Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-05-20 / 20. szám

és szükségtelen rendelkezései zavariák meg szorgalmas és kitartó munkálkodásának gyakorlásában. Erre akarok itt egy eklatáns példával szolgálni. Ez az egész osztályozás szörnyen haszontalan és nem reális valami, mert lehet, hogy az a gazda már holnap .eladja azt a lovat, a másik ló meg megsántul, vagy eldöglik: egyszóval mire a háború esetén a lóra a hadseregnek szüksége van, a most besorozott lovak nagy része más gazda kezén lesz, nagy részét pedig már régesrégen jóizüen megettük virstli képében. Akkor azután kezdheti a hadsereg a lóbeszerzést elülről. Nékünk Magyaroszágon oly nagy lóállományunk van, hogy csak pénz legyen hozzá, a hadseregnek akár készeres szükségletét is ki lehet teremteni minden különösebb előkészület nélkül. Mire való hát nálunk akkor ez a sok lóvizit, ami nem más mint a gazdákat vexáló szükségtelen parádé ? Micsoda szükségtelen munka- és időpazarlással jár az ilyesmi? Tessék csak fölszámítani annak a 400 lónak és a velük jött embereknek a munkabérét, kitűnik, hogy legalább 2000 koronát megérő állati és emberi munkaerőt vont el az a lószemle aznap csak Pápa városában a nemzeti vagyonosodás teréről anélkül, hogy ez a lószemle a hadsereg számára bármily csekély pozitiv értékű haszonnal járt volna. Tisztelettel kerdem közhatóságainktól, nem lehetne-e, ha már ezeknek a vizitációknak meg kell történniök, ezeket egy helységről helységre járó ambuláns bizottság által végeztetni ? Igy pár óra alatt el lehetne a dolgot végezni, talán alaposabban is, mint a mai methodus szerint és az a haszna is megvolna, hogy nem lennének igy a lószemlék az állatbetegségek terjesztőinek legjobb előmozdítói !" * Az ugyanezen tárgyban hozzánk érkezett másik levél igy szól : T. szerkesztőség. Engedje meg, hogy b. lapja utján felszólaljak a most folyó lóosztályozások viszásságai miatt. Az előirt lószemlére be kellett vezettetnem összes lovaimat, közöttük néhány nagyon értékes tenyészkancát is. Dacára annak, hogy az ilyen szemlékre beteg lovat vinni nem szabad, én az elővezetett lovak között annyi gyanúsat láttam, hogy alig győztem lovaimért eleget aggódni. Sőt láttam egygyen a ragadós bőrbaj határozott jelenségeit is. — Igaz ugyan, hogy ezt a lovat azonnal kivezettették a seregből, — de azért megtörténhetik, hogy egy ilyen ló tönkreteheti más embernek nagy gonddal összeszedett egész tenyészállományát is. Kérdem gazdatársaimat, nem volna-e célszerű olyirányu mozgalmat indítani, hogy a lóosztályozó bizottságokat kötelezze a hadügyi kormány arra, hogy a tenyésztéssel foglalkozó, illetőleg értékesebb tenyészanyaggal biró lótulajdonosokat ne kényszerítse a lovak elővezetésére, hanem szálljon ki hozzá a bizottság maga. Ennyi áldozatot csak meghozhat a katonai kincstár hazai lótenyésztésünk érdekében ! A bizottságok kiszállanak most is némely nagyobb méntulajdonoshoz, de nem kötelességszerüleg, hanem szívességből. Nem lehétne ezt kötelezővé tenni a bár kisebb, de értékes tenyészanyaggal biró tenyésztők érdekében ? Igen lekötelezne a t. szerkesztőség, ha jelen soraimat közölve, segítene nekünk gazdáknak ezen akció megindításában. KARCZOLA T a mixl-t Jxó-bx'őX. Városunkban mostanában uton-utfélen a keresztény fogyasztási szövetkezeti bolt megnyitása képezi a közbeszéd tárgyát. Ezen körülmény teszi azután kötelességemé, hogy a krónika is megemlékezzék erről a tényről, mely nálunk tényleg szenzáció számba megy. Igenis szenzáció számba említem, mert ilyesmi még városunkban nem történt. Hallottam ugyan harangozni, hogy efféle intézmény van alakulófélben, de ezt azon időszakban emlegették, amidőn Prikkel-Hoitsy választás utóizében voltunk. Azóta ugylátszik a leányzó nem halt meg csak aludt mélyen és tényleg feltámadott. Ezen utóiz teszi azután szenzációssá az egész ügyet, mert különben egy ilyen fogyasztási szövetkezeti bolt megnyitásában semmi mást nem tételezhetnénk fel mint egy konkurens boltot, melyhez jogosult mindenki, akinek erre a város igazolványt ad. Ezen bolt azonban nagy hű-hóval lett megnyitva, sőt hitíelekezeti rituálisággal megáldva és ebben a ceremóniában látják sokan városunkban a veszélyt, melyről mostanában fantáziálnak. Pedig a helyzet nem oly komoly, amint sokan hirdetik. Nézetem szerint kár az ördögöt falra festeni. Nézetem szerint ez egy „trucc" bolt és erre mint króinikás csak azt jegyezhetem meg, hogy „aki bírja az marja". Nem falu és nem község Pápa