Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-03-05 / 10. szám

19(H. márcuius 5 zatkészségükre appelál, hisszük és reméljük, hogy ezen készséget náluk meg is fogjuk találni. Értsük meg egymást! A Kossuth Lajos-utca megnyitásával városunk nagy előnyét látjuk. Szükséges tehát, hogy a képviselőtestület minden egyes tagja ezen kérdés fontosságát mérle­gelve — még anyagi áldozatok árán is — minden lehetőt elkövessen, hogy ezen utca megnyitassék és er­kölcsi kötelességének tartani ennek létesítését hathatósan támogatni. Pápa város javát előmozdító cél megvaló­sitásáról van szó, itt azután meg kell szűnni minden bizalmatlanságnak és szükkeblüségnek. Ezeket előre bocsájtva elvárjuk tehát a képviselőtestülettől, hogy a holnap megtartandó közgyűlésen, mely­nek napirendjére a Kossuth Lajos­utca megnyitása kérdésének végleges megoldása van kitűzve, minden lehetőt el fognak követni, hogy lakosságunk ezen óhaja teljesedésbe menjen. Nincs okuuk ebben kétkedni és re­méljük is ; hogy városi képviselőink ezen felszólalásunkat megsziveli és ez érdemben felhozott érveket mél­tányolva a közgyűlési teremben hat­hatós támogatásukkal érvényt fognak szerezni. Ebben a reményben várjuk is a holnapi döntést! Pollatsek Frigyes. Városok szövetsege, A mult év nyarán Zalaegerszeg városából röppent el a városok szö­vetségének eszméje, mely szerte az országban lelkes viszhangra talált. A városok s köztük Pápa vá­rosa is nagy lelkesedéssel karoltak fel az eszmét, mely a szövetkezéssel a városk finánciális rendezését, autó nomiájuk kiterjesztését és ezzel kul­turális fejlődésük előbbrevitelét azon­kívül a városi tisztviselők fizetésének egyöntetű rendezését tűzte ki célul. A városok a mult év augusztu­sában országos kongresszust tartottak Budapesten a szövetség létesítésének megvitatása céljából. Városunk is kép­viseltette magát a kongresszuson Mé­száros Károly polgármester által és így a megalakulás munkájából kivette a részét. A kongresszus Várhidy Lajos zalaegerszegi p •á;;n jtert bizta meg Í a szv. etség alapszabályainak kidől­• gozásáv Várhidy Lap 3 polgármes­ter a terv zetet e észitette és a mult héten azze.* 1 Jdte meg Pápa váro­s&uaK, hogy a tervezetre vonatkozó észrevételeit március hó 15-ig jut­tassa el Zalaegerszeg polgármeste­réhez. Az alapszabályok a városok szö­vetségének nagyszabású tervét és hivatását teljesen kimerítik és így érdekesnek tartjuk ezek révén a szö­vetség körvonalait megrajzolni. ját Kató leányasszonynak előadhassa, még pedig négyszemközt és eleven beszéddel. Az úrasszony csak némán bólintott igent s bevezette Lőrinc urat a szobába. Kató benn várta a vendéglátó szobában s miután igazándiban i jyis neki szólott a látogatás, az úrasszony addig kiment a kony­hák utan néziii, amig az estaféta elvégezte a maga dolgát. Tornaljay Lőrinc amúgy egyenesen vágott neki a dolognak. -— Nem magamért szólok, estaféta va­gyok, én öcsém uramnak, nemes nemzetes és vitézlő Bogáthy András öcsém uramnak hozom szerelmetes üzenetjét, vágyakozó kér­dését, reménykedését, ha neked is ugy tet­szik, jegykendőjét. — Dicsértessék a Jézus Krisztus mind­örökké — köszönt és fogadta a köszönést egyszerre Kató leányasszony — tudom, mi járatban fáradt el tekegyeJmed hozzám s igazán csodálkozom rajta, hogy ide fáradt emiatt. Csodálkozol-e ? — Én bizony csodálkozom, mert hogy kosárnak szántam én ezt a kikötést, el sem tudván gondolni, hogy tekegyelmed, Tor­naljay Lőrinc, annyira megalázkodjék miat­tam, hogy átlépje ennek a mi házunknak a küszöbét. — Nem köll ahhoz megalázkodás. — Bizony szép tekegyelmedtől, hogy mondja, ha mindjárt érezni nem is érezi. — Nem-e ? — Bizony nem, mert ha érezné is, nem várakozott volna hosszú három esztendőkig és száztizenn3 folc napokig, amig újólag zab­lát f'ordit a mi szerény hajlékunk felé, — Ha azt tevém, rosszul tevém, el­múlott, ne