Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-11-13 / 46. szám

XIV. évfolyam Pápa, 1904, november 13. 416, szám. V J^ A P KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szára ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ: A'VSS& FHÍGHES. HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL A R M S N könyvloreskeilesóben. Á Kossuth Lajos-utca megnyitása, Örömmel és lelkesedéssel fogadjuk azon hirt, hogy a Kossuth Lajosutca déli részének megnyitása küszöbön áll. Erre enged legalább következtetni azon körülmény, hogy ezen terv és annak megvalósítása a legközelebbi közgyűlés napirendjére ki van tűzve. Városunk agilis polgármestere ugyanis utasítást nyerve a képviselőtestülettől arra nézve, hogy a Kossuth Lajos-utca megnyithatására vonatkozó adatokat szerezze be és részletes tervezetét hozza a közgyűlés elé. A polgármester ezen megbízatásának eleget tett és erre vonatkozó tervezetét elkészítette s igy kerül ezen tervezet már a legközelebbi közgyűlés napirendjére. A tervezet szerint a megnyitandó utcában négy bérház lesz újólag felépítve, mely bérházak részint a már megvett telkek tulajdonosai, részint pedig a város által lesznek felépitendők, még pedig akképen, hogy a város által megvásárlandó telek és annak felépítése nemcsak hogy költséggel járna, hanem a bemutatott tervezet szerint jövedelmet biztosit. Ha tehát tekintetbe vesszük azt, hogy a Kossuth Lajos-utca megnyitása lakosságunk régi közóhaját ké pezi, de máskülönben is a közérdeket tekintve azáltal, hogy a rueguyitandó utca egész hosszában üzlethelyiségek lesznek és az emelendő bérházakban modern lakásokat nyerünk, melyekben városunk amúgy is szűkölködik, mindezen körülményeknél fogva csak örömmel és lelkesedéssel fogadjuk polgármesterünknek ezen tervezetét, mely hivatva van sok oly terv megvalósítására, mely éveken át közszükségletnek bizonyult és mely tervek bármennyire is nehézkesnek látszanak, ezáltal a kivitel kfiszöbén állanak. Nagyon helyesen indokolta városunk polgármestere az ez érdemben egybehívott értekezleten és pénzügyi bizottság előtt, hogy a Kossuth Lajosutca déli oldalának megnyitása soha oly kedvező alakban nem lesz megvalósítható, mint a jelenlegi tervezet szerint. Meg kell ragadnunk ezen alkalmat úgymond, mert ha ezt elmulasztjuk, ugy ezen megnyithatási tervezet többé meg nem lesz valósítható. Amidőn teljesen osztjuk ezen felfogást, nincs is okunk kétkedni, hogy Pápa város képviselőtestülete tudni fogja kötelessegét. Nem lehet szűkkeblű akkor, a midőn arról van szó, liogy városunk emporiumához illő és annak megfelelő külsőt nyerjen utcáiban, azokban, melyek a városi forgalom lüktető erei s a melyeknek szabályzóit alakja nemcsak egy város külső részét emelni, hanem egyúttal a város haladását és fejlődését van hivatva biztosítani. Újólag felsorolni azon előnyöket, melyet ezen utca megnyitásával elérünk, csak rekriminációkba esnénk TÁRCZA. EGY PILLANAT. Nem hiszek többé semmi érzelemnek, Nem hinni bennük, van rá száz okom. Az oktalan hivéstől összetörtem, S fiatalon — redős lett homlokom! Ma esküt tettem — holnap megtagadtam. Más lett azóta minden érzelem. Ma szép jövőbe ringatott az álom, Holnap — poklot mutatott énnekem ! Egy pillanatban vész is elsodorhat, Még azt se bánnám szent érzelmemért, Ha tenni kéne mégis érte holnap, Tán kétkedve kérdezném, hogy miért'?! Csak hangulatból áll az ember élte. Az érzelem mind csupa hangulat: Most súgva ejtem, mennyire imádtam, Egy perez csupán, s a láva — ellohad ! S mégis tudom, megvallom, hogy szeretlek, Hogy te vagy nekem : lelkem, mindenem, Hogy mindörökké tartós lesz ez érzés, Arnig dobog és érez kebelem ! Talán te is heves szivemre dőlve Egy pillanatra mámoros leszel — De érzelmünk az idők folyamában A forgataguak árjába vesz el! S mit egyszer ketten olyan szentül hittünk, Az érzelemnek hamva sem marad: Es mégis szebb, mint ezer emberöltő Egy mámoros és édes pillanat! Lovagiasság nélkül. Csabaki Dömötör vagyonát több mint félmillióra becsülték. De lehetett kétszerannyi is, mert az öreg, noha már a hetvenedik évét taposta, mindenütt angnzsálva volt, ahol pénzt lehetett szerezni. Hizlalt sertéseket, kereskedett marhákkal juhokkal és mihelyt egy olcsó bérlet valahol felszabadult, azonnal rátette a kezét. A szerzés tüze lobogott ereiben. Ezt apjától örökölte, ki közönséges számadójuhászi sorból földbirtokosnak és tökepénzesnek küzdötte fel magát. Csabaki Dömötör megtízszerezte azt a vagyont, amit apjától örökölt. Azt is mondották felőle, hogy az uzsoráskodástól sem húzódott, ha biztos helyre tudta elhelyezni a pénzét. A saját személyére pedig alig költött többet, mint a béresgazdája. A félig uri, félig parasztdolmányt addig viselte, mig szét nem mállott rajta, a nagy, hájas csizmákat a végtelenségig fejeitette ; ebédre pedig, ha uton volt, szalonnánál és buzakenyérnél nem evett egyebet. Meg kell jegyeznem, hogy életének javarészét uton töltötte, minden ideje abban telt el, hogy egyik tanyáról a másikra hajtatott. Különben erőszakos, ravasz és óriási erejű, hatalmas testalkatú ember volt, ki az aggkor küszöbén is jobban birta a strapát, mint a legtöbb fiatal ember élte delén. A gondolkozása félelmesen józan és gyakorlati volt. Uri társaságokban nem egyszer mondották róla, hogy több esze van, mint az egész vármegyének. FERENCZ JÓZSEF ©© az egyedüli elismert kellemes izii természetes hashajtószer.