Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-06-25 / 26. szám

PÁPA NY KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szára ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : WRlixYm. HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. HOITSY PÁL. Városunk választópolgársága döntött, még pedig nagy többséggel döntött abban, hogy ki képviselje Pápa városát a parlamentben. Ezen körülmény teszi kötelességünkké, hogy megragadjuk az alkalmat és Hoitsy Pált, mint városunk megválasztott orsz. képviselőjét üdvözöljük és egyben hozzá néhány szót intézzünk, ahhoz az országszerte elismert publicistához és tudóshoz, kit most már magunkénak vallunk és kit most már városunkhoz nagy kötelékek fűznek. Senki el nem vitathatja tőlünk, hogy városunk a haladás jelszavát tŰzte ki és fejlődése érdekében a legmesszebbre menő áldozatokat meghozta és jövőben hajlandó meghozni. Számos üdvös intézmény megvalósítása van folyamatban és ezek között több olyan, mely hathatós támogatásra szorul. Mindezen közügyek igénylik és követelik, hogy oly férfi képviselje Pápa városát, aki városfejlesztési tekintetben nagy tekintély és elegendő befolyással bir, hogy Pápa város közérdekét is a parlamentben hathatósan támogassa. Már a választás előtt is határozottan kijelentettük, hogy mi joggal követelhetjük, hogy városunk leendő képviselője városunk minden igényét és minden érdekét alaposan ismerje, mivel ő lesz hivatva arra, hogy erélyes kezeiben a mandátummal legnagyobb befolyását érvényesítse Pápa város fejlődése és haladása érdekében. Ugyancsak hangoztattuk akkor, hogy nekünk oly képviselőre van szükségünk, aki Telünk érez, ki nemcsak pillanatnyi Ígéretekkel akar mandátumhoz jutni, hanem aki városunk speciális érdekeit figyelemmel kiséri é& azoknak megvalósítását vállvetve helyi vezérférfiainkkal érvényre is tudja juttatni. Választópolgárságunk azon lelkes csoportja mely Hoitsy Pál részére megszerezte sőt jobban mondva kivívta a mandátumot, ezzel egyszersmind beigazolni akarta, hogy Hoitsy Pált ily kvalitású férfiúnak tartja és nagy reményeket füz nevéhez, elösmeri őt országhirü publicistát, mint pártjának oszlopos tagját, kinek politikai múltja elég garancia arra, hogy széles tudásával, mellékérdekeket nem ismerő hazafiasságával képes lesz az országos politikává

1 kapcsolatosan a helyi érdekeinket is megvédelmezni. Mi annak idején Hoitsy Pál jelölését kényszerűségből fogadtuk el, mivel mi szivesebben láttunk volna egy helyi jelöltet, de mivelhogy ez nem akadt, tehát beletörődtünk a jelölésébe. Később midőn a központ által támogatott jelölt érdekében Kossuth Ferenc pártvezér élén a párt előkelőségei megjelentek városunkban és hallottuk elhangzani Hoitsy Pál érdemeit, büszkének vallottuk magunkat, hogy ily kezekbe bizhatjuk városunk mandátumát. Azon az örökké felejthetetlen banketten el hangzott toasztok nemcsak meggyőzTARCZA. -oío ~V^eszrbe1rb szerelem. 1. Madár hangok. A jázmin bokron kis madár-sereg Ki igy, ki ugy — szerelmi dalt cseveg. Kii meg merengve, búsan hallgatom, Köny gyűl szemembe a vidám dalon. — Vesztett szerelmem némán könyezem, Vidám madárdal ugy fáj énnekem, Ugy fáj nekem. . . . Fejem fölött zokogva száll a hang. Kesergő hangján búg a vadgalamb. — Vesztett párját siratja tán az is'? Hogy itt e földön minden lány hamis . . . Zokogj csak búgva bánatos galamb, Majd megpihentet egyszer ott alant A hant, a hant. €sapó Ödön. lÉm. öltem, m eg I I. Két nap emléke derengett agyabán, az „egykor" és a „most". Az „egykor'* délceg, sneidig gavallér, fényes életű, pénztszóró huszárfőhadnagy, ismert s közkedvelt alakját varázsolja elénk. A „most" — ezer darabra töröm a tollam, de nem irom le az „egykor" nagyszerű vitézének halvány árnyékát. Izgatottan fel-alá méri a szobát. Arany óráját lázas várakozással tartja kezében. A percek oly kínosan múlnak. Türelme teljesen fogytán. Aztán megunja a sétát. Egy karosszékbe veti magát. Arca a rettegés, a páni félelem valóságos tükre. — Homloka gyöngyöző cseppeket izzad. Minden perce rettenetes, hosszú óraként telik. Már kilenc az óra. Még mindig nem jő. Hol az ördögbe késhet? érthetetlen. Mindig szokott egyformasággal már félki lenckor megjött, most mintha ő is összeesküdött volna ellene. Még három órája van. Ha ma nem jő, — holnap már hasztalan. Asztalához ül. Rémitő gyorsan tűnnek a percek. Fejét lehajtja, szemét lecsukja, ne lássa, miként gyötri és kinozza őt minden pillanat. Késsel nem lehet jobban megsebezni a testet, mint ahogy a helyzet bizonytalansága, a percek kiszámított terminusa hasitja a lelket. Elmélyedt. A háromszoros kopogást sem hallja. A fájdalom szinte eszét vette. Gonosz viziók jelennek meg, amint fejét lehajtva, elmerülve gondolataiba, fantáziál. Egy szörnyű alak réme felrázza lelket. Eszmél. Első pillanata az órára esik. Tizenegy. Lehetetlen. Hát két, végtelen hosszú óráig tartott volna ez a kimondhatatlan, szörnyű állapot ? Igen. Az az óra pontosan jár. Tizenegy. Megrázkódott. Még egy órája van. Már ; csak a megváltás, vagy a golyó durranása jöhet. Már nem háborog. Lemond, elcsüg: gedve, a sors szeszélyére bizva a bekövet1 kezendőt. Már félórája mult. Kopognak. Végre megjött. Mint egy tigris az áldozatára, oly szomjjal ugrott fel, mikor a j pénzes levélhordó mosolyogva belépett. — Három utalványt hozott, 3000 koronát kell kapnom ! — Egyetlen utalvány sincs l — Ne űzzön tréfát! — Pénzes levelet hoztam, 4000 korona értékkel. Három darabra törött a ceruza, oly erővel s lázzal irta alá a nevét. A papirost Angol férfi és női kelmékben, delain, battiszt és zefir újdonságokban legnagyobb választék KRAUSZ JÓZSEF M. FIA és TÁRSA divatáruhtóban.