beszéljünk róla. Most ime atyafi­ságos jó szándékkal léptem át a küszöbö­töket, hoztam könnyű sóhajtásokat, nehéz vágyódásokat, édes gerlebugást, keserves epekedést, hoztam szép reménységeket, égő ferfiszivet s mindezt itt hogyan egy jó szó­ért, egy jó szívért, ha Andris öcsémnek szántad a jó szót, meg a szerelmt szivedet. — Szánni bizony szánnám neki mind­ezt, de nem szánok neki hazug szót, álnok szivet, mert hogy nem is szolgált reá. — Csak ugy a formasság kedveért évődsz ugy-e ? — Nem évődöm biz én tekegyelmed­dal, csak éppen az igazságot mondom. Nem szeretem asszonyszivvel Andrist, ez az igaz­ság, nem is lehetek hát a felesége, ez válasz, — Ez-e ? Aztán ezért kellett annak a szegény fiúnak estafétát küldeni ? — Mondtam, hogy kosárnak szántam a mondók ám at, nem biztatásnak, hogy ő meg nem értette, nem csodálom, szerelmes ember mind nagyot hall, azért is utasítottam teke­gyelmedhez. Gondoltam, eléggé gyűlöl; majd kiveri az öcscse fejéből ezt a nem oda való gondolatot. -- Ki is vertem volna, hidd el, ha a fejébe vette volna, csakhogy éppen a szi­vébe vette, onnan meg vagy magától kopik ki a gondolat, vagy benne marad mindörökre. De hát eddig van, igy is jól van. Neked van igazad. Elvárhattam tőled. Hát csak köttesd a kosarat a nyeregkápához, visz<*m. Isten megáldjon ! — Isten áldja meg ! A szövetség célja a városok ér­dekében reformokat kezdeményezni. Ilyen reform például az állami funk­ciók fejében nyújtandó állami rekom­penzáció kieszközlése, a városok fi­nánciális állapotainak javítása, széle­sebb városi autonomia kieszközlése. A szövetség összekötő kapcsot fog képezni az ország városai és városi tisztviselői között, hogy azok jogos törekvéseit a szövetkezésben rejlő erővel támogassa. A szövetségnek hivatása lesz állandóan tanulmányozni és figyelemmel kisérni a városok köz­életét, hogy a városok érdekeit min­dig eredményesen szolgálhassa. A szövetség összekötő szerve a városok orsz. közgyűlése, melyen a szövetség összes tagjai előterjesztik tapasztalataikat, indítványokat tesznek illetve azok fölött szavaznak. A szö­vetség tagjai azon városok kiküldöt­tei lehetnek, melyek 10 évre szóló kötelezettséggel 1000 lakosig 50 ko­rona, 20,000 lakosig 100, 20,000-en felüli lakosig 200 korona tagdijat le­fizetnek. A tiszteletbeli tagokat a köz­gyűlés titkos szavazással választja. A szövetség élen a varosok orsz. tanácsa áll, mely számadás és fele­lősség mellett intézi a szövetség ügyeit. A tanács 1 elnökből, 2 alel­nökből, 12 rendes és 3 póttanácstag­ból áll és negyedévenkint egyszer ülésezik. A szövetség szakbizottságot ala Lőrinc rántott egyet a vállán, sarkon fordult s ment kifelé az ajtón. Azt azonban meg nem állhatta, hogy magában ne mor­molja : — Mégis csak igazam volt nekem. Rosszlelkü fehércseléd vagy. — Az vagyok! — csattant föl a le­ány. — Az! Rigolyás, akaratos, csúfolódó! — Bosszúálló — tódította Lőrinc ur s megállott egy pillanatra az ajtóban. — Az is, ha ugy akarja tekegyelmed. Nem kell, hogy sajnalja a lelke öcscsét. Az bizony csak jól jár, hogy a felesége nem leszek. — Nem is neki szántad, tudom, ezt a fullánkot, de nekem. — Megvédi tekogyelmedet az én ful­lánkomtól az én fehér szalagom. — Jussom volt hozzá — mormolta most már dacosan Tornaljay Lőrinc s ment ki elkeseredetten az ajtón s a folyosóról még visszakiáltotta: — A kosarat ne feledje el a lányasz­szony a nyeregkápámhoz köttetni. Ebben a percben fölsikoltott benn a szobában Kató s azután kétségbeeseten ki­áltozta : — Lőrinc! Lőrinc ! Ne menjen le az udvarba. Hanem Lőrinc nem akarta meghallani azt a kiáltozást, sőt inkább, most már ro­hant le az udvarra, hadd élvezze ki egész kegyetlen gorombaságában a megszégye­nítést. A kapu előtt ott álott a sárga s éppen abban a percben lépett tőle vissza Mari, a Kató belső cselédje.

Next

/
Thumbnails
Contents