Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.
1905-10-29 / 44. szám
KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP EL0FIZETES1 ARAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szára ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : jpo^ATSEK WÜIÍXines. HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 B E L A R ívl I N könyvkereskedésében. A Kossuth Lajos utcáról. Pápa város képviselőtestületének a Kossuth Lajos-utca megnyitása érdemében hozott határozatát, Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága jónak látta megsemmisíteni. Megsemmisítette pedig azért, mert állítólag a határozat hozatalánál, a községi törvényben meghatározott formák szabályszerüleg nem tartattak be. Sok szó fér a vármegyének ezen határozatához, de miután a bajon segíteni hamarjában nem áll módunkban, elnyeljük a keserű vármegyri labdacsot, de mindenesetre megjegyezzük magunknak, hogy milyen kiváló jó indulattal vannak a megyének intézői Pápa város iránt. Köztudomásu dolog, hogy az utcának megnyitását a közérdek követeli nálunk. Holmi magánérdekeknek tehát nem vagyunk hajlandók áldozatokat hozni, mert tisztán és egyedül csak a magánérdek és a tudatlanság hozhatnak tel tarthatatlan, minden percben megcáfolható érveket az utcanyitás ellen. Az tehát nem is képezheti kérdés tárgyát, hogy az utca megnyitásra szükség van e és ha szükséges lehetséges-e az utca megnyitását hosszabb időre elodázni a nélkül, hogy azzal a várost jelentékenyen meg ne kárositanók ? Meg fogunk felelni a kérdésekre és pedig nem a magánérdek, hanem a közérdek szempontjából. A Kossuth Lajos utcának megnyitása szükséges először közforgalmi tekintetből. Nagy vásárok alkalmával ugyanis a Fő-utcán a forgalmat a rend megzavarása nélkül lebonyolítani a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A kik figyelemmel kisérték nagy heti vásárok alkalmával a vidékről ide érkező elárusítók sokaságát, azok tudni fogják, hogy a közlekedés ilyenkor sok esetben fél óra hosszáig is szünetel és a rendőrségnek kell minden esetben közbe lépni, hogy a forgalom újra megnyitassék. Meg kell nyitni a Kossuth Lajos utcát másodszor közegészségügyi szempontból. Az alsóvárost a belvárossal ma egy közle köti össze, melyen naponként több ezer ember kénytelen keresztü 1 menni, pedig az átkelés ezen a hétszer görbe nyúlványon nem tartozik a kellemes dolgok közé, különösen azoknak, a kiket jó szaglási tehetséggel áldott meg a teremtő. Az pedig több mint bizenyos, hogy az a bűzös sikátor nem válik a közlekedő embereknek egészségére. Ezen a bajon most segíteni tudomásunk szerint nem lehet, mert a cinca árkának tisztogatása miatt a közlén átvonuló reszt beboltozni nem szabad. Más helyzetet teremt azonban az utca megnyitása. A citica az egé^z utca szélességében beboltozható lesz akkép, hogy a tisztogatás magában a boltozat üregében lesz teljesíthető. Ha más indokból nem is, — ez a körülmény egymagában is elegendő az utca meguyitására. TÁRCZA. Dal a íéli L unciáról. Van nekem egy kicsi bundám, Elsőrangú fajta : Vadmacska-szőr a bélése, Ny est a gallér rajta. A szövetje szürke, bolyhos, Selyem a varrása; Az én bundám : csodabunda, Dehogy is van mása! Az ablakunk jégvirágos. Arcunk hótól ázik; Akinek nincs jó bundája, Jaj, de nagyon fázik! Valamikor nékem se volt, Csak egy kis kabátom ; Hej, de akkor legény voltara, Legény ám a gáton. Nem bántam a jeget, havat, S más ily csekélységet; Az ifjú, a bolondos sziv Örök lázban égett! Másként van most, ó be másként; Öreg legény lettem ; A szivem, az egyre fázik, Bundát azért vettem ! Gond ült kopasz koponyámra S barázdát vont rajta . . . Van nekem egy kicsi bundám, Elsőrangú fajta. :Bi:n.cL± TDáosi X-\x-fcx ,±;j a. Ötszáz forintott nyert a lutrin az őreg Róka Bindi harangozó, Mint valami vészhir ugy járta be e nagy esetnek híre a falut. Seregestül mentek csudájára a házához. De még a szomszéd faluból is átjöttek tudakozódni, hogy igaz-e ez a hallatlan eset. Tiz krajcárért ötszáz forintot kapni! Hallatlan eset ez. Még az öreg plébános ur is magához hivatta az öreg Bindi bácsit, hogy hát nem bolondozik-e? Mert hát hallatlan eset ez. Mikor ő már tiz éve, hogy rakja a lutrit és mégsem nyert egy krajcárt sem. — Hallatlan nagy kegyelme ez az Urnák, te Bindi, Hallatlan ! — csoválgota az öreg plébános a fejét, — majd megradadta a Bindi vállait. — Hej, te Bindi, te, jó lesz ám gondolkodni lelkedről is! Tudod, már ugy sem sok van hátra minekünk ! — Gondolkozunk mi úgyis plébános ur, hisz mindennap a templomba járunk, válaszolt: tréfásan az öreg. — Nem ugy Bindi, nem ugy! Nem tudjuk, hogy mire jut a lelkünk' mert rosszak vagyunk, igen rosszak vagyunk ! Azért jól teszed, ha azt az ötszáz forintot átadod nekem, mint misealapitványt. Lásd, akkor minden évben mise lesz szolgálatva lelki üdvösségedért. Az Ur úgyis azért áldott meg vele, hogy segits a lelkeden. Bindi bácsi elgondolkozott, azt mondta, hogy majd meggondolja a dolgot. — Ugy-ugy, gondold meg kedves testvér, mert hát te is tudod, hogy a lelk } ===== Damasztáruban, valódi rumburgi vásznakban és egyébb kelengye czikkekben ===== tólT legnagyobb választók, KRAUSZ JÓZSEF M. FIA és TÁRSA divatáruházában.
