Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.
1905-02-19 / 8. szám
van. Tehát nemcsak a bel-, hanem úgyszólván az egész város érdeke amellett szól, hogy a Kossuth Lajos-utca déli vége mielőbb megnyittassák. De menjünk tovább és tekintsünk körül, mely indokok szólnak még az utca megnyitása mellett. Ha megnyitjuk a Kossuth Lajos utca déli részét, bizonyosra vehetjük, hogy ott négy emeletes bérházat fognak a tulajdosok épiteni. Évek óta panaszkodunk, jajgatunk, hogy kevés a lakás a városban, ha megépül ez a négy ház, a modern lakások száma néhánnyal szaporodik, de szaporodni fognak az üzlethelyiségek is, melyeknek most igazán a szó szoros értelmében véve szűkében vagyunk. Az utca megnyitásával kapcsolatosan apró részleteket itt felsorolni szükségesnek nem tartjuk, a városi képviselőknek módjukban fog állani a közgyűlésben azokat megismerni és elbírálni. IsmerjüL Pápa város képviselőtestületét, tudjuk hogy hivatásának magaslatán áll, — láttuk ezt a testületet különféle hangulatban, — de mi kor nagyobb szabású városi ügyeket tárgyalt, komolyság és higadtságából nem engedett soha semmit. Jövő március hó 6-án igen komoly tárgy kerül elbírálás alá, kérvekérjük fennkölt gondolkozású városi képviselőinket, jelenjenek meg ottan és vegyék figyelembe a városi lavalami kedves keretet adott az egész okos lejnek. Az első este az asszony csak odavetve szólt a kis lányának, amikor aludni tértek. — Kedves embernek látszik, kis Verám! A lány belekapott a szavába: — Igen ! S az asszonyban fölébredt a féltés, hogy tán máris nagy a lelkesültsége a leánynak. Ha egyedül volt a család, a férj csupa kedvező, szerető Ítéletet mondott róla. Tehetséges, okos ember! Nagyon hasznavehető. Napról-napra jobban szerették. Reggel dolgozott, délben dolgozott, este dolgozott. Este ellátta az asszonyokat szép szóval, beszéddel, éjszakára a férfi ujabb terveit vitatták meg. Amilyen odaadó szeretetteljes és szinte naivm érdeklődő volt a fiatal férfi, hamar befogauták a családba, testvérnek, gyermeknek. Gondja volt a lány életmódjára, talált időt, hogy szórakoztassa, talált időt arra, hogy a vérszegénységet sétákkal űzze el a lány mellől, olyankor, amikor belebódulva a sok munkába, maga is friss levegőre kívánkozott. így épült fel köztük gyöngéd ragaszkoaás. Valami megkapó van abban, hogy egy férfinak mindenre kiterjed a figyelme — mennyire tetszik ez a nőknek ! A lány arcocskája szint kapott, a szeme életet, a lelke vidámságot. Kacagó, édes, nagykorú gyermek ! Fürge lett, élénk és vidám, mint egy szarvasüsző, amelyik most látja először meg, mennyire szép is az erdő, amiben mindig ólt, mily illatosak a fák s mily puha az avar. Tódornak hívták a mérnököt. Pajkosan, kosság nagy részének óhajtását és határozzák el a Kossuth Lajos-utca déli végének megnyitását. Pollatsek Frigyes. Anonim íevelek. Az anonim levél irása, mely nem egyszer már ugy egyeseknek, mint egész családoknak okozott bajt és kellemetlenséget, kezd városunkban annyira terjedni és úgyszólván szokássá válni, hogy végre mi is idejét látjuk az emberi gyarlóságok ezen kinövésének egy kis figyelmet szentelni. Anonim levél azt jelenti : levelet irni aláírás nélkül. Aki levelet kap és az írás nem árulja el annak beküldőjét, mindjárt az aláírást fogja keresni és nem kevésbbé lesz meglepetve, ha ilyet nem talál. Az okos és értelmes ember, ki az ilyen anonim levél értékét és megvető voltát ismeri, olvasatlanul fogja eldobni. Nem igy a mindennapi, közönséges ember, ki embertársait még nem ismeri. Ez az írásban mindjárt egy titkos barátot gyanít, ki őtet figyelmeztetni akarja és gyanutlanul szívja be a mérget, melyet a másik levelével becsempészett. Alig létezik gyalázatosabb, gyávább, undokabb és jellemtelenebb eljárás, mint valakinek névtelen levelet küldeni. bájosan hányszor lapult oda a lány az édes anyja Öléhez és mesélte : — Lgy-e testvérünk a Tódor. A mienk. Az asszony