városa, hogy itt a közönséget fanatizálni vagy bolonditani lehet. Antiszemita boltnak sem lehet tekinteni, hisz városunkban vegyes felekezetű kereskedők vannak és igy ha volna is egyoldalú felekezeti jellege ugy a kardnak két éle volna. De mint tudom nemcsak katholikusok, hanem a társ keresztény felekezetek sőt az izraelita hitűek részére is biztosítva van a szolid és előzékeny kiszolgálás. Szóval nagyon is koraik a mendemondák és híresztelések, melyek ezen bolt megszületése után közbeszéd tárgyát képezik. Legyünk nyugodtak és előkelőek vagy ha jobban tetszik „hidegvér és elegáncia" mellett várjuk be, mint mondani szok as „a három órai vonatot" és akkor teljes joggal registrálhatjuk a „szenzációs eseményt". A születésben még nem látjuk azt a szenzációs eseményt, melyet reá akarnak oktroálni. Nemcsak egy kisdedet, de egy férfit is elbizakodottá tesz, ha sokat beszélnek róla. A legjobb orvosság az ilyen falra festett dolgoknál a nemtörődömség de még jobb az „agyonhallgatás". Jó magam mint krónikás ezt az or vosságot használtam volna, de tekintettel arra, hogy tényleg nem történt a hét folyamán nagyobb fogyasztás a krónika részére, tehát „a szükség észt is bont" elveinél fogva és olvasóközönségem utólagos megbo csátása reményében örökítettem meg ezen eseményt a krónikában. Különben pedig ha már erről szól a krónika, azt is hozzá fűzhetem, hogy ezen eseményről azt tartom, hogy : Sok hű-hó semmiért ! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a barakk-kaszárnyával kemény diót ropogtatt. Az hirlik, hogy Pápa városában a postaépület elhelyezését a soproni posta igazgatóság átiratokkal akarja megvalósitani. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz képviselőnk „tűri'' a róla híresztelt kombinációt. Az hirlik, hogy a polgármester nemcsak hivatásában de különben is „meg üti a mértéket". Az hirlik, hogy a Kossuth Lajos utca nemsokára újra megkapja a 30 napját. Az hirlik, hogy a rendörök rövid időre ki lettek lakoltatva. Az hirlik, hogy a keresztény fogyasztási szövetkezeti bolt áldott állapotban van. Az hirlik, hogy Pápán a városgazdái állásra „török" állampolgár is pályázhat. Az hirlik, hogy Pápán a fogyasztási szövetkezet bérmálásra is jelentkezett. Az irlik, hogy a Kossuth Lajos utcában egy eljegyzés már mozog. Az hirlik, hogy a Sportegyletben egy „sörös"' vacsora lett rendezve. Az hirlik, hogy a Sport-egyletben a tennis már eseményekkel lesz jásztva. Az hirlik, hogy Pápán a kávéházakban ,,köpködni nem tilos". Az hirlik, hogy a vasúti restaurációba nemcsak oly vendég jár, akinek nincs rációja. Az hirlik, hogy az Erzsébet ligetben kiadó fekhelyek is vannak. Az hirlik, hogy a lómészárszékben részletek is kaphatók. Az hirlik, hogy Pápán a vidéki hus behozatala „kóser" feltételekhez van kötve. Az hirlik, hogy „Mandi" titkos megbízott kötelet akasztott a nyakába. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője kénytelen több izben éjjeli körútját „közönség hiányában" megszakítani. HIEE 1SZ. — Városi közgyűlés. Pap;; város képviselőtestülete f. hó 28-án közgyűlést tart, melynek tárgysorozatát lapunk legközelebbi számában közöljük. — Személyi hirek. Esterházy Pál gróf, ki a mult hét folyamán édes anyja látogatására Bécsbe utazott, a hét folyamán városunkba vissza érkezik. — Antal Gábor ev. ref. püspök pénteken és szombaton városunkban időzött. — "Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósága hétfőn tartott közgyűlésén örömmel vette tudomásul Kossuth, Darányi és Jekelfalussy minisztereknek kinevezésüket tudató leiratát. Az alkotmányvédő bizottság elnökségének és tagjainak lemondása következtében a bizottság Kemény Pál dr. és Kaufmann Géza orsz. képviselő, bizottsági tagok indítványára Hunicár Dénes, alkotmányvédő-bizottsági elnöknek, dr. Őváry Ferenc alelnöknek és a bizottság tagjainak hazafias munkájukért köszönetet szavazott és elhatározta, hogy érdemeiket jkvben örökíti meg. Kenessey Miklós enyingi főszolgabíró nyugdíjaztatása iránti kérvényét a közgyűlés elfogadta és f. évi junius elsejével nyugdíjazza. Nagyobb vitára adott alkalmat a vármegyei alapoknak megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése hogy a vármegyének 350000 korona olyan adóssága van, amire nincs fedezet. A közgyűlés elhatározta, hogy ezen adósságnak törlesztésére H^X-os pötadót vet ki. Erre nincs más mondani valónk, mint „szép Wirtschaft !" — Huszárezredünk díjlovaglása. Huszárezredünk parancsnoksága f. évi ju-