Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-03-05 / 10. szám

19(H. márcuius 5 zatkészségükre appelál, hisszük és reméljük, hogy ezen készséget náluk meg is fogjuk találni. Értsük meg egymást! A Kossuth Lajos-utca megnyitásával városunk nagy előnyét látjuk. Szükséges tehát, hogy a képviselőtestület minden egyes tagja ezen kérdés fontosságát mérlegelve — még anyagi áldozatok árán is — minden lehetőt elkövessen, hogy ezen utca megnyitassék és erkölcsi kötelességének tartani ennek létesítését hathatósan támogatni. Pápa város javát előmozdító cél megvalósitásáról van szó, itt azután meg kell szűnni minden bizalmatlanságnak és szükkeblüségnek. Ezeket előre bocsájtva elvárjuk tehát a képviselőtestülettől, hogy a holnap megtartandó közgyűlésen, melynek napirendjére a Kossuth Lajosutca megnyitása kérdésének végleges megoldása van kitűzve, minden lehetőt el fognak követni, hogy lakosságunk ezen óhaja teljesedésbe menjen. Nincs okuuk ebben kétkedni és reméljük is

; hogy városi képviselőink ezen felszólalásunkat megsziveli és ez érdemben felhozott érveket méltányolva a közgyűlési teremben hathatós támogatásukkal érvényt fognak szerezni. Ebben a reményben várjuk is a holnapi döntést! Pollatsek Frigyes. Városok szövetsege, A mult év nyarán Zalaegerszeg városából röppent el a városok szövetségének eszméje, mely szerte az országban lelkes viszhangra talált. A városok s köztük Pápa városa is nagy lelkesedéssel karoltak fel az eszmét, mely a szövetkezéssel a városk finánciális rendezését, autó nomiájuk kiterjesztését és ezzel kulturális fejlődésük előbbrevitelét azonkívül a városi tisztviselők fizetésének egyöntetű rendezését tűzte ki célul. A városok a mult év augusztusában országos kongresszust tartottak Budapesten a szövetség létesítésének megvitatása céljából. Városunk is képviseltette magát a kongresszuson Mészáros Károly polgármester által és így a megalakulás munkájából kivette a részét. A kongresszus Várhidy Lajos zalaegerszegi p •á;;n jtert bizta meg Í a szv. etség alapszabályainak kidől• gozásáv Várhidy Lap 3 polgármester a terv zetet e észitette és a mult héten azze.* 1 Jdte meg Pápa város&uaK, hogy a tervezetre vonatkozó észrevételeit március hó 15-ig juttassa el Zalaegerszeg polgármesteréhez. Az alapszabályok a városok szövetségének nagyszabású tervét és hivatását teljesen kimerítik és így érdekesnek tartjuk ezek révén a szövetség körvonalait megrajzolni. ját Kató leányasszonynak előadhassa, még pedig négyszemközt és eleven beszéddel. Az úrasszony csak némán bólintott igent s bevezette Lőrinc urat a szobába. Kató benn várta a vendéglátó szobában s miután igazándiban i jyis neki szólott a látogatás, az úrasszony addig kiment a konyhák utan néziii, amig az estaféta elvégezte a maga dolgát. Tornaljay Lőrinc amúgy egyenesen vágott neki a dolognak. -— Nem magamért szólok, estaféta vagyok, én öcsém uramnak, nemes nemzetes és vitézlő Bogáthy András öcsém uramnak hozom szerelmetes üzenetjét, vágyakozó kérdését, reménykedését, ha neked is ugy tetszik, jegykendőjét. — Dicsértessék a Jézus Krisztus mindörökké — köszönt és fogadta a köszönést egyszerre Kató leányasszony — tudom, mi járatban fáradt el tekegyeJmed hozzám s igazán csodálkozom rajta, hogy ide fáradt emiatt. Csodálkozol-e ? — Én bizony csodálkozom, mert hogy kosárnak szántam én ezt a kikötést, el sem tudván gondolni, hogy tekegyelmed, Tornaljay Lőrinc, annyira megalázkodjék miattam, hogy átlépje ennek a mi házunknak a küszöbét. — Nem köll ahhoz megalázkodás. — Bizony szép tekegyelmedtől, hogy mondja, ha mindjárt érezni nem is érezi. — Nem-e ? — Bizony nem, mert ha érezné is, nem várakozott volna hosszú három esztendőkig és száztizenn3

