségére volt. — Ez igaz, — bólintott megnyugodva az ifjú, — business is business, az üzlet — üzlet, ezt odakünn mindenkinek meg kell tanulnia, ha még oly messze esik is egyidőre a kereskedelemtől, Engem is csak a körülmények sodortak katonai pályára. Eszemben sem volt, hogy Ferenczi Károlyból valaha Carlo Firenzini leszek, s magyar borok helyett a mramarbasi köztársaság ellenségeit fogom tizennyolc ütközetben szállitani a másvilágra. Belesodródtam, mert egyik utazásom alkalmával engem is megtámadtak. ICmbereimmel azonban szétvertem a bandát. Azután nagyobb csapatot szerveztem ; később még nagyobbat, s ezzel már betörtem ellenséges területre is. A szerencse kedvezett, et cetera . . . Szóval, igy történt, hogy egy makacs és véres ütközet után, mely a forradalmárok teijes megsemmisitésével végződött, s ahol ezt az arcomon latható vágást is kaptam : a mramarbasi köztársaság meghívására előbb egy ezred félév múlva, tábornoki ranggal, azonban már az egész 2-ik hadosztály vezényletét átvettem. — Ezzel a 2-dik hadosztálylyal méltóztatott dicsőséges csatákat vivni ? — Igen. — Tizennyolc ütközetben méltóztatott résztvenni ? — Igen. — Más sebet nem méltóztatott kapni ? -— Nem. A tábornok ur ettől kezdve nagyon fukarnak mutatkozott. Igen. nem -- ennyi. Töbet nem tudott belőle kicsikarni a konokul mosolygó, gömbölyű kőnyomatos, hasztalan erőlködött, hogy a tizennyolc ütközet valamelyikéről részletesebb tudósítást szinezhesen ki. Most, hogy rá sem gondoltam, egyszerre, minden átmenet, szándék és kutatás nélkül világosan fölismertem, hogy a tábornok ur volt áz a fiúcska, kí valami husz óv előtt abba a bizonyos kaszába esett és arcát megsebezte. Nem az uruguayi üktözetben — hanem a kolozsvári „Házsongard, (Hasén Garten) egyik kertjében, mely akkoriban boldogult nagyatyjáé volt, s oly gyönyörű olasz rinló-szilva termett benne, hogy még az éretlenebbje is vetekedett édesség dolgában a mézzel. Ha már most ez a sebhely igy igaz, —- miképpen és mennyiben igaz a többi ? Az ember átváltja egyik lábát a másikon és nem szól egy szót sem. Tehát egy szót sem szóltam, midőn két nap múlva a lapokban végigolvastam a tábornok ur mesébe illő hőstetteit. Ellenkezőleg ! Mindent a legnagyobb élvezettel olvastam el. Végre is, nem a valóság gyönyörű ezen a bánatos világon, liánéin annak „égi mása" ha szépen és ügyesen szervírozza Ötletes fantáziája a ripoternek. Az elsőrendű természetes szénsavas ii:i!rontartalmu ásványvizet, a mohai forrást, mert föltétlenül ÍZ prlvralt hnr\71'7 ! tiszta, kellemes és olcsó IVÜUVClIi LHHVl/j I savanyúvíz ; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógy sóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső és húgyszervi betegségeknek. Vegyi vizsgálatuk s ajánlatok az Ágnes-forrást az orvosok előtt nagyon kedvelt gyógyszerré tettsk s hamarosan óriási számb n kerültek ki orvosi bizonylatok : dr. Kái'y, dr. Stambo-szky, dr. Berger, dr. IVhudorf, dr. Borehe dt, dr Akantisz, dr. Blodig, dr. Fischer, dr. Mosetiq, dr. Rust, dr. Werner, dr. Gebhardt, dr. Balogh, t'r. \ arga, dr. Szabó, dr. Seipi'dss, dr. Moravcsik dr. Ghser, dr. Markosfalvi, stb -éktől, a kik az Ágnos-forrást a legmelegebben ajánlották: ideges gyomorba> ' I, chronikus gyo.norhurutoknál, főleg karlsbadi ku a utá , csontiagyulásníl. angolkórnál, vese- és hólyag'oelejságekn M, étvígytalanságná', v i szegénységnél, mint OVÓSZert fe'tizó • eejSHjec ellen (typhus, cholera stb.) Háztartások számára másféllileresnél valamivel n .gyo'ib üv gekben minden kétes értéktt mesterségesen szénsavval telitett vizűéi, sőt a szó íaviziu-l is olcsóbft; hogy az Agnés-forr&á vizét a legszegényebb embii- is könnye.i műszerezhesse, nigyobb vidéki városban lerakatok szegeztettek, ugyanott a fjrrás lsirásinak ismertető füzete ingyen kiipliatii. A forr.lS'teítílaság. — I£íl]>liat;$ uiiujlsa Ijuszerüzletbeu és elsőrangú vendéglőben. Főraktár: OSZ W i L D J AX O íi fduzer iiíle£él> öji PAjj&u.