igyekezett palástolni a nagy rokonszenvet. Pedig szerette volna mondani : Persze hogy testvérünk ! Nem tudta, hogy mit érez a fiatal férfi iránt; anyai vonzalmat-e vagy hálát a tartóztatlan ragaszkodásért. Gyönyörűséggel nézte sokszor azok t a nvilt szemeket, amik őszintén, szereteti. — zöntek meg minden apró szívessége — - s annyi apró szívességi tudtak ezek a? asszonyok kitalálni! Mindenna, lat, min :: ói. ban mást. Az as ony ma, -a gondolt, ha reá gondolt. Ily mek széiette a férfit, ilyennek kívánta magának is. Félt, retteget attól, hog> nagyon is tökéletesnek látja. Rettegett attól, hogy nagyon is szerette volna az urában ezt az embert s az urával önkéntelenül is mindig összehasonlította. Borzasztó alkalma volt megösmérni egyszer a palástolt érzelmeket. Egy vasárnap délután kocsizni volt a férje a lánynyal és összeültek ketten beszélgetni. A férfi kedvesen, mint mindig, az asszony szokatlanul csípősen. A lányról diskuráltak és illedelmesen mesélte el a férfi, hogy olyan lelket, oly ideális, tiszta lelket nem talált soha még. — Az ideális lelkek naivak, felelt az asszony. — A legszebb értelemben naivak ! replikázott a fé íii. A férfi tovább fecsegett fesztelenül. Ha igaz a levél tartalma, miért nem irja akkor a nevét is alá? Ha azonban az írottakért nem vállalhat kezességet, miért szükséges másokat hazugságokkal ámítani, tévútra ve zetni, miért rágalmakat kikürtölni és ezzel az emberek életét megkeseríteni és szerencséjüket szétzúzni ? Egy őszinte, becsületes, intelligens, nyilt jellemű ember nem fog soha anonim leveleket irni. Aki tehát anonim leveleket kap, semmitse meg azt olvasatlanul, vagy ha már elolvasta, ne adjon hitelt tartalmának. A legjobb különben mindent elkövelni a levél Írójának kipuhatolására, hogy aljas rágalmazásáért megfenyíthető legyen. Azonban a rend. kívül óvatos elővigyázat itt is nagyon helyén van, mert maguk az Írásszakértők is gyakran tévedhetnek és az ilyen impertinens becsületrabló kiderítésénél óvatos, körültekintő eljárás és ügyes csel vezethet csak biztos eredményre. Hogy az Írásszakértők is tévedhetnek, azt a bünkrónika számos példája bizonyítja és nem egy szomorueset fordult már elő, hogy az Írásszakértők téves véleménye ártatlano kat juttatott börtönbe. Az anonim levélírás példáit sokszor láttuk városunkban is. Itt bizonyos körökben ezt a mesterséget szakszerűen Űzik. Anonim levelek rendszerint a légLent a csöndes utcáról felütötte a fejét egy briiszk, zajos hang, amilyet a lámpagyujtó bosszú gázfáklya okoz a gázlámpa üvegablakán, amint betolja — aztán ideges hirtelenséggel, kellemetlenül rögtön besimult egy fénykéve, a gázláng kisugárzó világossága. Az asszony arcával kacérkodott is. Az érdekes arc, ami szép még, ha már nem is lányosan fiatal, érdekesebbé lett a kacéran simogató fénytől, a szemek alá elmosódó, bájos árnyékot lopott, amibe elvesz az élesség, a negyvenéves asszony szemének határozott rajza, az arcokat lecsókolja simára, gömbölyűre, a haj közé pedig becsúsztat egy egy szál arany szőkeséget. Ez az esthajnal misztifikációja, amitől hangulat ébred körös-körül, lágy, édes hangulat. A férfit is meglepte a lámpaláng szemfényvesztő érdekesbv f c szinte belemerült a csodálkozásba, a bámulata . . . Csupa különösség, szépség az asszonyjarca, sápadt, fehéres teinttel, hosszú, selyempuha pillákkal a szemén, gyönyörű hamvasszőke szinü fejjel, mint a lányáé — arai ugy simult le a homlokára, mint a Pantheonra ráhajló felhő, simogatón. Az asszony szórakozottan hallgatta a kedves beszédet, mint aki érzi a lankadó alkonyodást és a fejébe száll a hangulata. Legsziyesebben tette volna le a fejét a kék selyem divánpárnára és rakta volna fel piciny lábait is, hogy jobban élvezhesse az édes esteledést, Olyan uj, olyan szokatlan, olyan jó volt ez! A hang, a férfi szója majdnem semmi más nem volt ehhez a gyönyörűséghez, mint illő melodrámai kiséret a fej bágyadt nehezüléséhe^