folc napokig, amig újólag zablát f'ordit a mi szerény hajlékunk felé, — Ha azt tevém, rosszul tevém, elmúlott, ne beszéljünk róla. Most ime atyafiságos jó szándékkal léptem át a küszöbötöket, hoztam könnyű sóhajtásokat, nehéz vágyódásokat, édes gerlebugást, keserves epekedést, hoztam szép reménységeket, égő ferfiszivet s mindezt itt hogyan egy jó szóért, egy jó szívért, ha Andris öcsémnek szántad a jó szót, meg a szerelmt szivedet. — Szánni bizony szánnám neki mindezt, de nem szánok neki hazug szót, álnok szivet, mert hogy nem is szolgált reá. — Csak ugy a formasság kedveért évődsz ugy-e ? — Nem évődöm biz én tekegyelmeddal, csak éppen az igazságot mondom. Nem szeretem asszonyszivvel Andrist, ez az igazság, nem is lehetek hát a felesége, ez válasz, — Ez-e ? Aztán ezért kellett annak a szegény fiúnak estafétát küldeni ? — Mondtam, hogy kosárnak szántam a mondók ám at, nem biztatásnak, hogy ő meg nem értette, nem csodálom, szerelmes ember mind nagyot hall, azért is utasítottam tekegyelmedhez. Gondoltam, eléggé gyűlöl; majd kiveri az öcscse fejéből ezt a nem oda való gondolatot. -- Ki is vertem volna, hidd el, ha a fejébe vette volna, csakhogy éppen a szivébe vette, onnan meg vagy magától kopik ki a gondolat, vagy benne marad mindörökre. De hát eddig van, igy is jól van. Neked van igazad. Elvárhattam tőled. Hát csak köttesd a kosarat a nyeregkápához, visz<*m. Isten megáldjon ! — Isten áldja meg ! A szövetség célja a városok érdekében reformokat kezdeményezni. Ilyen reform például az állami funkciók fejében nyújtandó állami rekompenzáció kieszközlése, a városok finánciális állapotainak javítása, szélesebb városi autonomia kieszközlése. A szövetség összekötő kapcsot fog képezni az ország városai és városi tisztviselői között, hogy azok jogos törekvéseit a szövetkezésben rejlő erővel támogassa. A szövetségnek hivatása lesz állandóan tanulmányozni és figyelemmel kisérni a városok közéletét, hogy a városok érdekeit mindig eredményesen szolgálhassa. A szövetség összekötő szerve a városok orsz. közgyűlése, melyen a szövetség összes tagjai előterjesztik tapasztalataikat, indítványokat tesznek illetve azok fölött szavaznak. A szövetség tagjai azon városok kiküldöttei lehetnek, melyek 10 évre szóló kötelezettséggel 1000 lakosig 50 korona, 20,000 lakosig 100, 20,000-en felüli lakosig 200 korona tagdijat lefizetnek. A tiszteletbeli tagokat a közgyűlés titkos szavazással választja. A szövetség élen a varosok orsz. tanácsa áll, mely számadás és felelősség mellett intézi a szövetség ügyeit. A tanács 1 elnökből, 2 alelnökből, 12 rendes és 3 póttanácstagból áll és negyedévenkint egyszer ülésezik. A szövetség szakbizottságot ala Lőrinc rántott egyet a vállán, sarkon fordult s ment kifelé az ajtón. Azt azonban meg nem állhatta, hogy magában ne mormolja : — Mégis csak igazam volt nekem. Rosszlelkü fehércseléd vagy. — Az vagyok! — csattant föl a leány. — Az! Rigolyás, akaratos, csúfolódó! — Bosszúálló — tódította Lőrinc ur s megállott egy pillanatra az ajtóban. — Az is, ha ugy akarja tekegyelmed. Nem kell, hogy sajnalja a lelke öcscsét. Az bizony csak jól jár, hogy a felesége nem leszek. — Nem is neki szántad, tudom, ezt a fullánkot, de nekem. — Megvédi tekogyelmedet az én fullánkomtól az én fehér szalagom. — Jussom volt hozzá — mormolta most már dacosan Tornaljay Lőrinc s ment ki elkeseredetten az ajtón s a folyosóról még visszakiáltotta: — A kosarat ne feledje el a lányaszszony a nyeregkápámhoz köttetni. Ebben a percben fölsikoltott benn a szobában Kató s azután kétségbeeseten kiáltozta : — Lőrinc! Lőrinc ! Ne menjen le az udvarba. Hanem Lőrinc nem akarta meghallani azt a kiáltozást, sőt inkább, most már rohant le az udvarra, hadd élvezze ki egész kegyetlen gorombaságában a megszégyenítést. A kapu előtt ott álott a sárga s éppen abban a percben lépett tőle vissza Mari, a Kató belső cselédje.